Lehetnek-e ellenségei egy “spirituális harcosnak”?

daniel
A facebookon találtam egy olyan bölcseletet, mely arra indított, hogy alaposabban is megvizsgáljam a fenti kérdést.
Abu Bakr, Mohamed próféta tanácsadója, a következőt állítja:
“Egy spirituális harcosnak nincs külső ellensége.”
Erre a kijelentésre az első reakcióm az volt, hogy hamis. Egy kis idő múlva meg arra jutottam, hogy nem egyértelműen hamis, hanem pontatlan, és túlontúl félreérthető, félreértelmezhető, a hamisság eszközeként használható.
Ha szó szerint vételezzük a fenti állítást, akkor egyértelműen hamis. És hamisságát igazolják Krisztus szavai, de még a józan paraszti ész is. Egyértelműen kijelenthető, hogy amennyiben szó szerint is igaz Abu Bakr kijelentése, Krisztus állításai hamisak. Amennyiben Krisztus kijelentései igazak, nem lehet igaz Abu Bakr bölcselete.
“Emlékezzetek meg ama beszédekről, a melyeket én mondtam néktek: Nem nagyobb a szolga az ő uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldöznek majd; ha az én beszédemet megtartották, a tiéteket is megtartják majd.” (Jn 15:20)
“Jaj néktek, mikor minden ember jót mond felőletek; mert épen így cselekedtek a hamis prófétákkal az ő atyáik.” (Lk 6:26)
“Ha e világból volnátok, a világ szeretné azt, a mi az övé; de mivelhogy nem vagytok e világból, hanem én választottalak ki magamnak titeket e világból, azért gyűlöl titeket a világ.” (Jn 15:19)
Tehát amennyiben igazak Krisztus urunk szavai, Abu Bakr kijelentése csak akkor lehetne igaz, ha azt sugallná, hogy “a spirituális harcos” nem tekint ellenségként az ellenségeire. (Megbocsát nekik, mert nem tudják, mit cselekednek, mert a tudatlanság ébreszti bennük a megújulásra hívó igazsággal szembeni ellenszenvet.)
Viszont, ha valóban spirituális harcos valaki, teljesen kizárt, hogy ne legyenek olyan személyek, akik ellenségként tekintenek rá, mert az igaz spiritualitás önkéntelenül is kihívja, és kikezdi az emberekben lévő hamisságot, hogy a hazugságot felismerve, megtagadják azt, és elindulhassanak a megigazulás, avagy a hiábavalóság börtönéből való megszabadulás útján.
Miért?
Azért, mert a spirituális harcos kijött már a tömegszellemből, azaz a tengerből. Megtanult a tengeren járni. És ha kijött a tömegszellemből (a tengerből), aki ránéz, az is ki akar majd jönni onnét. És minél többen jönnek ki a tengerből, annál inkább gyengül a tenger uralma.
Viszont, mint tapasztaljuk, a tömegszellem (a tenger) nem nézi jó szemmel saját hatalmának gyengülését, híveinek elvesztését. Ezért támadást intéz mindenki ellen, aki világosságával rombolja az ő sötétségét.
Ez a támadás nyilván csak akkor nem történik meg, ha a spirituális harcos csupán gondolja magáról, hogy spirituális harcos, de a valóságban se nem oszt, se nem szoroz az ő jelenléte a tengerben. Nem gyengíti meg a népek tengerének hatalmát.
Ezért azok a “spirituális harcosok”, akiket körülrajong, pénzzel, és ünnepel a világ, teljesen logikus, hogy báránybőrbe bújt farkasok, akik a spiritualitás köntösében tetszelegnek. Ilyenek a best-seller írók, sztárok, pénzért prédikáló, anyagi jólétben dúskáló spirituális tanítók.
Ha valaki tényleg “spirituális harcos”, akaratlanul is világít, mert “Nem rejtethetik el a hegyen épített város”. (Mt 5:14)
A világosság pedig akaratlanul is gyengíti a sötétséget. És ha ez így van, máris elértünk János evangéliumának a bevezető gondolataihoz:
“Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert. A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt. Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt. Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében !!!beszédeiben!!! hisznek; A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől !!!az örök igazságtól, avagy a lélektől!!! születtek.” (Jn 1:9-13)
Tehát Abu Bakr kijelentését, mint látjuk, az élet rendjét alázatosan megfigyelve, és megértve, egyszerű paraszti logikával is meg lehet cáfolni.
Én személyesen úgy sejtem, hogy Mohamed segédjének a bölcselete, melyet akár építőmódon is lehetne értelmezni, nem véletlenül van ennyire pontatlanul és félreérthető módon fogalmazva. Legalábbis felteszem a kérdést, hogy mi akadályozhatta őt abban, hogy úgy fogalmazzon, hogy “A spirituális harcos nem tekint ellenségként az ellenségeire”.
A bölcselet álnokságának leleplezése:
A legegyszerűbb cáfolata a prófétasegéd szavainak a következő:
Romlott fa nem teremhet jó gyümölcsöt (Mt 7:18)
Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak. (Mt 6:24)
Mivelhogy tudomásunk van róla, hogy Abu Bakr földi hatalmat élvező, és földi hatalmat gyakorló ember volt, könnyen arra következtethetünk, hogy annak az Úrnak szolgált, aki megadta neki a földi hatalmat és dicsőséget.
Aki Abu Bakr szó szerint vett, ekképp felettébb félreértelmezett bölcsessége szerint próbálja élni az életét, az tudatlanul az eljellemtelenedés  irányába igyekszik. Mindenütt, mindenhol, minden körülmények között úgy próbál jelen lenni, és beszélni, hogy a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon. Ezért jelenlétével senkit nem sért meg, beszéde senkinek nem okoz megütközést.
Márpedig ha a hamisság nem ütközik meg, nem törhet szét. És ha a hazugság nem törik szét, helyét nem veheti át az igazság, és az abból származó szabadság.
A korszellem hígulása, a tömegek butulása épp annak köszönhető, hogy a mai férfiak elfelejtették, mit jelent férfinak lenni. Kényelmük, anyagi jólétük és a hamis biztonságérzet által vezérelve azon szorgoskodnak, hogy mindenütt, mindenkor, minden körülmények között úgy fogalmazzanak, hogy az ne okozzon megütközést senkinek. Még a lélektipró hazugságoknak sem.
Viszont ha valaki nem okoz megütközést a hazugságban élő emberek lelkében, teljesen logikus, hogy ő maga is a hazugság rabja. Ugyanis az igazság képtelen arra, hogy elrejtse magát annak okáért, hogy ne csorbuljon a hazugságban élők halált hozó nyugalma.
Aki megérthette, megértette, hogy miért elkerülhetetlen, hogy “a spirituális harcosnak” legyenek ellenségei.
Ha az olvasók közül valaki valóban “spirituális harcos”, valószínűleg azt is érti már, hogy a spirituális harcos miért nem tekint ellenségként az ellenségeire.
“”Jaj néktek, mikor minden ember jót mond felőletek; mert épen így cselekedtek a hamis prófétákkal az ő atyáik.”” (Lk 6:26)
Categories: Minden | 6 hozzászólás

