Teljes bizalomban élni – A szövetség alapja

TELJES BIZALOMBAN ÉLNI
ELBIZAKODÁS MENTESEN

Ha a férfi elbizakodottá válik, az tragédia.
Ha a nő elbizakodottá válik, az maga az apokalipszis.

Tudni vágyja a lelkem az igazat, és megelégíttetik. Sosem voltam istenfélő. Sosem akartam az lenni. Ennek ellenére mégis azzá lettem, mert Ő meghallgatta lelkem kiáltozását, és felfedte birodalmának legparányibb zugát előttem.
Ezért olyan félelem lett úrrá rajtam, mely semmilyen általam ismert félelemhez nem hasonlítható.
Én voltam, ki látni, ismerni akarta Őt. És most mégis elszaladnék, mert attól tartok, hogy elveszítem a hazugságot, ami ezt az ostoba ábrázatot kölcsönzi lelkemnek. Félek, hogy elveszítem minden féltett kincsemet, ha meglátom a teljes dicsőséget. Tudom, hogy romlás és halál, amit most értéknek gondolok, de vajon ki leszek én, ha már semmit nem gondolhatok?

A kegyelem által megadatott, hogy lássam azt a parányi fénynyalábot, mely elkószált dicső otthonából. És viaskodik az elmém: fel nem foghatja, hogy miként ölhet meg az, ami nélkül nem létezhetne az élet.
Az ismeret nélkül egy helyben állok. Sőt, mi rosszabb: bekerülök az ismétlődések végtelen poklába.
Most végre megadatik, amire vágytam, de már rettegek tőle, mert kifolyik a kezeim közül a kontroll: nincs többé hatalmam semmi és senki felett. Megrémiszt a gondolat, hogy önmagam is elveszítem. Nem eszek, nem iszok, de mégis megrészegülök, mert a gyönyör mámorító. Élettel kecsegtet. Ennek ellenére elönt a félelem, egy szent félelem, hogy elbizakodottá válok, és visszaesek a végtelenségig tartó ismétlődések sötét labirintusába.
Egyszerre vágyom, és félem Istent, kinek ölelését és gondviselését megnehezíti lelkem igazság utáni epekedése, mely az egyedüli kapocs Közte és köztem.
Amikor feléje irányítom tekintetem, félek hátranézni, mert hirtelen meglátom gyarlóságom hétmilliárd képmását, és a látványhoz mérve magam elbizakodottá válok, ami halál.
Érzem, hogy szövetséget kell kötnöm vele.
A szövetség alapja:
1. Bármit tudok, bármit értek, bármennyire is bölccsé tesz Ő engem, amikor Hozzá fordulok, amikor ránézek, egy kis időre mindent elfelejtek: úgy teszek, mintha semmit sem tudnék, semmit sem értenék. Ezáltal lehetővé téve, hogy kedvére formálhasson. “Szétzúzzon”, újra alakítson.
2. Mikor embertársaimra tekintek, ha kell, fizikailag megcsonkítom magam mielőtt a fölény halálos mérge elárasztaná elmémet.
…mert életem csak akkor lehet, ha a legnagyobb csodálattal vetem tekintetem az Élet Szerzőjére, és ezzel egy időben minden tévelygőnek “rabjává” és szolgájává leszek.

A harc még nem ért véget. Most még tiszta a lélek, de nemsokára felébred az elmém, és felveszi az összes páncélját és fegyverét, hogy hadat üzenjen a bennem lévő parányi életnek.
Most még tudatában vagyok, hogy nem fogok veszíteni, mert megtart a szövetség, mely az Irgalom Atyjával köttetett. De ahogy kinyílnak a testi szemeim, eláraszt a sötét, és vádat emel ellenem:
MEGŐRÜLTEM, MEGBOLONDULTAM, MEGZAVARODTAM. Ennek okáért még egy kicsit okos, büszke és hiú leszek, amíg az utat építem és az útjelző táblákat festem:
Elhitetem magammal, hogy egyedül is létezem.
Hagyom, hogy a hiábavaló gyötörje életem, s a testem.

Viszont a régi ellenséget, a reményt, nem hagyom meghalni, mert tudom, hogy az Ő dolga folyton emlékeztetni:
Közeledik a pillanat, a végső csata és a diadal, mely végén kimondatik, hogy ELVÉGEZTETETT.

Ha a férfi elbizakodottá válik, az tragédia.
Ha a nő elbizakodottá válik, az maga az apokalipszis.

