Pokol vagy reinkarnáció?

maxresdefaultMiért nem kapta ez az eszmefuttatás a Pokol és Reinkarnáció címet? Miért az a címe, hogy pokol vagy reinkarnáció? Vajon kizárná a kettő egymást?
A keleti vallásokban népszerű reinkarnációs tanok szerint, mint tudjuk, a lélek ismételten testet ölt mindaddig, amíg el nem éri a tökéletességet. Ezzel szemben Jézus arról beszél, hogy ebben az életünkben döntünk a lelkünk sorsáról, létezik pokol, létezik menny, és a kettő között nincs átjárás. (Lukács 16:19-31)
Tehát ha megismerjük Jézus szavait és a reinkarnáció tanait, arra a következtetésre jutunk, hogy a kettő közül valamelyik hamis. Vajon Jézus hazudott volna? Vizsgáljuk meg először, hogy:

Létezik-e a pokol?

A pokol létét vagy nem létét, úgy érzem, nem könnyű dolog bizonyítani. Annak, aki már járt ott, meg nincs szüksége bizonyítékra. A keresztyének Jézus szavai szerint azt vallják, hogy létezik a pokol. Az ezoterikusok nagy része amellett foglal állást, hogy nem létezik pokol, és a keleti spirituális tanokba kapaszkodva, inkább ragaszkodnak a reinkarnáció tanaihoz, melyek szerint függetlenül attól, hogy milyen életet folytatott a földön, a fizikai halál után ismételten testet ölt a lélek mindaddig, amíg el nem éri a teljességet, a tökéletességet.

Ennél a kérdésnél, úgy érzem, fontos figyelembe venni azt a tényt, hogy nagyon sokan, kik visszajöttek a halálból, amellett tesznek tanúságot, hogy létezik a pokol is és a mennyország is. Tehát míg a pokol létezését olyan emberek bizonyítják, kik betekintést nyerhettek annak valóságába, addig a reinkarnáció elmélete képtelen áttörni az elmélet síkját.
Erre a kijelentésre egyesek azt a tromfot dobják be, hogy sokan emlékeznek előző életeikre. Következésképpen van reinkarnáció.
És ezen a ponton, bár látszólag nyert ügye van a reinkarnációnak, a Biblia tanait ismerők és követők bedobhatják azt a lapot, hogy az előző életek képei csupán démoni megtévesztések, elhitetések, melyeknek célja, hogy elterelje az emberek figyelmét arról az igazságról, melyet a Krisztus Jézus személyén keresztül az Atya kinyilvánított az embereknek.
Fontos elmondani, hogy a démonok és a szellemvilág létezése mellett már olyan bizonyítékok szólnak, melyeket nem csupán lehetetlen, de egyben őrültség is tagadni. Még Rudolf Steiner is beismerte a szellemvilág létezését, annak dualitását és hatását az emberi világra nézve. Az én személyes tapasztalatom is arról tanúskodik, hogy amit a tudomány szkizofréniának, azaz tudathasadásnak nevez, az gyakorlatilag nem más, mint démoni megszállás, azaz különböző szellemi lények és szellemiségek egyidejű megjelenése az emberi testben.
A Biblia határozottan kijelenti, és felhívja figyelmünket, hogy a szellemvilágban nem csupán az Isten országát szolgáló és építő lények vannak jelen, hanem azon lények is, melyek célja a megtévesztés, Isten művének a rombolása. Ezt a tényt igazolja az is, hogy Jézus megjelenése óta történnek ördögűzések, melyek után az áldozatok teljesen megszabadulnak régi szokásaiktól, szenvedélyeiktől, gonosz vágyaiktól, gyilkos hajlamaiktól stb.