Bejegyzés navigáció

6 thoughts on “Lehetnek-e ellenségei egy “spirituális harcosnak”?

  1. Tamás

    A testvérem, aki már többször is elolvasta a Bibliát, Ő ezeket az igéket arra használja, hogy igazolva lássa azt, hogy szinte kötelező, hogy mindenkire ráolvassa a bűnét, amivel szerez is ellenségeket. Hiába sorolok neki fel a Bíbliából 600 másik igét ami Krisztus és az Ő viselkedése közt hatalmas eltérést mutat, az nem érdekli. Igazolva látja a Bibliából, hogy helyes az, hogyha a kocsmába egy részegre részegen azt mondja, hogy “te egy utolsó szemét vagy, mert csalod a feleségedet”. Természetesen ezért sokszor meg is verik. Múltkor majdnem az életébe került. Reméltem, hogy tanul belőle, de még azt is nekem kellett megértetni vele, hogy mit tett és, hogy ha ebből nem azt tanulta amit tanítani akart neki az Atya, akkor hiábavaló volt az egész. Sajnos hiábavaló volt. Nem tanult belőle. Nem formálódott át a jelleme, ugyan abba a hányadékba fetreng sajnos továbbra is. Ezt persze nem úgy írom, mintha magam tökéletes lennék, messze nem. Igyekszem megosztani vele azokat az igazságokat amiket megértetett vagy megtanított az Atya. Sajnos ideig óráig hat rá, aztán ismét visszatér a saját hazugságaihoz.

    Leginkább ezt a részt szoktam neki mondani és el is magyarázom a jelentését, de reménytelen.

    Mt7,1 Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!
    Mt7,2 Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítélnek meg titeket is. És amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek is.
    Mt7,3 Miért nézed a szálkát a te atyádfia szemében, és nem látod a gerendát a magadéban?
    Mt7,4 Vagy hogyan mondhatod a te atyádfiának: hadd vegyem ki szemedből a szálkát, amikor a te szemedben gerenda van?
    Mt7,5 Képmutató, vedd ki előbb a saját szemedből a gerendát, és azután gondolj arra, hogy kivedd a szálkát a felebarátod szeméből!

