Felnőtt Gyerekek – Summerhill

Mint mondottuk, mostantól kevesebbet fogunk foglalkozni a társadalomkritikával, és nagyobb figyelmet fordítunk a lehetőségek feltárására, megmutatására. A társadalomnak lassan már nincs is szüksége a kimondott kritikára, mert önpusztító beállítottságával kritizálja ő saját magát. Gyengeségei, kudarcai teljesen nyilvánvalóak minden ébredő elme számára. Már csak kevesek előtt titok, hogy jelenlegi működése , földhözragadt, anyagot bálványozó értékrendjének az eredménye, melynek feltett szándéka, a tömegek szisztematikus butítása, az igazi fejlődés eszközeinek elrejtése, tiltása. A konzervatív erők, még egy darabig hevesen fognak munkálkodni, hogy erőszakosan továbbéltessenek egy olyan rendszert, mely az emberi elméket oly sokáig sötétségben tartotta, viszont ezzel párhuzamosan érezhető az is, hogy egyre többen bátorkodnak az ezeréves sablonokon  átlátni, őszintén megnyilvánulni, és valós lépéseket tenni a sötétség szétoszlatásáért. Köszönjük nekik!

Lássuk csak:

Hogyan változhatnának meg a gyerekek?
Hogyan változhatnának meg a felnőttek?
Hogyan változhatna meg a gyerek-felnőtt viszony?
Hogyan változhat meg a tanügyi rendszer?

És egy rövid párbeszéd a filmből, az iskolát bezárni szándékozó tanfelügyelő és egy summerhilli tanár között:

T: – Nem kényszerítheti a gyerekeket tanulásra!

TF: – Biztosítani kell minden gyerek
számára a széleskörű oktatást.

T: – Nem! Magának az kell, hogy irányítsuk őket.  Libatömés, ahogy apám hívta.

TF: – Nem azért vagyok itt, hogy az
édesapja nevelési elveit bíráljam.

T: – Mert fél tőlük!   Mert tudja, hogy igaza volt, és ha igaza volt,  akkor az ön nevelési elvei túl szűklátókörűek.

TF: – Csak a dolgomat végzem.

T: – Én pedig a sajátomat! Próbálok a gyerekeinknek igazi summerhill-i nevelést biztosítani.

TF: – És mi is az pontosan?

T: – Summerhill…  Summerhill arra tanítja a gyerekeket, hogy irányítani tudják önmagukat.  Az elméjüket, a testüket, a kapcsolataikat, az érzelmeiket.  Használati útmutatót kapnak a saját életükhöz.

TF: -Sajnálom, de ezt sajnos nem lehet mérni.

T: – Ön erre vágyott, amikor gyerek volt?

….És te? Te mire vágytál, amikor gyerek voltál? Mit szeretnél a gyerekeidre hagyni?

ÉRDEMES MEGFIGYELNI AZ ANYA VÍVÓDÁSAIT, KÉSŐBB AZ ÖNKRITIKÁIT. VAJON, MAGUNKRA ISMERÜNK?

MEGJELENT A SZABAD GONDOLAT 6. SZÁMÁNAK MEGHALLGATHATÓ VÁLTOZATA!

KATTINTS IDE:

https://szabadgondolat.wordpress.com/2013/03/18/szabad-gondolat-6-audio/

A változások és a háború

Az ember egyre inkább elveszítette emberi vonásait, és egyre jobban kezd hasonlítani egy jól programozható, jól kiszámítható robotra. Az étrendünkben is egyre nagyobb arányban szerepelnek a robotokat is működtető kőolajszármazékok. Természetesen, ha valaki felhívja a figyelmünket ezekre a dolgokra, akkor vérig sértődünk, és ahelyett, hogy elgondolkodjunk, kicsit magunkba mélyüljünk, azt kezdjük bizonygatni, hogy az, aki a fenti jelzőkkel minősít, egy rosszindulatú ember.

Talán most először az emberiség történetében olyan változások jönnek, melyeket nem harccal fogunk kivívni.. Kezdetét vette egy forradalom, mely nem abban fog megnyilvánulni, hogy az emberek halomra ölik egymást, hogy gépeket, és különböző csodafegyvereket vetnek be egymás elpusztítására. Volt már olyan is, de elég volt. Eleget gyilkoltuk már egymást különböző vallási, politikai és más ideológiák, eszmék által izzított vérrel. Megtapasztalhattuk, hogy nem jutottunk ezekkel a háborúkkal semmire. Minduntalan ugyanabba a gödörbe estünk vissza, amelyikből épp kimásztunk. Amíg a technika fejlődését neveztük fejlődésnek, addig a lelkünk vegetált, és gyengült, mint egy rákos emberi szervezet, nem beszélve arról, hogy az emberiség egyre nagyobb hányadának kellett szembesülnie az éhhalállal. Ebben természetesen nagyon fontos szerepet játszott a materialista ideológiák elburjánzása. A most következő háború egy látszólag csendes háború lesz. Nem az élet kioltása lesz annak lényege, hanem az élet segítése, annak kibontakoztatása. Ez a forradalom, ez a háború főképp a tudatosság szintjén fog lezajlani. A felszínen úgy fog ez megmutatkozni, hogy egyre több egyén dönt úgy, hogy nem bízza másra a gondolkodást, a döntés jogát, saját kezébe veszi újra a sorsát, felismeri és vállalja a felelősségteljes teremtő szerepét, tudatosan részt véve az EGÉSZ egészségének helyreállításában, az egységélmény megtapasztalásában.

Kapcsolódó írások

Választani kényszerülünk?

Mit jelent a Demokrácia?

A fekete bárány téveszméje