A kép úgy fest, hogy észérvekkel még ha nem is zárhatjuk ki teljesen a reinkarnáció lehetőségét, a Biblia sorain kívül még a leellenőrizhető valóság is arról tanúskodik, hogy ha különböző spirituális gyakorlatokkal az ember megnyit bizonyos „kapukat”, melyeket később igencsak nehéz bezárni, a „megtévesztés lelkei” olyan kép(zet)eket tudnak betáplálni az elméjébe, melyek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, és melyek elterelik figyelmét arról az igazságról, mely ténylegesen kiszabadíthatja a lelket a kondicionált elme börtönéből.
A megtévesztés lelkei, melyeket ördögök, gonosz szellemek, démonok, test nélküli (jó szándékú) entitások nevekkel is illetnek, számos módszert alkalmazhatnak a figyelem elterelésére, a megtévesztésre, az igazság leplezésére és elferdítésére. Egy ufó kutató például több mint húsz éves kutatás és keresgélés után arra az érdekes felfedezésre jutott, hogy a hivatalosan megállíthatatlannak mondott ufólátogatások és elrablások, Jézus Krisztus nevére megszűnnek. Joe Jordan több mint 400 olyan esetet dokumentált, melyben az áldozatok Jézus Krisztus nevét hívva segítségül, teljesen megszabadultak az „ufókkal” való nem kívánt kapcsolattól. Akit érdekel, hogy mi van az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő ufó jelenség hátterében, annak ajánlom a Negyedik Típusú Megtévesztések című rövid, de nagyon tartalmas dokumentumfilmet. Sajnos Hollywood fáradtságot nem ismerő erőfeszítéseinek köszönhetően lassan már mindenki tényként kezeli a földönkívüli látogatók létezését. 😦
Kedves olvasó, úgy érzem, hogy ezek a tényszerű dolgok, minden egyes magát nyitott elméjű embernek valló személyt el kell, hogy gondolkodtassanak vallási meggyőződéstől függetlenül.
Egy másik érdekes bizonyság, mely igencsak megpiszkálta a megvilágosodás és a reinkarnáció tanaiban hívők elméjét, a burmai buddhista szerzetes esete, kit az orvostudomány nem tudott kimenteni a sárgaláz és a malária halált hozó karmai közül. A szerzetes a temetése napján életre kelt, és elmondta, hogy több napos túlvilági utazása során látta a tűztengert, és benne a nagy buddhista mestereket. Ez az úriember, miután visszajött a halálból, egy a buddhizmus fogalomtárában nem létező fogalomról, a pokolról számolt be, teljes meggyőződéssel állítván, hogy több ezer éven keresztül hazudtak a buddhista tanok követőinek. Élő bizonyságát, majd később a bizonyságról szóló hangfelvételt hallgatva, több száz buddhista szerzetes vált Krisztuskövetővé. A szerzetes esete a nyolcvanas évek elején akkora port kavart a buddhista tanokban hívő Myanmar-ban, hogy a hatóságok kénytelenek voltak börtönbe vetni, majd nyomtalanul eltüntetni őt a Föld felszínéről.

