Posts Tagged With: felismerés

A legnagyobb felismerés

A legnagyobb felismerés, amit egy földi halandó elérhet, nem más, mint az egység, valamint az együvé-tartozás fontosságának megértése. Ezt a felismerést nem lehet szavakban átadni, nem lehet csak úgy ajándékba adni valakinek. Ennek megértéséhez csak a tettek mezején juthat el az egyén a hasznos figyelem segítségével, felismerve az ő részét a teremtésben, a felelősségvállalásban. Amíg ez a megértés gyökeret nem ereszt az emberi szívben, minden boldogság, örömforrás ideiglenes és felszínes tud csak lenni. Minél több figyelmed van a mulandó boldogság szolgálatában, annál kevesebb dolgozik annak érdekében, hogy megtalálja az állandó boldogság kiapadhatatlan forrását.

Reklámok
Categories: Elmélkedések, Minden | Címkék: , , | Hozzászólás

A változás eszköze

Dublin’s Famine Statues 2_01

A legfontosabb eszköze annak, hogy az a bizonyos váltás/változás bekövetkezzen az, hogy az emberek elméjében a hit, teljes egészében lecserélődjön a megértéseken és felismeréseken alapuló bizalommal.

Fontos látnunk, hogy nem ülhetünk egy fenékkel két lovon, melyek egymással ellentétes irányba vágtatnak. Az ember nem választhatja egyszerre a hitet, mely vak, és a megértést, mely az élet alázatos megfigyeléséből származik. Ez természetesen nem egy könnyű folyamat, ugyanis talán egyik legerősebb ragaszkodásunknak kell búcsút intenünk. Annyira benne van a zsigereinkben a hinni akarás, és a hithez való ragaszkodás, hogy az is elképzelhető, hogy akár fizikai fájdalmat is okozhat a hittől való elszakadás.

Nem fogok most a hit kielemzésébe belemerülni, mert a korábbiakban már több ízben is megtettem. (A hitről, ha érdekel, figyelmedbe ajánlok két írást: Az ember tragédiája és Mikor halunk meg?) Még véletlenül sem akarom azt a benyomást kelteni senkiben, hogy támadom a hitet. Csupán felszínre engedek bizonyos gondolatokat, melyek nekem is eszközül szolgáltak a lét mélyebb megértésében, azzal a céllal, hogy mások is használhassák őket.

Annak a kornak, melynek a vége fele közeledünk az volt egyik legfontosabb kérdése, hogy

„HISZEL-E?”.

A régit leváltó korszak fő kérdése az lesz, hogy

„MERSZ-E NEM HINNI?”, „EL MERED-E ENGEDNI MAGADTÓL A HITHEZ VALÓ RAGASZKODÁST, HOGY UTAT ENGEDJ A TISZTA TAPASZTALÁSNAK, A MEGÉRTÉSNEK, HOGY FELFEDEZHESD A LÉT NAPRÓL-NAPRA MEGÚJULÓ LEHETŐSÉGEIT, TANÍTÁSAIT MELLYEL A SEGÍTSÉGEDRE SIET, HOGY MEGTALÁLD A VISSZAUTAT AZ IGAZ FORRÁSHOZ?”

A hitet nem lehet, és nem is szabad csak úgy elengedni mindaddig, amíg nem érted meg mi az. Semminek nem fordíthatsz hátat, semmi elől nem menekülhetsz, amíg annak megértése meg nem születik, hogy miért volt szükséged arra, hogy megtapasztald azt a valamit, ami elől menekülsz, aminek hátat szeretnél fordítani. Ha ez ember megérti a hitet, megérti, hogy milyen szerepe volt annak az őt körülvevő világ alakulásában, ha látja, hogy milyen hatása van a felismerés, az igaz megértés lehetőségére, akkor már nem kell meneküljön előle, nem kell hátat fordítson neki. A szétválás könnyedén, természetes úton megtud történni. Ekkor kezdetét veszi egy új kirándulás, mely olyan helyekre viszi el az embert ahol még legmerészebb álmaiban sem járt.

Rajtad áll a vásár. Te vagy a döntő-teremtő, te vagy a megváltó. A kérdés csak az, hogy szembemersz-e nézni vele, eltudod-e fogadni a felelősségteljes teremtő létedet. Ez az átalakulás egy olyan folyamat, melyet nem lehet siettetni, nem lehet késleltetni. Segíteni is csak úgy lehet, hogy helyére rakjuk a figyelmünket, az alázatos figyelmünket. Ehhez két nagyon fontos kulcsfogalom megértésére van szükség: alázat, és a hasznos figyelem.

Azok a személyek, akik megragadták, és a továbbiakban is megragadják az alkalmat, hogy mélységesen megértsék a HIT fogalmát annak érdekében, hogy el tudják azt engedni maguktól, könnyen át tudnak majd sétálni a két korszakot elválasztó hídon. A halálos ítéletet azzal mondjuk ki önmagunk felett, hogy elutasítjuk ragaszkodásaink tárgyainak és következményeinek felismerését.

Hamarosan közzéteszem az Élet Piramisa című előadás anyagát, mely segíteni fog a fentiek mélyebb megértésében. Addig bátorkodj feltenni magadnak a kérdést: „Hol van a figyelmem?”

Categories: Elmélkedések, Minden | Címkék: , , , , , | Hozzászólás

A végtelen

DSC_0155

Arra vágysz, hogy megismerd, mi van a határaidon túl, hogy megismerd a végtelent. De boldogtalan vagy, mert nem sikerül. Azt mondom neked, légy boldog, hogy törekvésed nem jár sikerrel. Nem elég erős a csontozatod, hogy elviselje azt a terhet ami vállaidra szakadna, ha hirtelen megismerhetnéd a végtelent addig, amíg nem tudod, mi van a határaidon belül, nem ismered a végest.

Kezd el megismerni a végtelent most! Első lépésnek ajánlom az őszinteséget, mely önmagad, az ember megismerésének legfontosabb eszköze. Nagyon kérlek, egy percig ne hidd azt, hogy ez könnyű. Állítom, hogy ember számára a legnagyobb kihívás az őszinteség. Főképp az önmagával szembeni őszinteség. Hogyan tudhatnál őszinte lenni, ha még azt sem fedezted fel, hogy valahányszor eltávolodnak egymástól ajkaid, hazudsz, a hamis ént kényezteted. Ha már ismered a végest, kérés nélkül megkapod a végtelent. Ha nem ismered a végest, kérésre megkaphatod a végtelent, de tudnod kell, hogy ez a találkozás nem más, mint a te korai halálod.

Categories: Elmélkedések, Minden | Címkék: , , , , | 1 hozzászólás

Új Változások

DSC_5195

Az a változás, mely a félelemből fakad, halálhoz vezet. Az a változás mely a felismerésből és a megértésből ered, az élet forrása. Ha meg szeretnéd érteni az életet, fontos meglátnod, honnét ered a félelem, honnét a megértés.

Hol van a figyelmed?

Categories: Elmélkedések, Minden | Címkék: , , , , | 2 hozzászólás

Működteti a WordPress.com.