Honnan ered a kapzsiság?

Portrait of boy with arms around pile of sandwichesMa már egyre többen konstatálják, hogy baj van a világgal. Viszont az a tény, hogy mi magunk vagyunk a világ, egyelőre még nem sokak számára vált nyilvánvalóvá. Egyesek úgy vélik, ha nem lenne kapzsiság, jobb lenne az életünk, és mivel én magam is ezt hittem, úgy döntöttem, elindulok megkeresni a kapzsiság forrását, és megvizsgálom, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy felszámoljuk, esetleg lefegyverezzük azt.

Mivel nem szeretném túlszaporítani a szót, egyből a lényegre térek, és kijelentem, hogy a kapzsiság épp úgy, mint a szeretet, Istentől való, és egy olyan létfontosságú jellemvonás, mely nélkül nem létezhetnénk, nem haladhatnánk “előre” az úton. Tudom, hogy a vallásos lelkület szerint élő emberekben ez a kijelentés megbotránkozást szül, de ha továbbolvassák ezt a bejegyzést, biztos vagyok benne, hogy meg fogják érteni a fenti kijelentés lényegi mondanivalóját.
A „nyomozás” során arra a felfedezésre jutottam, hogy ez a bizonyos kapzsiság, mely sokszor az anyagiakra irányuló mohóság és telhetetlenség formájában ölt testet, már eleve belénk van kódolva. Minden egyes ember érez egy fajta űrt, melyet tudatosan vagy tudattalanul szeretne betölteni valahogy. És talán ez a legfőbb mozgatórugója az élet kerekének.
A fenti kijelentés még az írásokba is bele van foglalva, ugyanis nem egy helyen találunk arra vonatkozó utalásokat, hogy az ember a Mindenható hasonlatosságára teremtetett. Krisztus meg minduntalan arra biztat, és tanít bennünket, hogy legyünk tökéletesek, mint ahogy a Mindenható is Tökéletes, mint ahogy ő maga is elérte a tökéletességet azáltal, hogy engedte életében a Fenséges akaratát akadálymentesen megnyilvánulni. Igen, ilyen vonatkozásban ő volt az egyik legönzőbb, legtelhetetlenebb és legkapzsibb ember, és tanítványait is arra bátorította, hogy kövessék példáját ebben a kapzsiságban, ebben a telhetetlenségben: nézzenek szembe lelki szegénységükkel, és igyekezzenek betölteni ezt a végtelen nagy űrt a legjobb táplálékkal, a mennyei eledellel: az igazsággal.

A tanító elsősorban nem azért biztat arra, hogy engedjük el földi javainkat, hogy a szerénység látszatát keltve szenteskedésünkkel elbűvöljük embertársainkat, hanem azért, hogy kiszabadíthassuk figyelmünket az anyagi világ labirintusából, és azáltal megláthassuk és megkaphassuk azt, ami mindennél fontosabb: az igét, az élet tervrajzát, melyet ha ismerünk, és betartunk, soha nem ér véget a dalunk, a játékunk, a táncunk, a megújulásunk. Más szóval: örök életet kapunk.
Az örök élet pedig még a korlátok világából nézve is a legtöbb, amit kaphatunk… A gyermeknél ez az alap: arra vágyik, hogy játszhasson, énekelhessen, dalolhasson, és azt soha ne kelljen abbahagynia. Márpedig ha az ember minden jó közül is a legjobbat, a legszebbet, a legtökéletesebbet akarja, akkor ő minden bizonnyal elégedetlen, mohó, kapzsi, telhetetlen, nagyravágyó, stb. 🙂 És ezzel semmi baj nincs, mert épp erről beszél a mester: Éhezzük és szomjúhozzuk az igazságot! Legyünk tökéletesek, mint ahogy a Teremtő maga is tökéletes; A rothadó és korhadozó anyag mulandóságáról fordítsuk át tekintetünket a lélek örökkévaló birodalmára, hogy igazi, soha el nem múló örömünk legyen. Azt mondja a mester, hogy ha ezt megcselekedjük, ha az igazsággal való ismerkedést a legelső helyre tesszük, minden mást megkapunk, hisz az élet teremtője már azelőtt tudja, hogy anyagi síkon mire van szükségünk, mielőtt kigondolnánk azt. Ezt a képletet a legtöbben sajnos fordítva alkalmazzuk: először a kevésbé lényeges dolgokat gyűjtögetjük, majd, ha jut idő, az igazán lényeges dolgokra is szánunk egy kis időt. És, amit ily módon építünk olyan, mint az a ház, melyet a tetőszerkezet építésével kezdenek, és az alap megépítésével végeznek, és amikor már minden be van fejezve, elkészítik a tervrajzot is.