*** A laikusok és szkeptikusok részéről még jöhet egy tromf a már kidobott lapokra, melynek az a neve, hogy „nem hiszek”. Erre Rudolf Steiner azt mondta, hogy azok az emberek válnak a legkönnyebben a luciferi megtévesztések áldozataivá, akik tagadják ezen oldal létezését. R.S. szerint az ember dönthet: vagy elfogadja a szellemvilág létezését, és tudatosan felkészül az azzal való találkozásra és együttélésre, vagy pedig tagadja azt. Viszont hangsúlyozza, hogy mindenki, aki figyelmen kívül hagyja a szellemvilágot, tudattalanul a megtévesztés lelkeinek áldozatává válik. Ha jól emlékszem, valahogy úgy fogalmaz, hogy akik tagadják a szellemvilág létezését, tudattalanul az ételükön keresztül is magukhoz veszik azt, és a luciferi megtévesztések passzív elszenvedőivé válnak. Tehát R.S. szerint a választás gyakorlatilag nem abban áll, hogy valaki elfogadja, vagy elutasítja a szellemvilágot, hanem abban, hogy melyik oldalt engedi, hogy hatást gyakoroljon az ő életére.
Jézus a következőképpen fogalmaz:

A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson;
én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek.”

A fentiek alapján feltevődik a kérdés, hogy melyik az ideális szituáció a tolvaj számára? Az, ha tudunk róla, hogy létezik, és ismerjük a szándékait, és felkészülve fogadjuk őt, vagy pedig az, hogy még csak nem is hiszünk benne?
Azt hiszem, a válasz teljesen egyértelmű: A tolvajnak sokkal könnyebben megy dolga azokon a helyeken, ahol az emberek fejében fel sem merül annak a lehetősége, hogy valaki meg akarja fosztani őket javaiktól. Egyébként pontosan ez történt Nyugat-Európával és Skandináviával, miután megnyíltak a határok. A nyugatiakat teljesen felkészületlenül érte a Kelet-Európából beáramló tolvajözön.
Kedves barátom, hiszed, vagy nem, pontosan ugyanez a helyzet a szellemvilágban rejtőzködő tolvajokkal is. Ha tudomásul vesszük, hogy léteznek, akkor megállíthatjuk őket, kivédhetjük támadásaikat. Ha meg azt hisszük, hogy a szellemvilágban nem léteznek tolvajok, akkor nyílt ajtókkal fogadjuk őket, és csak akkor vesszük észre magunkat, ha már elrabolták, azaz teljesen megrontották, életképtelenné tették a lelkünket. Arra kérlek, kedves olvasó, hogy ha nem is hiszel az Élő Istenben és annak fiában, saját magadért gondolkodj el a fenti dolgokon, keress és kopogtass, mert aki keres, az talál is, és aki kopogtat, annak megnyittatik. Ne pazarold el a teljes életedet szellemi vakságban, mert nagyon is valós az esélye annak, hogy egyszer csak elérsz a feneketlen szakadék szélére, ahonnét már csak egy rossz mozdulat, és elvesztél.

A reinkarnáció témájára visszakanyarodva még elmondanám, hogy vannak olyan Bibliakutatók is, akik a Biblia soraival próbálják bizonygatni a reinkarnáció létezését. Bevallom, hogy számomra a bibliakutató egy meglehetősen abszurd fogalom, mely azt a lehetetlen elképzelést akarja elhitetni az emberekkel, hogy a Bibliát kizárólag intellektuális eszközökkel és nagy szorgalommal meg lehet érteni. Már többször is mondtam, hogy a Biblia egy nagyon trükkös könyv, melynek mély és életet adó tanításai „valamilyen oknál” fogva, sokszor rejtve maradnak a legintelligensebb emberek előtt, és értelmet nyernek a legbalgább emberek számára.
Arra az egyszerű tényre, hogy Isten útjait lehetetlen alázat nélkül, kizárólag az intellektusra hagyatkozva megérteni, Jézus maga is felhívta figyelmünket, amikor úgy imádkozott, hogy:

Hálákat adok néked, Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és az értelmesek elől, és a kisdedeknek megjelentetted.

Az én személyes véleményem a reinkarnációról:
Eddigi felfedezéseim és megértéseim szerint, melyeket a Teremtő Isten kegyelméből mondhatok magaménak, minden e Földön lakozó ember számára van sokkal fontosabb dolog, mint az esetleges előző és következő életekkel foglalkozni. És egyik legnagyobb hiba, amit az ember elkövethet önmagával, embertársaival és Istenével szemben az, hogy számára nem releváns, azaz nem soron következő dolgokra pazarolja élete idejét és energiáját. „Elég minden napnak a maga baja.”- mondja Jézus.
Vagy van reinkarnáció, vagy nincs reinkarnáció.
Egy dolog biztos. Ha netán van reinkarnáció, ha majd odakerülök, akkor megtudom, hogy van, és én is reinkarnálódok, ha szükség. Tehát bőven ráér bizonyságot szerezni a reinkarnációról akkor, amikor meghaltunk. De ha ne adj Isten nincs reinkarnáció, és én az életem idejét mégis a reinkarnációs tanokra pazaroltam ahelyett, hogy megismerjem az üdvözség és az örök élet feltételeit és törvényeit, végzetes hibát követtem el, mert különböző hamis tanok által vezérelve önként, saját szabad akaratomból mondtam le a legszebb ajándékról, az életről.

Jézus nevében a pokolba
A fentiekben arra a következtetésre jutottunk, hogy a pokol nem csupán egy kitalált fogalom, amellyel a gonosz vallási vezetők ijesztgetik a híveket. Nagyon sok jel utal arra, hogy a pokol egy nagyon is valós hely és állapot, melyet minden bizonnyal még olyan személyek is megismernek majd, akik most még azt hiszik magukról, hogy megtettek mindent annak érdekében, hogy elkerüljék azt.

Épp ezért fontosnak tartom feltenni azt a kérdést, hogy
Lehetséges-e egyirányú jegyet váltani a pokol felé úgy, hogy közben Jézusról beszélünk?

A rövid és tömör válasz az, hogy IGEN. És ez nem az én személyes véleményem, mellyel fel akarom piszkálni a kedélyeket, hanem Isten üzenete, melyet az Ő egyszülött fián keresztül adott a világnak.

