Hogyan lehetsz önmagad?

Úgy lehetsz önmagad, hogy odafigyelsz az embertársaid véleményére, befogadod azt, saját ízlésed szerint átformálod, és aszerint kezded élni az életed.
Csalódtál? Ugye valami bölcsebb filozófiára számítottál? Fel vagy készülve arra, hogy szembesülj a szomorú valósággal e tekintetben? Ha igen, kérlek, add ide a teljes figyelmed egy néhány percig.

Ha türelmetlen típus vagy, már az elején elárulom neked, hogy te már most is önmagad vagy. Ha kíváncsi vagy, hogy miből tevődik össze az ÖNMAGAD, olvasd tovább ezt a rövidke bejegyzést.

Az önmagad nem más, mint az a temérdek intelligens külső emberi véleményhalmaz, ami az évek során a test lámpásán, a szemen és a fülön keresztül beszivárgott az életedbe, és elhitette veled, hogy az vagy te. Az önmagad és a te véleményed többé-kevésbé ugyanaz. Az előző bejegyzésben, melynek címe “A legelemibb hazugság”, arról volt szó, hogy a legtöbb ember már annyira le van szegényedve érzelmileg és értelmileg, hogy már semmije sincs csak a sajátnak hitt véleménye, azaz önmaga. Nem szívesen használok obszcén kifejezéseket, de nem tudom figyelmen kívül hagyni azt az igencsak durva megfogalmazást, amit annak idején a facebookon láttam, miszerint a vélemény olyan, mint az emberen elhelyezkedő két legnagyobb zsírpárna közé beágyazódó illatforrás, amiből mindenkinek van egy, de senki sem kíváncsi a másikéra. Bármilyen furán hangzik, drága barátom, ez a vélemény, ez az a bizonyos “önmagad”, az önmagam, az önmaga.

Eddigi igazságkeresésem útján arra jutottam, hogy Isten nem azt akarta, hogy önmagam legyek, a saját érzéseimet és gondolataimat követve, hanem azt, hogy örökös legyek, hogy az Ő gyermekeként örököljem Teremtőmtől az Ő tökéletes vonásait.

Nézzük csak meg, hogyan alakul ki az az értékes önmagam, ami csak arra elég, hogy megbetegítsen, testi és lelki fájdalmakat okozzon nekem és embertársaimnak, majd elkísérjen a sírgödröm pereméig.

Az emberi gondolatok, amelyek megtermékenyítik az életemet, kívülről jönnek be a doktor-professzoroktól, a sörözős cimboráktól, Mórickától, az ünnepelt hollywoodi és sport sztároktól, az énekesektől, az önszeretetet ékesen hirdető guruktól. Ezek az emberi gondolatok, amikor beágyazódnak az elmémbe, emberi érzésekké alakulnak. Az emberi érzések újabb emberi gondolatokat nemzenek. Ezeket az újonnan született emberi gondolatokat bejuttatom embertársaim elméjébe, ahol megfogannak, és újabb emberi érzéseket, és újabb emberi gondolatokat teremnek, amelyek továbbra is az emberi, testi gondolkodásban tartanak mindenkit, aki azonosul velük. A megváltónk a közvetkezőképpen fogalmaz:

“A test lámpása a szem. Ha azért a te szemed tiszta, a te egész tested világos lesz. Ha pedig a te szemed gonosz, a te egész tested sötét lesz. Ha azért a benned lévő világosság sötétség: mekkora akkor a sötétség?!” (Mt 6:22-23)

A “Szabad Gondolaton” többször volt utalás arra vonatkozóan, hogy az apokalipszis már elkezdődött. Arról, hogy mikor, és miként, majd egy későbbi bejegyzésben olvashatunk. Most csupán annyit, hogy az apokalipszis fontos részét képezi az, hogy a világ szelleme miután beoltotta az embereket a saját hazugságaival, most arra bátorítja őket, hogy legyenek önmaguk! Ekképp a legtöbben észre sem veszik, hogy amikor önmaguk akarnak lenni, valójában azt a programot futtatják, amelyet a megtévesztés szelleme, az Antikrisztus oltott belé az elméjükbe. 😦 És ezt nem elmarasztalóan, nagyképűen, és fölényesen mondom, hanem a legnagyobb önkritikával, fájdalommal és együttérzéssel, mert hisz én is beleestem a csapdába.

Drága olvasó, őszintén bízok abban, hogy a fenti sorok alapján nyilvánvalóvá vált számodra is, hogy valójában ki az az önmagad, az önmagam és az önmaga. És látod azt is, hogy az Örökkévaló Isten nem arra hívott el, hogy a test lámpásán, a szemen keresztül beáramló emberi gondolatok által inspirálva önmagunk legyünk, hanem arra, hogy Krisztus bölcsessége és az Ő ereje által megszabaduljunk a halált nemző testi, emberi gondolkodástól, újjászülessünk, és a Mindenható tökéletes gyermekeiként a Mennyország a tökéletesség örökösei lehessünk.

Ha nem elég érthető, ami a fentiekben megíratott, újrakérdem, hogy ki az önmagad, drága barátom? Ki az önmagam? És mi köze van annak ahhoz az Istenhez, akinek hatalma van minden emberi erőtlenség, betegség és a halál fölött, mindenféle emberi mű-szer nélkül is?

Talán új gondolatokat kaptál e sorok által. Mit érzel? Továbbra is önmagad akarsz lenni, mert arra biztatnak a bestseller amerikai írók, anyagi jólétben dúskáló, felfuvalkodott külföldi és belföldi guruk, vagy Istenhez fordulsz, hogy Ő megmutassa neked, hogy milyennek képzelt el téged?

Ragaszkodsz-e továbbra is ahhoz, hogy az emberi, testi gondolatok által megtermékenyített és létrehozott önmagad légy, vagy megnézed, hogy mi tette Krisztust azzá a tökéletes istengyermekké, aki képes volt legyőzni a halált?

Az Ő szeretete és bölcsessége üldözzön addig, amíg elkap, és többé nem tudsz már önmagad lenni, és nem is vágysz arra, hogy önmagad légy, mert igazi örömöd leled abban, hogy az vagy, akinek a Tökéletes Isten megteremtett!

“egy Kiáltó Szó a Pusztában”

Forrás: www.kialtoszo.hu