    Akinek a szívében nincs meg az igazság iránti vágy, annak semmit sem használ a betű.
    Szeretném, ha a gondolkodása helyes irányba terelődne, de ha valakit már az élete elvesztésével sem lehet megfenyíteni, jelezvén, hogy rossz úton halad…
    Minél inkább kitartok az igazság mellet és nem engedem neki, hogy megmaradjon a hazugságaiba, annál inkább kerül. Attól tartok elveszett. Már a Bibliát sem olvassa és nem is érdekli az egész.

    Ezt csak azért osztottam meg, mert ez is okozhat vallásosságot az emberekben.

    • Szia Tamás!
      Él-e még a tesód?

      • Tamás

        Igen él. Így van még lehetősége. Viszont a jelenlegi gondolkodás módja újból oda juttathatja ami akár az életébe kerülhet. Rengetegszer szembesült már a tetteinek következményével. A legkisebbre is megtért volna a legelvetemültebb ember is. Persze nem adom fel, mert látszólag az Atya sem teszi ezt vele, akármennyire is ellenszegül az igazsággal.

      • Mondd a következőket neki:

        “Azt látom, hogy butaságot csinálsz, és próbálok segíteni neked. Ugyanígy te is azt látod, hogy mások butaságot csinálnak, és próbálsz segíteni nekik. Sem az én segítségem sem a te segítséged nem működik. Valamit nem úgy csinálunk, ahogy kellene.
        Fogjunk össze. És isten segítségével nézzük meg, mit csinálunk rosszul.”

  2. Tamás

    Örülök, hogy próbálsz segíteni. Mivel én nem vagyok mindenható, sem “Kis Isten”, sem tökéletes, így ez egyértelmű számomra, hogy nem az én hatásköröm a testvérem már, azért mert az igazságra nem hallgat, így jelenleg már csak úgy tudja visszazökkenteni az igazság keresése felé, mint bárki mást, aki nem kíváncsi rá. Ugyanakkor, amit leírtam abba van némi “segélykiáltás” és ezt felfedezve a jó szándék vezérelve téged, próbálsz segíteni. Amit leírtál azzal a hozzáállással már évek óta próbálok rajta segíteni. Én a kétélű kardra az igében az Atyától azt kaptam az élettapasztalatok alapján kijelentésnek, hogy azért kétélű, mert nem csak azt ítéli meg akinek mondják, hanem azt is aki mondja. Ezt már elég korán világossá tette nekem az Atya. Ezért is igyekeztem magam is azokban az igazságokban JÁRNI, nem csak mondani, amiket vele is megosztottam. Ennek a következménye az lett, hogy amiben még nem voltam tökéletes, azokra hivatkozva semmilyen igazságot nem fogadott el tőlem. Amit én sem magamtól találtam ki, hanem a megelevenített igét próbáltam neki megértetni. Ere mindig mondtam neki, hogy nem én vagyok az út, sem az igazság és az élet sem, nem engem kell követnie. Helyette jött a Bibliából kicsavart halott igékkel, igazolásul azokra a dolgokra, amiket más igék meg megítélnek. Minél inkább próbáltam a hazugságait az igazságokkal leleplezni, annál inkább próbálta elrejteni előlem a hazugságait. (Érdekesség, hogy minél inkább takarja valaki annál inkább látszik) Amiben nem talált bennem hibát, azt arra fogta, hogy ez születésbeli különbség, vagy mert én alapból ilyen vagyok. Nagyon nehéz vele szót érteni. Rajta keresztül sok mindenre megtanított az Atya. Persze nem az ő példamutató életén keresztül, hanem pont annak hiánya mutatott rá az igazságokra. Ami szerintem ésszel fel nem fogható, arra is megtanított rajta keresztül, hogy mindazokat, amiket megtett és amilyen a viselkedése ennek ellenére is szeretem őt, mint embert. Megtanított arra a szeretetre feléje, amit az Atya tanúsít felénk. Nyilván bennem még nincs akkora szeretet, mint az Atyában, de egy csodálatos erejű dologra tanított meg, amiben rengeteg türelem van (hosszútűrés).

  3. Tamás

    A lényeg lemaradt. 🙂 Azért írtam a kezdő üzenetemet, hogyha valaki a Biblia igazságait halott módon értelmezi, az oda juthat, mint a testvérem. Számára az az igazolása annak, hogy az igazság szerint jár el („Ha engem üldöztek, titeket is üldöznek majd”), ha csinál magának szándékosan ellenségeket, oly eszközökkel, amiket a Biblia igazságai a gonoszság eszközének tart. Egy élő példa azoknak a testvérem, akik eltévelyednének az igazság értelmezésében. Igazolja az út keskenyégét is.

SZABAD A GONDOLAT! (vélemény/kérdés/üzenet)

Start a Blog at WordPress.com.