Minden fa, a mely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik és tűzre vettetik. Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket. Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben? És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.

A következőkben, ha Isten is úgy akarja, bebizonyítom, hogy ez az üzenet nem is annyira értelmetlen és érthetetlen, mint gondolnánk.

Létezik egy olyan fogalom, melyet úgy hívunk, hogy motiváció, de mivel ez nem magyarul van, rögtön ki is cserélném az indíttatás szóra.

Sokan azt hiszik, hogy a jó cselekedetek révén nyernek üdvözséget, de Isten egyértelműen kijelenti, hogy ez nem így van! A jó cselekedetekért majd jutalmat kap a lélek, ha már elnyerte az üdvözséget. Viszont az üdvözség elnyeréséhez többre van szükség, mint jó cselekedet. Talán úgy is fogalmazhatunk, hogy az üdvözség eszköze a kapcsolat azzal a személlyel, ki elvezet bennünket az üdvözségre, az örök életre.
Már többször is írtam arról, hogy a részismeretekkel és korlátos intelligenciával rendelkező ember önerőből, csupán jó cselekedetek, vagy akár tanulás révén képtelen átugorni egy végtelen hosszú szakadékot. Ahhoz, hogy átjusson a végtelen hosszú szakadék túlsó partjára, egy olyan segítségre van szüksége, mely összeköti őt, a részt, az egésszel, azaz a végtelennel. Teljesen logikus, hogy a korlátos képességekkel és intelligenciával rendelkező ember képtelen egy olyan hidat építeni, melyen átgyalogolhat a szakadék túlsó partjára, mely a végtelenben van.
És teljesen egyértelmű, hogy a végtelen hosszú hidat maga a Mindenható Végtelen tudja felépíteni az ember felé. Ez fordítva nem lehetséges. A jó hír az, hogy ez a híd már felépült. A neve Jézus Krisztus. Ő az a híd, melyet maga a Mindenható Végtelen bocsátott a céltévesztett (bűnös) és útvesztett emberek rendelkezésére, hogy eljussanak hozzá. De csak az egyén dönthet arról, hogy szabad akaratából elfogadja ezt a lehetőséget, vagy sem. Ez a gondolat nagyon szépen be van mutatva a Tökéletes Idegen című filmben.
Most csak a magamfajta értetlenkedők kedvéért mentem bele kicsit az üdvözség kérdésének részletezésébe, hogy rámutassak arra, hogy igenis van logika ebben az isteni elgondolásban, még ha egy kicsit nehéz is megérteni azt nekünk, korlátokkal küszködő, de ugyanakkor az önteltségre nagyon is hajlamos embereknek.
Térjünk vissza a fenti kijelentésre, miszerint akár Jézus nevében is bele lehet kerülni az örök kárhozat „tűztengerbe”, mert az üdvözséghez nem elég a jó cselekedet.

Jézus nagyon nyomatékosan felhívja erre a figyelmet. Azt mondja, hogy hiába mondjuk majd neki, hogy az ő nevében gyógyítottunk, űztünk ördögöket, prófétáltunk, és műveltünk hatalmas csodákat. A mester egyértelműen kimondja, hogy nem mindenki, aki azt mondja: Uram! Uram! Megy be a mennyek országába!
Kissé hihetetlen, de aki megtapasztalta, annak igenis hihető, hogy igaz, amit Pál ír Jézus nevéről:

Hogy a Jézus nevére minden térd meghajol: mennyeieké, földieké és föld alatt valóké egyaránt.

Tehát ha egy beteg meggyógyul, mert imádkozik érte valaki, az nem azért van, mert aki imádkozik, az egy szent életű ember, hanem azért, mert Jézus nevében, melyet az imában használt a gyógyító személy, hatalom és erő van.
Mit akarok ezzel mondani? Egyszerűen csak azt, hogy ha valaki krisztuskövetőként elbukik, de továbbra is használja az ő nevét, továbbra is fog tudni gyógyítani, ördögöket űzni, és csodákat művelni Jézus Krisztus nevében, de amennyiben ő mindezt hamis motivációval, hamis indíttatással cselekszi, Jézus szavai szerint nagyon is elképzelhető, hogy nem fogja meglátni a mennyek országát.
Ezért figyelem, kedves buzgó keresztyén felebarátaim! Ha hamis a motiváció, ha hamis az indíttatás, fennáll a valós veszélye annak, hogy amikor lejár a földi életetek ideje nagyon sok karizmatikus vallási vezetővel karöltve, nem látjátok meg az Isten országát, mert nem az Ő akaratát cselekedve használtátok Jézus nevét, hanem saját földi vágyaitok kielégítése céljából. Talán elmondható, hogy nincs is annál alattomosabb hazugság, mint amikor azért használjuk Jézus vagy Isten nevét, hogy érvényt szerezzünk a saját akaratunknak, gyarló elképzeléseinknek. Minden bizonnyal nem hiába vésetett bele a kőtáblába a parancsolat: „Isten nevét hiába ne vedd!”

