Az életet adó szó

lifeAz ember erőtlenségének egyik legfőbb oka, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy szavakba zárja és szavakból olvassa ki a lényeget. Ez természetesen, rendszerint teljességgel lehetetlen. Valószínűleg Pál apostol sem véletlenül írta, hogy a betű megöl, a lélek megelevenít. Az Örökkévaló megismerésének elengedhetetlen eszköze, hogy megtanuljunk a szavak mögé látni, lelki kapcsolódás révén kommunikálni. Ha ez nem sikerül, semmi sem sikerülhet.
A minap egy társalgás alkalmával azon kaptam magam, hogy képtelen vagyok a lényegi mondanivalóra figyelni, mert a beszélgetőpartnerem olyan terminusokat használt, amelyekhez én korábban negatív jelentéseket társítottam. Közben a Gondviselő jóságának köszönhetően valahogy mégiscsak sikerült ráhangolódnom a számomra ellenszenves szavakkal magát kifejezni próbáló személy lelkére. És szinte meg is szégyelltem magam, hogy egy néhány, a társadalom által elcsépelt, és értéktelenné tett terminus miatt már-már képes lennék arra, hogy figyelmen kívül hagyjak egy meglehetősen értékes beszélgetést, mely egyébként fontos megértésekkel próbál engem gazdagítani.
Tehát ha nagyon ragaszkodunk ahhoz, hogy szavakba zárjuk az igazságot, szinte teljesen biztos, hogy elvétjük a célt, figyelmen kívül hagyjuk a lényeget. „Vétkesekké”, „vétkezőkké” válunk. Mi, emberek, sokszor hatalmas mennyiségű energiát fordítunk a fölösleges, lélektelen magyarázkodásra. Ekképp folyton csak vétkezünk és vétkezünk! Nem bűnt követünk el, hanem vétkezünk, elvétjük a célt, becsapva saját magunkat és beszélgetőpartnerünket egyaránt. Hangsúlyozom, hogy fontos különbséget tenni a vallásos szellem által propagált bűn, és a vétkezés, azaz az elvétés fogalmak között.
Jelen esetben a vétkezés, a hiábavaló szócséplés a tudatlanságból, valamint az ahhoz társuló hamis ambícióból fakad, és nem a gonoszságból. Nem tudjuk, hogy az elme és az általa gyurmázott szavaknak csupán végrehajtó szerepeket szabad tulajdonítanunk. Még véletlenül sem alkotó, és igazságot megragadó szerepet. A lélek dolga, hogy megformálja és közölje a lényeget. Ha a beszélő „lelkesen kommunikál”, és a hallgatók „lelkesen hallgatnak” , megtörténhet az isteni kommunikáció, melynek teremtő, életet adó és megújító ereje van.
Vitathatatlan, hogy fontos a gazdag szókincs, de teljes meggyőződésem, hogy egy lelkes személy kevés szóval is sokkal többet tud mondani, mint egy programozott elméjű személy, ki választékosan beszél, minden nyelvtani szabálynak eleget téve.

A mestert felkérték, hogy tartson egy beszédet. Mély lélegzetet vett, és el akarta kezdeni a tanítást, amikor egy madár elkezdett dalolni. Magába fojtotta a szót, és megvárta, amíg a madár befejezi az énekét. Azután pedig azt mondta, hogy ez minden, amit el szerettem volna mondani, és kiment a teremből.

A madár egyetlen értelmes szót sem szólt. Ennek ellenére a mester értelmetlennek látta, hogy bármit is hozzáfűzzön a madár dalához. Miért?
Talán azért, mert a lényegről a madár dala sokkal tisztábban képes zengedezni, mint a szavak, melyek dúskálnak az értelemben? Talán…

Gondolkodtál már azon, hogy mitől unalmas, és mitől izgalmas egy előadás?
Egyik előadónak előadást kell tartani, a másik előadó pedig előadást dalol.
Egyik erőlködik, a másik játszik.
Egyik felkészül, a másik jelen van (rajta van a jelen, veszi a jelet).
A hallgatói oldalon pedig, ha a lélek jelen van, képes meglátni a legügyetlenebb szóláncok mögött is a Krisztust. Ha a lélek nincs rajta a jelen, minden szó hiábavaló, mert hiába szól a szó, ha a lélek hallgat.