Ha az ember valamennyire képes megszabadulni a vallásos szellem bűbájától, és a babonás istenfélelem helyett az igazság iránti szeretettel olvassa Krisztus tanításait, megrészegül tőlük, és azt kezdi érezni, hogy életében először megízlelte azt a szabadságot, melyre szíve legmélyén mindig is vágyott! És nagy valószínűséggel megérti azt is, hogy miért írta Pál, hogy “Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm.”

Tudom, hogy az írás a kommunikáció egyik legprimitívebb, legsilányabb eszköze. Mindazonáltal őszintén bízom benne, hogy a kedves olvasó Isten segedelmével még ezen sorokon keresztül is képes megízlelni azt az örömöt, melyet a jó értelemben vett kapzsi és telhetetlen embereknek kínál az élet.

Na de térjünk vissza a kapzsiságra egy kicsit, hogy megvizsgálhassuk, hogy hol és hogyan történt az eltévelyedés, a céltévesztés:
Hogyan lett az „egészséges kapzsiságból” romboló kapzsiság?
Korábbi írásaimban több alkalommal is említést teszek a világot uraló szellemiségről, melyet az írások megszemélyesítenek és sátánnak, mammonnak, ördögnek, Lucifernek neveznek. És arra az egyszerű tényre is felhívom a figyelmet, hogy ahhoz, hogy az ember megtapasztalja a lelket felszabadító igazság örömét, és tudja értékelni azt, sajnálatos módon meg kell tapasztalnia a hazugságok gyümölcseként megszülető fájdalmak szomorúságát és keserűségét.

Na de mi is a hazugság, mely megteremtette a kapzsiságot abban a formában, ahogy ma ismerjük azt?

Az egetrengető hazugság, mely megfosztotta az embert istenemberi mivoltától, méltóságától, és azzal együtt az igazi örömétől, az, hogy ő nem több, mint a semmiben egy magányos labdácskán céltalanul röpködő intelligens majom; tudományosabban fogalmazva: csillagpor, melyet évmilliókkal ezelőtt az ufók szórtak a fekete lyukak között gondtalanul poligonozó Földlabdára. Ennek a hazugságnak szerves részét képezi a hamis ígéret, mely ott ékeskedik a teremtés könyvének az első oldalain, miszerint majd egyszer, talán olyan 30-40 millió év múlva) feltételezhetően a tudomány vívmányai révén…. oda fejlődünk, hogy meghódítva az univerzumot saját magunk szórakoztatására intergalaktikus turizmust fogunk folytatni. Közben lassan már a hülye is látja, hogy a technika fejlődésével a tömegszellem által irányított ember, nem csak hogy nem fejlődik, hanem rohamosan butul, tompul, hízik, betegedik, hanyatlik, haldoklik, mert annyira eltávolodott az élettől és annak Istenadta rendjétől, hogy már lassan el sem tudja hinni, hogy van örömteli élet, és az épp MOST van.

Nagy valószínűséggel minden egyes emberben benne van az az isteni szikra, melynek köszönhetően képtelen elhinni, hogy csak az van, amit a két szeme elé vetít a világ… …,hogy ő csupán egy véletlenül túlfejlődött csimpánz, aki néhány millió év múlva majd egy másik galaxison fog aranyat bányászni. A mai kor szelleme által irányított világ a közoktatási és egyéb népjóléti intézmény és apparátus segítségével folyamatosan azt sulykolja belé, hogy ő nem több, mint egy könnyen helyettesíthető cserealkatrész, kinek a távoli rokonai az amőbák és az egysejtűek voltak, melyek a földönkívüliek csírasejtjeiből szökkentek életre sok millió évvel ezelőtt. Sajnos emberek százmilliói veszik készpénznek ma is ezt a fehér köpenyesek által tudományosan is alátámasztott, egész pontosan agyonmagyarázott elméletet. És eközben zajlik tovább a belső háború. Az isteni szikra, mely életre szólít, folyamatosan küzd a hazugságok ellen az életért. És ez a harc lassan de biztosan mindenkit felemészt, majd kikísér a temetőbe.
Na de előtte, a kor szelleme még felkínálja mindannyiunk számára az evolúció, a lelki fejlődés, a gazdagság és a fontosságérzet illúzióját, hamisított másolatát, melyet az emberek az instant megoldás reményével megvesznek, bevesznek és megesznek.