Példák a hamis motivációra
Egy barátomnak volt szerencséje megismerkedni egy olyan fiatalemberrel, aki elmesélte neki, hogy szeretne egy öregotthont létesíteni. A barátom már-már elérzékenyült a nemes szándék hallatán, amikor ez az úriember hozzáfűzte, hogy erre a célra kemény uniós összegeket lehet pályázni, nem beszélve arról, hogy amikor az öregotthon elkezdi az aktivitását, elveheti az öregek nyugdíját, minden ingatlanát és vagyonát. Tehát a látszólag nemes szándéknak meglehetősen alattomos volt az indíttatása, és még az is elképzelhető, hogy a fiatalember elhitte magáról, hogy ő jó ember csak azért, mert öregotthont akar építeni.

Vannak, akik árvaházakat létesítenek ugyanilyen motivációval. Hál’Istennek élnek még érző emberek a Földön, akik hajlandók nagy összegeket adományozni karitatív célokra. Természetesen vannak közöttük olyanok is, akik hamis motivációval adományoznak, például azért, hogy elhitessék magukkal, hogy a gonosz cselekedeteiket, melyekről nem hajlandók lemondani, elfedezheti vagy ellensúlyozhatja egy-egy ilyen karitatív cselekedet.
A hamis vagy igaz motivációval ajándékozott összegek olyannyira megmérgezhetik az árvaház alapítójának lelkét, hogy egy idő után az árvaház egy jól jövedelmező vállalkozássá, egy Kauflandhoz hasonló egyre bővülő üzletlánccá fajul számára. Ezen felül fennáll annak veszélye, hogy a kezdetben nemes szándékkal induló szent életű ember, egy olyan szenteskedő emberré válik, akinek már rég nem az önzetlen szolgálat a fő motivációja, de még csak nem is a pénz, hanem a hírnév, a földi dicsőség és a sok vállveregetés, amivel a világ megjutalmazza őt hamis indíttatású, nemesnek álcázott cselekedeteiért. Az ilyenekre mondja Jézus, hogy elvették jutalmukat. Ez körülbelül annyit jelent, hogy amikor a mennyei ítélőszék elé kerülnek, csalódottan hallják majd, hogy már megkapták jutalmukat, a hírnév, a pénz, a földi dicsőség és a televíziós szereplések képében. Más jutalomra már nem számíthatnak. Mivel a jó cselekedeteik mögött, nem az Isten Szent Lélek által kinyilvánított akarata állt, hanem a hamis motiváció, ezért nem kizárt, hogy azt mondja nekik az ítéletosztó, aki szavai szerint ítéletüket kapják, hogy „Sohasem ismertelek titeket; Távozzatok tőlem ti gonosztevők!”

Sajnos, rengetegen vannak azok a hamis karizmatikus vallási vezetők, kik gyógyítanak, ördögöket űznek, prófétálnak és csodákat tesznek a Krisztus Jézus nevében, de hamis és gonosz az indíttatásuk. Ezek azok a vallási vezetők, akik „ipari gyógyításokat” hajtanak végre, akik hangzatos szavakkal hirdetik saját elképzeléseiket, melyeket a szavahihetőség kedvéért Jézus tanításaival fűszereznek.

Vannak, akik keresztény fesztiválokat, koncerteket szerveznek hamis motivációval. Előre elképzelik, mekkora anyagi haszna lesz a fesztiválnak, hogy milyen összegeket tudnak majd bezsebelni az emberek jóhiszeműségéből, istenszeretetéből. Ettől a fesztivál még lehet jó és gyümölcsöző, de a szervezőjének lelkét a hamis motiváció az örök kárhozatra ítéli.

