Felsőbb vagy Alsóbb? (Hogyan szexelnek a kutyák?)

Amióta az eszemet tudom, arra “tanítottak”, hogy az ember a legfelsőbb rendű élőlény a földön. A “bátrabbak” még azt is megkockáztatták, hogy kijelentsék, hogy nemcsak a földön, hanem az egész univerzumban. Mi vagyunk az alfa és az omega, Isten legcsodálatosabb alkotása. Ezért mostanig ezt én ÍGY TUDTAM. !FIGYELEM! mit nevezek tudásnak! A tudás számunkra nem más, mint egy jól mediatizált (népszerűsített) információ, ami jó mélyen bele van gyúrva a köztudatba. Tehát a tudás számomra nem más, mint egy előre megírt, megfogalmazott információ, mely jó népszerűségnek örvend. Mindenki úgy tudja, úgy hiszi igaznak. Tehát biztos igaz. Így hát én is elfogadom. Tyűűűűűűű micsoda logika! Ha nem próbálnék tudatosan leszokni róla, most rendesen felháborodnék. 🙂
Nemrégiben pont erről szólt egy facebook bejegyzésem is, mely a következőképpen jelent meg az írott formák világában: “A BOLDOGSÁG AKADÁLYA: Boldogságod egyetlen valós akadálya az, hogy halvány fogalmad nincs arról, hogy MI AZ. Kérdés: mennyire látod, hogy a boldogság fogalmához csak annyi közöd van, hogy elfogadtad azt a definíciót, melyet előre megírtak, leírtak, a fejedbe magyaráztak?” (A teljes bejegyzés megtalálható a Facebookon június 23.-i keltezéssel.)

És most következzen egy érdekes kis történet, ami bár viccesnek tűnik, lehet nagyon komolyan is szemlélni:
Hétvégén az erdőn voltam. Hagytam, hogy végezze dolgát az anyatermészet, tisztítson meg egy picit a város zajától, mely fáradhatatlanul azon munkálkodik, hogy fekete fátylat borítson a tisztánlátás szemeire. Három (feltehetőleg import) kóbor kutya szegődött hozzánk. Szeretek FIGYELNI mindent, ami épp VAN. Meggyőződésem, hogy az igazság mindenhol, mindenkor és mindenben jelen van. Mivel épp ez a három kutya került be a lát-terembe, őket figyeltem. Egy kis szuka, és két hím. Ja elfelejtettem említeni, hogy az elején ketten jöttek: a kis szuka és egy fehér hím. A harmadik kutya (a második hím) csak később érkezett. A fehér hím fáradhatatlanul környékezte a kis szukát közösülés céljából. Nagy sikereket nem ért el. Kapogatott egy kis ízelítőt a jóból, de a kis szuka nem engedte, hogy teljesen kiélhesse “állati” ösztöneit. Közben megérkezett a második hím, melynek szintén volt húzása a kis örömlányra, de ő egy kicsivel romantikusabb volt, mondhatni, bájosabban környékezte a kislányt. Szemmel láthatóan a második hím udvarlási módszereit előnybe is részesítette volna a kis csaj. De csak részesítette volna, mivelhogy -és itt jön a lényeg- az első udvarló olyan csúnyán vicsorított, hogy a nagyobb termetű hím rendszeresen meghátrált.

A fenti múvit nézve, én arra gondoltam, hogy erre a produkcióra mi, emberek is képesek vagyunk. Az első hím magáénak tekintette a kis örömlányt, és úgy is viselkedett, mint aki a kis szuka jogos tulajdonosa. Más szóval: BIRTOKOLTA a menyecskét. Tagadhatatlan, hogy ez a mi világunkban is többé-kevésbé így működik. Meggyőződésem, hogy elenyésző azok száma a hét milliárdból, akik már túl vannak a “birtoklós szerelem” fázisán. Mi birtokolni szeretnénk mindent kivéve a bajt és a szart. Innen a szólás: “Szarnak, bajnak nincs gazdája”. Ezért is használunk olyan fogalmakat, mint: barátnőm, pasiM, asszonyoM, férjeM, csajoM, de nyugodtan  ide sorolhatnánk az olyanokat is, mint gyerekeM, autóM, palotáM, birodalmaM, királyságoM, hatalmaM, pénzeM, stb.
Már rengetegszer írtam a BIRTOKLÁSRÓL, hogy tisztábban lássuk, hogy az milyen hatással van a tisztánlátás képességének elsajátítására. Az ÉLET PIRAMISA című előadásban (mely tartalmát mindig nem tettem közzé) részletesen kifejtem, hogy a birtoklási vágy, a birtoklás minden formája valósággal gyilkolja a tisztánlátás és megértés képességét. Én amondó vagyok, hogy ha az ember hirtelen teljes mértékben elveszítené birtokolni akarását, abban a szent momentumban megvilágosodna.

A fenti történet tisztán bemutatta, hogy a kutyáknál jelen van a birtoklás, de ha van egy deka önkritikánk, beláthatjuk, hogy nálunk is nagyon jelen van, annyi különbséggel, hogy mi azt már-már művészi szinten űzzük. Továbbá van egy feltételezésünk is, miszerint a birtoklás egyik legfőbb eszköze az emberi butaság, tudatlanság, vakság szinten tartásának.

És most a kérdés(-ek):

– A fent leírt gondolatok alapján, tudatossági szintünk mennyivel lehet magasabban a kutyák tudatossági szintjénél?
– Mennyivel vagyunk fejlettebbek, felsőbbrendűek a kutyáknál, ha azt leszámítjuk, hogy mi képesek vagyunk házépítésre, testszépítésre, autógyártásra, kőolajból készülő táplálékok gyártására, és úgy általában a formák világának bővítésére, szépítésére, mely labirintusként, útvesztőként szolgál lelki fejlődésünk ösvényén?
Végezetül pedig, megkérdezném tőled: Neked mid van? Neked kid van? Te minek vagy a birtokosa? Te minek/kinek vagy a tulajdonosa? Te milyen eszközökkel élteted lelked szemeinek sötétjét?

Kedves olvasó! Amennyiben tetszett ez a kis fabula, szíved hangjára hallgatva, felelősségteljesen megoszthatod, hogy az általa generált gondolatok másnak is segítsenek a fekete függöny megsemmisítésében.

Szeretettel,

“egy Szabad Gondolat”