Hogyan is történik ez?
A világ szelleme, akit a változatosság és a móka kedvéért megszemélyesítek, és Mórickának fogok nevezni, hazugságai révén elveszi az ember méltóságát azáltal, hogy értéktelennek, porszemnek, az ufók által behintett csillagpornak titulálja őt. Ezzel előidézi a valóság és a kinti hazugság között vívott belső csatát, mely komoly frusztrációt és lelki vívódásokat szül a legtöbb „homo páciensben”, akik egy ideig egyszerűen képtelenek elhinni a tekintélyelvűséggel erőteljessé tett hazugságokat. Mórickának mindvégig tudomása van ezekről a belső háborúkról, hisz ő idézte elő őket. Tudja azt is, hogy ezek a harcok eljuttatják a személyt egy végső robbanásig, mely megöli őt. De viszont azzal is tisztában van, hogy ha ez a robbanás nem lesz végzetes, begyújthatja az emberben az újjászületés kanócát. És ez veszélyt jelent számára, mert minden egyes újjászületett ember az ő illuzórikus birodalmát rombolja. Azért, hogy ezt megelőzze, hamis értékeket kínál az emberek számára, melyek által az önértékelésüktől megfosztott semmikből és senkikből valamikké és valakikké válhatnak. Ad nekik „tudományt”, „gazdagságot”, „jólétet”, „instant egészséget és szépséget”, hollywoodi filmeket, hamis reménységet. Viszont a legfontosabbat, a hazugságokkal hosszú idők óta leplezett titkot, miszerint az ember ténylegesen is a Mindenható képére teremtetett, megtartja magának.
Lehet, hogy ezen a ponton már többen is azt gondolák, hogy összeesküvés elmélet, gyermekes képzelgés, amit írok, és nincs is semmi értelme.
Miért akarna bárki is hazudni az embereknek valódi identitásukat illetően?
A válasz az orrunk előtt van. Mindig is ott volt, de annyira el voltunk foglalva világi játékszereinkkel, hogy nem láttuk:
Az energiáért, az életerőért, mely felhasználható az élet rendjét nélkülöző világok megteremtésére és fenntartására. Nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy akinek nincs sajátja, az hajlamos arra, hogy eltulajdonítsa a másét. És ez a jogtalan eltulajdonítás folyamatosan zajlik a „kígyó” megjelenése óta a fizikai és szellemi dimenziókban egyaránt.

Tehát Móricka, a világ szelleme nem tesz mást, mint amit mindig is tett: az általa mesterségesen létrehozott farkaséhséget az általa mesterségesen elkészített mérgezett táplálékkal csillapítja egész addig a pontig, amíg megtörik, és elvész; vagy pedig megtörik, és újjászületik az egyén. Mivelhogy az ember szabad akaratot kapott, nem feltétlenül igaz, hogy az őt érő csalódások, testi és lelki fájdalmak révén mindenki újjá fog születni. Előre jelzem, hogy nem a megfélemlítés, hanem sokkal inkább a kijózanítás és az életre ébresztés szándékával írom a következő sorokat: Azok a személyek, akik nem veszik észre, nem leplezik le, és nem tudnak felébredni ebből a szívet és lelket sanyargató sűrű álomból, ebből az alattomos hazugságból, kárba vesznek, szó szerint elkárhoznak, mert a kegyelmi időszak (a testben töltött idő) előbb-utóbb mindenki számára lejár, és kezdetét veszi egy kegyelem mentes állapot.

Ha továbbra is bedugjuk a fejünket a homokba, bizony velünk is ugyanaz fog történni, mint megannyi embertársunkkal, kik elajándékozva lelküket az anyag káprázatának kórházról kórházra vándorolva, egyik gödörből a másikba mászva kemény küzdelmek révén belevergődik magukat a sírjukba.