Nem mondok nagy titkot azzal, hogy a mai világban felettébb jövedelmező Jézus tanításait hirdetni, főképp, ha azokat jól megvegyítik olyan hangzatos ezoterikus tanokkal, melyek nem Jézustól származnak. Amerika tele van olyan karizmatikus vallási vezetőkkel, akiknek már rég nem a Krisztus Jézus igazságának hirdetése a legfőbb motiváció, hanem a pénz, az anyagi jólét, a kényelem, a hírnév és a jogtalanul megtartott földi dicsőség.
Ezek a hamis próféták, a hamis tanítók, kik az elején jól indultak, de elcsavarta tekintetüket a világ ura. Ezek azok a hamis próféták, kik Isten áldását az anyagiakra vetítik rá, kik folyton az adományozás fontosságát hangsúlyozzák. Ezek azok a hamis próféták, akik Jézusnak azon felszólítását, hogy kérjetek az én nevemben, és megadatik, tévesen a mennyei kincsek és a Szent Lélek ajándékai helyett a földi kincsekre vonatkoztatják.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy Jézus valamiért nem egy Lamborghiniből hirdette az igét, még csak nem is egy szép arab telivér hátáról, hanem egy szamár hátáról, ezzel is utalva arra, hogy ő sokkal nagyobb kincsekről és értékékről beszélt nekünk, mint amelyekért mi képesek vagyunk elfecsérelni az egész életünket.

Jakab apostol a következőképpen szól a kísértésről:

Senki se mondja, amikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért. Hanem mindenki kísértetik, amikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. Azután a kívánság megfoganván, bűnt szül; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.” (Jakab 1:13-15)

Kedves olvasó, ha netán túl hosszú volt ez az eszmefuttatás, akkor csak annyit próbálj észben tartani, hogy a motiváció az, ami megöl vagy életet ad.
Az igaz motiváció Istentől való, és a Szent Lélek által adatik. Az igaz motiváció életet ad, és megtartja azt.
A hamis motiváció a világ urától jön, és földi kívánságok és vágyak formájában jut kifejezésére. A hamis motiváció, mint ahogy Jakab is írta, bűnt szül, és halált nemz. Visszavisz a szellemi sötétségbe:

Mert ha az Úrnak, a megtartó Jézus Krisztusnak megismerése által a világ fertelmeit elkerülték, de ezekbe ismét belekeveredve legyőzetnek, az ő utolsó állapotjuk gonoszabbá lett az elsőnél.” (2 Péter 2:20)

A hit és a megismerés
Végezetül pedig, kedves felebarátom, nem tudok mást mondani, mint amit eddig is oly sokszor elmondtam: Nem elég a hit. Fontos nagyon a megismerés is. Jézus Krisztus életet adó és életet megtartó tanításainak megismerése és megértése. Az ismeret nélküli hit, nem sokat ér, ahogy a hit nélküli ismeret is haszontalan az életre nézve. A hit és az ismeret meglátásom szerint kölcsönösen táplálják egymást. A megismerés eszköze a hallás és a látás. A hit pedig hallásból azaz megismerésből van. A növekvő hit viszont megnyitja a szemeink előtt a horizontot, és még több megismerést generál. A hit és a megismerés békés kapcsolata vezet el minket az örök életre, azaz a Mindenható Végtelen megismerésére. A hit és az ismeret, ha nem járnak kéz a kézben egymással, könnyen bekövetkezhet a lelket romboló hamis alapokra épített vakhitűség, vagy a tudálékos önteltség, mely szintén ellehetetlenítheti a lélek fejlődését.
Isten igéje az egyetlen kézzelfogható eszköz, mely segítségével, még ha egy kicsit eltévelyedünk is olykor-olykor, visszatalálhatunk az igazság folyójának medréhez.
Az igére azoknak a személyeknek van a legnagyobb szükségük, kik korábban jóllaktak már a különböző fülnek tetsző ezoterikus tanokkal. Az igazság igéje, ha lépésről lépésre nem helyettesíti a megtévesztés lelkeitől származó hamis elképzeléseket, bármelyik percen visszaeshet az ember a hamis képzelgések lelket fullasztó tengerébe.
A növekedés lépcsői
Az igében való megerősödésnek megvannak a maga fokozatai, lépései. Isten iskolájában egyetlen lépést sem lehet kihagyni. Minden kurzus, minden tananyag létfontosságú. Minden kísérlet a kötelező lépések átugrására veszélyezteti a lélek egészségét.
Pál is felhívja a figyelmet arra, hogy aki még fiatal az Istennel való ismerkedésben, az ne vegyen túl nagy terhet magára, csak miután megpróbáltatott.
Ellenkező esetben megtörténhet, hogy nem tud ellenállni a feladattal járó kísértéseknek és elbukik.
Mint tudjuk, először volt az ige, és az ige nélkül semmi nem volt. Jézus Krisztus az ige, mely testté lett. Ha az igétől eltávolodunk, előbb-utóbb azon kapjuk magunkat, hogy egy új vallást alapítottunk, mely bár látszólag hasonlít Jézus tanításaihoz, lényegesen eltér tőle, és képtelen arra, hogy megőrizze a lélek egészségét.