Reklámok
Categories: Minden | 5 hozzászólás

Bejegyzés navigáció

5 thoughts on “Teljes bizalomban élni – A szövetség alapja

  1. Nagyon szép! 🙂

  2. Anna

    A valóság szeretetének tükre…ez jutott most eszembe🤗

  3. Tamás

    Fil2,1 Ha azért van Krisztusban vigasztalás, ha van szeretetteljes bátorítás, ha van Lélekben való közösség, ha van irgalom és könyörületesség,
    Fil2,2 teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyetértetek, egyazon szeretetben ugyanarra törekedtek,
    Fil2,3 semmit sem cselekedve versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbnek tartva magatoknál.
    Fil2,4 Ne keresse senki a maga hasznát, hanem mindenki legyen tekintettel a másikra is.
    Fil2,5 Az az indulat legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is volt,
    Fil2,6 aki amikor Isten formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy Istennel egyenlő,
    Fil2,7 hanem önmagát megüresítette, szolgai formát vett fel, és hasonló lett az emberekhez.
    Fil2,8 És amikor emberi formában volt, megalázta magát, engedelmes volt halálig, mégpedig a kereszthaláláig.

    Ef4,1 Kérlek azért titeket én, aki fogoly vagyok az Úrban, hogy járjatok elhívatásotokhoz méltón, amellyel elhívattatok,
    Ef4,2 teljes alázatossággal és szelídséggel, türelemmel, viseljétek el egymást szeretetben,
    Ef4,3 és igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékében.

    Kol3,12 Öltsetek magatokra azért – mint Isten választottai, szentek és szeretettek – könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, türelmet,
    Kol3,13 elszenvedve egymást és kölcsönösen megbocsátva egymásnak, ha valakinek valaki ellen panasza volna – amint Krisztus is megbocsátott nektek, ti is úgy tegyetek.

    Jak4,1 Honnan vannak a háborúk és harcok köztetek? Nemde bűnös vágyaitokból származnak, amelyek tagjaitokban vitézkednek?
    Jak4,2 Kívántok valamit, és nem kapjátok meg, öltök és irigykedtek, és nem nyeritek el, harcoltok és háborúskodtok, és nincs semmitek, mert nem kéritek.
    Jak4,3 Kéritek, de nem kapjátok, mert rosszul kéritek, csak azért, hogy élvezeteitekre fordítsátok.
    Jak4,4 Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok, hogy a világ barátsága ellenségeskedés Istennel? Aki tehát a világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz.
    Jak4,5 Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás hiába mondja: Irigységre kívánkozik a lélek, amely bennünk lakozik?
    Jak4,6 De ő nagyobb kegyelmet ad, ezért is mondja: Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad.
    Jak4,7 Engedelmeskedjetek azért Istennek, álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek.
    Jak4,8 Közeledjetek Istenhez, és közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti, bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti, kétszívűek!
    Jak4,9 Gyötrődjetek, gyászoljatok és sírjatok, nevetésetek forduljon gyászra és örömötök szomorúságra!
    Jak4,10 Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és ő felmagasztal titeket!
    Jak4,11 Ne gyalázzátok egymást, testvéreim. Aki gyalázza vagy elítéli testvérét, az a törvényt gyalázza, és a törvényt ítéli el. Ha pedig a törvényt ítéled el, nem megtartója, hanem bírája vagy a törvénynek.
    Jak4,12 Egy törvényhozó és ítélőbíró van, aki megmenthet és elveszthet. De ki vagy te, hogy elítéled a felebarátodat?
    Jak4,13 Tehát ti, akik azt mondjátok: „Ma vagy holnap elmegyünk abba a városba, és ott töltünk egy esztendőt, és kereskedünk, és nyerészkedünk”,
    Jak4,14 ti, akik azt sem tudjátok, mit hoz a holnap. Mert mi a ti életetek? Bizony pára az, amely rövid ideig látszik, azután pedig eltűnik.
    Jak4,15 Ehelyett azt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja, és élünk, ím ezt vagy azt fogjuk cselekedni.
    Jak4,16 Ti azonban elbizakodottságotokban dicsekedtek. Minden ilyen dicsekvés gonosz.
    Jak4,17 Aki azért tudna jót tenni, de nem teszi, bűne az annak.

    1Pt5,5 Hasonlóképpen, ti, ifjabbak, engedelmeskedjetek az idősebbeknek, mindnyájan pedig egymás iránt öltsétek magatokra az alázatosságot, mert Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad.

    Az alázat a kulcs az Atyához.

  4. Tamás

    Az alázat egyik legfőb formája az emberek felé.

    Mt7,1 Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!
    Mt7,2 Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítélnek meg titeket is. És amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek is.
    Mt7,3 Miért nézed a szálkát a te atyádfia szemében, és nem látod a gerendát a magadéban?
    Mt7,4 Vagy hogyan mondhatod a te atyádfiának: hadd vegyem ki szemedből a szálkát, amikor a te szemedben gerenda van?
    Mt7,5 Képmutató, vedd ki előbb a saját szemedből a gerendát, és azután gondolj arra, hogy kivedd a szálkát a felebarátod szeméből!

  5. Attila, mit jelent, és miért kell félni Istent?

    Ha ilyen érzések gyötörnek, Veled akkor most mi lesz? No és velünk mi lesz…

SZABAD A GONDOLAT! (vélemény/kérdés/üzenet)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.