Egy egyszerű példát hoznék fel a fentiek szemléltetésére:
Ha egy muzulmán személy az Allah nevet használva próbálja kifejezni magát, előfordulhat, hogy a keresztény beszélgetőtárs képtelen lesz odafigyelni muzulmán felebarátja mondandójára, mert az ő elméjében, a főáramú médiának köszönhetően az Allah névhez a terrorizmus és az erőszak társul. Megtörténhet, hogy amit a muzulmán személy mond, teljesen krisztusi, és még az életvitele is arról tanúskodik, hogy az, de a keresztény elmeprogramozásnak köszönhetően a másik oldal képtelen lesz felfedezni az ellenszenves forma mögött az életet adó és megtartó eszenciát.
Ugyanígy egy, a lelket gyógyítani hivatott beszélgetés sem lesz alkalmas a gyógyításra csak attól, hogy minden második mondatba betoljuk a Jézus Krisztus, sok esetben lélektelen szókombinációt. A beszéd csak és kizárólag a lélek jelenlétének köszönhetően válhat krisztusivá, istenivé, és még véletlenül sem a szent szavak és a szent szókombinációk használatától. Az igazság szerelmese, ha jelen van, még a negatív jelentésű szavak mögött is észreveszi a Krisztust. És ez a lényeg. Aki csak hiszi, hogy szereti az igazságot, az fennakad minden olyan szón, melyhez korábban ő valamilyen vallásos vagy társadalmi elmeprogramozásnak köszönhetően negatív jelentést társított.

Az Rendben van, és életre visz, ha felismerjük, hogy a lélek a tervező, és az elme a végrehajtó. Viszont ha ezt a kettőt felcseréljük, eldobjuk magunktól az állandó megújulás, azaz az örök élet lehetőségét. (Az örök élet misztériumáról egy későbbi bejegyzésben részletesen is szólok majd. Lehetőleg lelkesen. 🙂 )

A Teremtő Isten jó kedvében, lelkesen alkotta ezt a világot, és a saját képmására formálta az embert. Miért akarnánk mi bármit is alkotni, amikor nincs jó kedvünk, amikor nincs vágyakozásunk, lelkesedésünk az alkotásra? Miért ragaszkodunk a szavak értelméhez, amikor dalolva könnyebb kommunikálni, és a dalban így is-úgy is benne lesz a mindenható ért elem, mely képes meggyógyítani, teljessé tenni a fél elemet, a hiányos elemet?
Kívánom, hogy amikor beszélünk, itassa át szavainkat a szer elem, hogy azok ne álljanak meg az elme szintjén, hanem a lélekig hatolva megtermékenyítsék a meddő lelket, megfiatalítsák az öregedőt, bizalommal mossák át a bizonytalant, megújítsák a halhatatlant.

Szeretettel,
„egy Szabad Gondolat”

P.S.
A holnapi találkozó vendége negyven napos karib szigeti elvonulásáról tart beszámolót. A beszélgetés helyszíne a gyergyószentmiklósi Centrál kávéház emelete. Időpont: 2016.05.26, csütörtök, este 7 óra. Részletek itt:
https://szabadgondolat.wordpress.com/2016/05/24/egy-negyven-napos-karib-szigeti-elvonulas-beszamoloja/

 

Reklámok
Categories: Minden | 3 hozzászólás

Bejegyzés navigáció

3 thoughts on “Az életet adó szó

  1. Schmidt Károly

    Tisztet Szabad Gondolat!

    Aki csak azzal törődik,
    hogy mívesen szóljon,
    hivalkodó szókincsével
    ül a magas trónon.

    Próbálja megértetni azt,
    mi számára fontos,
    ám ki őt érteni kíván,
    mit hallgat, nem pontos.

    Nincs más hátra, mint előre,
    elveszik a lényeg,
    a nagyszerű nem egyszerű,
    nem hat őszintének.

    Egyszerűségben lakozik
    ama nagyszerűség,
    melyre az a szó illik, hogy
    több, mint szakszerűség.

    Ugye mondanom sem kell, hogy ezen négy versszak után csak az a hozzáfűznivalóm, hogy a mondanivaló az egyetértésemmel találkozott.
    Kellemesen boldog és boldogan kellemes mindennapokat kívánok, szeretettel. Schmidt Károly.

    • Drága testvérem,
      Keressük és éljük az egyszerűt,
      hogy megtaláljuk és élvezzük a nagyszerűt! A Jóisten áldjon!

  2. Visszajelzés: Az élet képlete – A bizalom ereje |

SZABAD A GONDOLAT! (vélemény/kérdés/üzenet)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.