Szeretettel,

egy Szabad Gondolat”

P.S. *** Rudolf Steinernek csak egyetlen tanulmányát olvastam, mely a szellemvilág dualitásáról és annak működéséről szól. Nem ismerem a teljes munkásságát és hitvilágát. Ezért nem is ajánlhatom senkinek őt, mint olyan személyt, aki elvezethet a teljes igazságra. Az ő példájával csak azt szerettem volna kihangsúlyozni, hogy a szellemvilág létezését sok esetben tudományos körökben is tényként kezelik.

A pokol létezéséről nagyon sok bizonyságot lehet találni az interneten. Az én személyes kedvencem a Szatmár megyei Gavril Barnutiu bácsi beszámolója, aki 13 órán keresztül volt a hullaházban, miután 5 orvos halottnak nyilvánította. A beszámolója megtekinthető ITT.

Ez az ecuadori lány 23 órán keresztül volt halott csak azért, hogy mikor visszatér, beszámolhasson a lélek halál utáni lehetőségeiről: Angelica Zambrano túlvilági utazása.

Ennek a magyar hölgynek is hasonló tapasztalatokban volt része.

Ezekben a beszámolókban az az érdekes, hogy azok az emberek, akik betekintést nyerhettek a túlvilág valóságába, és utána Istenhitre jutottak, korábban többnyire ateisták voltak. Sokan azt gondolják, hogy csak a keresztyén közegből származó személyek találkoztak Jézussal odaát, de ez nem így van. Sokan azt hiszik, hogy az igazság relatív, de úgy néz ki, hogy ez sem igaz. Felettébb sok a hasonlóság a muzulmánok, buddhisták, hívők és istentagadók, művelt és műveletlen emberek túlvilági tapasztalatai között.
Én személy szerint az egyszerű emberek bizonyságait jobban kedvelem, mint a “tanultakét”, mert úgy gondolom, hogy ők kevésbé képesek arra, hogy kiszínezzék, felnagyítsák tapasztalataikat.
Úgy gondolom, hogy akit igazán foglalkoztat a téma, és nem szeretné homokba dugott fejjel leélni hátralévő életét, bőven talál érdekesebbnél érdekesebb beszámolókat az interneten arról, hogy mi is történik a lélekkel a halál után.

P.S. 2 Elkészült az Isten Ujja című dokumentumfilm magyar felirata. A film bemutatja, hogy miként munkálkodik Isten azon egyszerű emberek életében, akik mellőzve a nagy ceremóniát egyszerűen csak megcselekszik az ő akaratát.
Aki kíváncsi rá, letöltheti a következő oldalon a „Get this torrent” linkre kattintva:

Isten Ujja

Advertisements
Categories: Minden | 3 hozzászólás

Bejegyzés navigáció

3 thoughts on “Pokol vagy reinkarnáció?

  1. Kefa Azaz Petros

    Szia, sajnálom, hogy eltűntél a szabad gondolat csoportból, nem tudom mi indított erre.

    Azért én tovább olvaslak..

    Üdvözöl:Péter

    • Szia Péter!
      Sajnos, letiltották a személyes facebookomat. Most szerintem a hivatalos facebook oldal következik, utána meg ez a a blog.
      Mégsem olyan túl szabad ez a gondolat 🙂

  2. Luminoprince@gmail.com

    Egy ostoba szentfazèk gondolatai

SZABAD A GONDOLAT! (vélemény/kérdés/üzenet)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.