“Azt mondják, hogy betegség, és hogy nem igazán tudják gyógyítani, legalábbis a megszokott orvosi módszerek segítségével. Bevallom, nem vagyok szakértője a ráknak, de találkoztam vele, ezért elgondolkodtam, és valamilyenfajta megértés alakult ki bennem.
Az emberi test, nem más, mint a megmutatkozása az anyagi világban, annak a lényegnek, amik mi emberek vagyunk. Ebben a világban, amivel a materialisták sokat foglalkoznak, egy folytonos építkezés látható. Minden részekből építődik fel, az épületektől kezdve, a gépeken át, egészen az emberi testig. Úgy tűnik, hogy minden résznek, megvan a maga sajátos feladata. A téglák, a vakolat, az ácsolat, a fűtés, villanyhálózat, és így tovább, úgy vannak jelen az épületben, mint az egynek, az építőelemei. Ugyanezt látni az emberi szervezetben is, hogy különböző részek, sajátos feladatukat végezve, életben tartják az egészet. Azt mondjuk, hogy az az ember egészséges, akinek minden szerve, vagyis része, feladatának megfelelően működik. Ezek szerint, minden résznek a feladata, az egész szempontjából ítélhető, érthető meg. A szív szerepe, csakis akkor érthető meg, ha az egész emberi test működését vesszük figyelembe.
Úgy látom, hogy az egyik legalapvetőbb elv, ami szerint a testet alkotó részek működnek, éppen az, hogy nem közvetlenül a saját életben maradásuk a cél. A részek, alárendelik magukat az egésznek. Egyik rész sem működik a másik nélkül. Szükség van a vérhálózatra, az ideghálózatra, a csontokra, az izmokra, és mindenre, amit testünk alkotórészeként ismerünk. Az egész testnek szüksége van a részekre, de minden résznek, szüksége van a másikra, ahhoz, hogy feladatát el tudja végezni. Ha ezt tisztán látjuk, akkor máris jobban értjük az egészség szavunk jelentését. Azt is látjuk, hogy egészségtelen az, ami az egész működése ellen van, azt nehezíti.
Mit csinál a rákos sejt? Eszik, mert élni akar, tekintet nélkül arra, ami egyáltalán az életének teret ad. Úgy néz ki, hogy a rákos sejtek, nem rendelik alá akaratukat, az egész test akaratának. A rákos sejtek, nem ügyelnek arra, hogy összhangban legyenek az egész testet uraló renddel. Rendetlenek. Bizonyára, a rákos sejteknek is van egy sajátos feladatuk, mint mindennek, ami létezik. Megmutatnak valamit, ahogy az egész fizikai valóság, csak megmutat valamit, ami a háttérben működik. Mi az, amit a rák megmutat? Mi működik a háttérben?
Az emberi lélek. Pontosabban, az Egós viszonyulás, amikor a földi élet része, ami az ember, az egészre való tekintet nélkül él. Ezért van az, hogy az Egós viszonyulás, az ilyen módon leélt élet, olyan hatással van a földi életre, mint a rákos sejtnek a szervezetre. Így lesz az ember, a földi élet rákja. Nem azért, mert az ember, önmagában rákos sejt, mint ahogy a szervezetben is mindig ott van a későbbi rákos sejt, még akkor is, amikor nem úgy működik. Tehát a rákot, nem a sejt jelenléte okozza, hanem a valamilyen módon való jelenléte. Sajnos, azt látni, hogy az ember rákos viszonyulása a földi élethez, annyira kinőtte magát, hogy nemsokára veszélyeztetni kezdi az emberi élet körülményeit. És ahogy a rák gyógyulásának alapját a lelki viszonyulás megváltozása képezi, ugyanígy, az ember földi életének rákos halálát is, csak az emberi életmód megváltozása képezheti.
Mi az alapja az egész változás lehetőségének? Annak a belátása, hogy minden rész egyformán fontos az egész szempontjából, és egyik rész sem kizárólag önmagáért van, hanem az egészért. Mindaz, ami részként megjelenik a létezésben, egész önvalóját abból építi fel, amit ajándékba kapott a léttől, az egésztől. Az egész viszont, mindig csak a részekben tud megmutatkozni. Így lesz az emberi élet egy ajándék a létezéstől. Minden sejtünk, minden gondolatunk, egy ajándék, amit a többi résztől kapunk. A kérdés csak az, hogy ezt belátva, miért nem veszi észre az ember azt, hogy megfosztja a földi életet, önmagának az ajándékától. Az ember nem tudja önmagát ajándékba adni az életnek. Ez a rákos viszonyulás alapja: elveszek magamnak, de nem igyekszek visszaadni. Még a testünket is igyekszünk elzárni a földi élet körforgásától, hiába látjuk, hogy a természet milyen csodálatos példát mutat az egészséges életre. Az elrothadó fák, saját testüket adják vissza, ajándékként, a folyamatosan megújuló élet számára. És nem kérnek pénzt sem érte, hisz tudják, hogy ők sem kellett semmit fizessenek, és mégis, mindent megkaptak, amire szükségük volt ahhoz, hogy szépen növekedjenek.
Mi a rák alapja? Az élettől való félelem. Az őszinte, igaz, hiteles élet megélésétől való félelem. A hazugságok, amikben emberek leélik az életüket. Az az ember, aki engedi megmutatkozni teljes valóját, nem lesz rákos. Az Egó által kialakított rend szerinti élet, vagyis azok az értékek, amelyek okoskodás során jöttek létre, birtokolni akarják az élet útját. Csak az Egó akar valamilyen lenni. Csak az Egó akar irányítani. Ennek a feladása, és a valóság által folyamatosan diktált rend elfogadása, az egyik legnehezebb feladat, annak ellenére, hogy ugyanakkor a legegyszerűbb is. A rák feladata éppen az, hogy megmutassa önvalónk hiteles megélésének hiányát. De, ha a rák sem elég ahhoz, hogy az ember elkezdje feladni a megfelelést, a jónak lenni akarást, ami önmagának az elfojtásával jár bizonyos területeken, akkor meg is hal.
Az ember, a földi élet része. Mindaz, ami életéhez szükséges, nem tőle származik. Az ember, önmagában nem elégséges az élethez. És az életnek is szüksége van az emberre, hisz másképp nem létezne. Ha az ember, a földi élet fölé helyezi önnön létét, akkor önmagát pusztítja el. Minden, ami létezik, legalább annyira az emberért van, mint amennyire az ember van mindenért, ami létezik. De ahogy a rákos szövetek sem veszik észre, hogy saját életük ellen dolgoznak, amikor maguk körül mindent felemésztenek, úgy az ember sem akarja észrevenni, hogy saját élete ellen dolgozik, amikor nincs tekintettel a földi élet egészére. Észre kell venni, hogy amennyiben az ember által kialakított rend, működés, nem kerül összhangba a földi élet rendjével, működésével, annyiban úgy fog működni, mint az a sejt testünkben, amelyik nem az egész szempontjából fontos feladatot végzi, hanem leválik az egészről, és azt hiszi, hogy ő az egész. Azok a jelenségek, amiknek ki lesz téve a földi élet az elkövetkezőkben, az emberiség számára jelként fognak szolgálni, hogy vegye észre mit csinál, hogy éli meg önmagát. Ha nem veszi észre az ember a jeleket, akkor eljön az élet válasza a problémára, ami a lélekben újjászületni nem tudó ember válasza a rákra: a halál.”
Írta: György László (George)
Szabad Gondolat 