Ha valaki kiszakad a vallásos szellem kötelékeiből, és úgy olvassa az evangéliumokat, rájön, hogy olyan mély és életbevágóan fontos tanításokat tartalmaznak, melyek nélkül szinte képtelenség megszabadulni a hazugságoktól, új életre kelni, és elnyerni a lélek szabadságát.
Azt mondja a mester, hogy aki keres, az talál; a zörgetőnek pedig megnyittatik. Hangsúlyozom, drága embertársam, hogy nem az talál, akinek vagyona van, palotája van, és kincsei a Földön, hanem az, aki keres, aki őszintén éhezi és szomjúhozza az igazságot, azt az erőteljes „igét”, mely életet lehelt az anyagba. Itt megjegyzem, hogy valószínűleg Siddhartha herceg sem ok nélkül hagyta el a királyi palota langymeleg (ál-)biztonságát annak érdekében, hogy megnézze és megértse, miről szól a világ.
A krisztusi tanításokból minden igazságszerető ember megtudhatja, hogy mi a tökéletes és jól bevált módozata a lélek szabadságát visszaadó igazság megtalálásának. Lehet igaz az a kijelentés, hogy minden út Rómába (Vatikánba) vezet, de minden embernek fontos eldönteni, hogy hova akar eljutni: a Vatikánba vagy az igazság megismerésére.
Én most csupán egyetlen súlyos tévedésre, félrevezetésre hívnám fel az olvasó figyelmét: Aki egyetlen percig is azt gondolja, hogy először anyagilag kell bebiztosítania magát, hogy majd spirituális könyveket, tanfolyamokat, kurzusokat, kuruzslókat, beavatásokat, titulusokat, tudást és igazságot vásárolhasson, az az ember még ezt az egy percet is elpazarolta az életéből, és biztos lehet benne, hogy még nem ismeri az igazság megszerzésének eleve elrendelt módját és útját.
Nagy valószínűséggel még azt sem érti, hogy miért mondta valaki azt, hogy „ingyen vettétek, ingyen adjátok”, és azt, hogy ha az igazságot a legelső helyre
tesszük, minden más, amire igazán szükségünk van, megadatik nekünk anélkül, hogy erőlködnénk, és aggodalmaskodnánk.

Összefoglaló:
A kapzsiság, a telhetetlenség, a nagyravágyás, ha az igazságra irányul, nem bűn. Épp ellenkezőleg: életbevágóan fontos ajándék, mely nélkül nem juthatunk el igazi, istenemberi mivoltunk megismerésére. Tehát a frusztráció természetes következménye annak, hogy az ártatlan gyermeket megfosztották az élettel való telítődés vágyától, „telhetetlenségétől”, egészséges „kapzsiságától”.

Amikor már eléggé megnőtt az éhség és a szomjúság, és azzal együtt a frusztráció lelkében, jött a kívülről beöntött mérgezett táplálék: hamis identitástudat, hamis értékrendek, stb. És ezek az értékek átirányítják az egyébként természetes és „szükségszerű kapzsiságot” és telhetetlenséget a mulandó világ által mesterségesen létrehozott értékekre, melyek továbbra is eltakarják szemei elől a valóságot. Ekképp a legtöbben a világ által beadagolt hamis identitástudatban, hamis értékrendek között vergődve végzik be az életüket, ezáltal megnyomorítva, megkárosítva lelküket, elveszítve annak lehetőségét, hogy megtudják, kik is voltak ők valójában.
A legszörnyűbb talán az, hogy sok esetben épp a bibliát, annak igencsak csípős nyelvezetét felhasználva okoznak sokakban olyan frusztrációkat, belső vívódásokat, melyektől már csak az Örökkévaló irgalma szabadíthat meg.

Őszintén bízom benne, hogy ezek a sorok hozzájárulnak lelki szabadságod visszaszerzéséhez és kiteljesedéséhez.
Az élet, és minden, ami igazán fontos, AJÁNDÉK! Nem kell hozzá más, csak annak rendjébe vettet bizalom. Ingyen kaptam, ingyen adom. Ingyen kaptad, ingyen add! Ingyen kapta, ingyen adja! Ingyen kaptuk, ingyen adjuk! Ingyen kaptátok, ingyen adjátok! Ingyen kapták, ingyen adják!

blue

Reklámok
Categories: Minden | Hozzászólás

Bejegyzés navigáció

SZABAD A GONDOLAT! (vélemény/kérdés/üzenet)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.