Posts Tagged With: alkatrész

Az alkatrész

DSC_5147

Nehéz elfogadnunk a másságot, mert az legtöbbször kényelmetlenül érint. Olyan a másság mint egy figyelemelterelő hadművelet, amikor a kötélen táncolsz. De ez így nem a legkifejezőbb. A másság sokkal inkább olyan mint egy veder hideg víz, mely a nyakunkban landol, amikor elutasítva a mindennapi valóságunkat, mély tompa álomba szenderülünk, és nem akarunk felébredni, mert az álom jobb mint a valóság, melyet minden percben mi formálunk, mi teszünk azzá, ami.

Arra már sokszor utaltam, hogy az elfogadás nagyon fontos része az alázatnak. Ha nincs elfogadás, ha helyette elutasítás van, megsérül az EGY (az egész), és veszít a vitalitásából. Ezt a jelenséget egy olyan motor működéséhez hasonlítanám, melynek elvan dugulva a levegőszűrője, fuldoklik, köhécsel, sokat fogyaszt, keveset ad, és lassan működésképtelenné válik.

A társadalom motorjának az egyének az alkatrészei. Mint tapasztaljuk, ezek az alkatrészek sokszor inkompatibilisek egymással, mert elfogadás helyet, elutasítás van bennük. Ezek az alkatrészek nem működnek egymással harmóniában, egymást serkentve, hanem ellenkezőleg: gátolják egymást. “Fél elemben” vannak, így nem tudják a bennük rejlő képességeikhez mérten a legtöbbet nyújtani az egésznek, a társadalomnak. Az alkatrészek félgőzzel történő működése a motor teljesítményének csökkenését eredményezi.

A társadalom minden egyes alkotóelemének van egy olyan, talán veleszületett képessége, hogy önmagát fejleszti, újítja, serkenti. Elméletileg ez a társadalom fejlődéséhez kéne vezessen.

Valamiért mégis azt tapasztaljuk, hogy fuldoklik, köhög a rendszer. Az alkatrészek ereje nem hozzáadódik a motor teljesítményéhez, hanem csökkenti azt. Mi ennek az oka? Azt mondanám, hogy az ok az, hogy az alkatrészek nem kompatibilisek egymással, egész pontosan, elutasítják a kompatibilitást. Társadalmunk alkatrészei elutasítják, fékezik egymást. Ennél fogva öregedik, és gyengül a motor.

A rendszer egyetlen alkotóeleme sem lépheti át a korlátait, amíg elfogadás helyett elutasítást kap. Rendszerünk egyes alkotóelemei félelem által vezérelve korlátokat szabnak a többinek, nem látván azt, hogy az által saját magukat korlátozzák. Annak érekében, hogy a te másságod elfogadást nyerjen a legtöbb amit tehetsz, hogy elutasítás helyett te is elfogadod, és igyekszel megérteni azt, ami különbözik tőle. Ha minden egyes alkotóelem felismerné ezt, és érezné súlyát, ez a mostani rendszer rövid időn belül az eddigi legmerészebb fantáziáinak határait áttörné, és száguldana a végtelenség felé.

Mint a gépezet létfontosságú alkatrésze ha nem vagy képes arra, hogy segítsd a közvetlen szomszédságodban lévő alkatrészt, a legtöbb amit tehetsz, hogy leveszed az őt fékező bilincset róla, és engeded, hogy önfejlesztő mechanizmusát használva szabadon működjön, mert a szabadon működés gyümölcse egy szép nap a te asztalodra kerül.

Reklámok
Categories: Elmélkedések, Minden | Címkék: , , , , , , | Hozzászólás

Működteti a WordPress.com.