A változás legfőbb ellensége a “Megváltoztam!”

change

Kedves barátom, sajnálattal kell közölnöm, hogy nem létezik olyan, hogy megváltoztam. A valódi változás egy hosszas, talán soha véget nem érő folyamat, mely állandó figyelmet és törődést igényel. Ha múlt időben fogalmazunk a változást illetően, nagy bajba keveredünk, mert elhitetjük magunkkal, hogy mi már megérkeztünk, „megvilágosodtunk”, megváltoztunk. Nem tanácsos figyelmen kívül hagyni, hogy léteznek olyan erők, olyan „energiák”, melyek azon munkálkodnak, hogy abban a tévképzetben éljünk, hogy meg vagyunk érkezve.
A “megváltoztam” annyit jelent, hogy már meg vagyok változva. Ezért nyugodtan leparkolhatok, megállhatok, alukálhatok tovább.

Az igazságban való növekedés egy életre szóló feladat. A keleti vallások tanításai szerint több életre szóló feladat. 🙂

Na de a lényeg az, hogy még egy jó keresztény életű embernek is szüksége van egy teljes életre ahhoz, hogy felismerje az igaz változás lehetőségét és mércéjét, hogy növekedhessen, alakulhasson és nemesedhessen általa.
Ezen a ponton fontosnak érzem felhívni a figyelmet egy nagyon gonosz és alattomos luciferi trükkre, mely megtéveszti az embereket:
Sokan abba a súlyos és nagyon hátráltató tévedésbe esünk, hogy összehasonlítjuk magunkat másokkal. Minden egyes ember megtalálja magának a leghitványabbat, a legalávalóbb mércét, mellyel ha összeméri magát, nagynak, megérkezettnek, megvilágosodottnak gondolhatja magát. A bennünk élő sötét programok arra ösztönöznek, hogy a minket körülvevő emberek legesleggyengébb vonásaihoz mérjük magunkat, hogy azáltal mindenféle szépet és jót gondolhassunk magunkról.
Ne tegyük ezt, mert nagyon veszélyes! Súlyos hibát követünk el, ha ezt cselekedjük, mert egy helyben időzünk, miközben azt hisszük, hogy már rég megérkeztünk. Közben csak azt tettük, hogy a körülöttünk élő emberek leghitványabb vonásaihoz mértük magunkat, és ezáltal az önámítás súlyos bűnébe estünk.
Jézus, a szeretet mestere, a megtestesült igazság a következőképpen fogalmaz:
Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes.”
Ezzel a kijelentéssel nem arra bátorít bennünket, hogy Mórickához mérjük magunkat, hanem arra, hogy keressük meg az igazi mércét, mely szerint ténylegesen változhatunk, növekedhetünk, nemesedhetünk.
Csak azok számára mondom, akik nem tartják a Bibliát egy elavult gyerekmesének, mellyel nekünk, modern emberek
nek már nem érdemes foglalkozni, hogy az Újszövetség könyvében meg lehet találni azt a mércét, mely szerint beindulhat a tényleges változás és növekedés életünkben. Ezen kívül van még egy másik lehetőség is: aki úgy érzi, hogy eleget szenvedett, eleget csalódott már a saját önkényes igazságaiban, próbálja meg imában, a lehető legőszintébben és legnagyobb alázattal kérni ezt a mércét, mert aki kéri, annak megadatik. Főképp ha az őszinte (igazság) keresés eszközéről van szó. Akit megérint az Ő ereje, biztos vagyok benne, hogy többé nem érez különösebb késztetést arra, hogy embertársai gyengeségeihez mérje az ő erősségét.
Aki még nem ismerte fel Jézusban a megtestesült Igazságot, mely csak azért született, hogy az igaz keresőknek ne kelljen
a sötétben tapogatózniuk, az ne kérje ezt a mércét, mert fennáll annak veszélye, hogy kérésére a válasz nem tiszta forrásból fog érkezni.
Egyre gyakrabban hangsúlyozom, hogy a szellemvilág
és annak dualitása épp annyira valós, mint a levegő, melyet belélegzünk. Tehát nem minden hatás, „segítség” és csoda származik Istentől. Ezért a kérés megfogalmazásakor, kiküldésekor, imádkozáskor a „félreértések” elkerülése végett ajánlatos betartani egy nagyon fontos szabályt, melynek lényege az, hogy a társalgás az Ő fián keresztül történjen, mert ő volt kijelölve erre a célra annak érdekében, hogy ne téveszthessenek meg a szellemvilág azon létezői „entitásai”, akiknek az a feladatuk, hogy a félrevezetés és a megvezetés hatalmát szolgálják. (Részletesen a médiumokról, és a különböző csatornázott jó szándékúnak tűnő entitásokról a következő bejegyzésben fogok írni.)
Jézus a következőket jelenti ki magáról:
Én és az Atya egy vagyunk.”
Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted a gyermekeknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak.
Az én Atyám mindent átadott nekem, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni.
Ezeket a kijelentéseket nehéz elfogadni mindazoknak, akik nem ismerik az írást és annak erejét. Viszont fontos megjegyezni, hogy minden tiszta szívű és jó szándékú ember megértheti, ha igazán akarja.
Itt is, mint ahogy sok más helyen felhívja a figyelmünket arra, hogy a tudálékos emberek (bölcsek és értelmesek) előtt rejtve van az igazság. Az egyszerűek és alázatosak előtt (gyermekek, tiszta szívűek) viszont felfedi magát
a Teremtő.
Tehát akikben annyira erős a gőg és az önteltség, hogy képtelenek felismerni a fiúban a megtestesült Igazságot, azoknak a fiú nem fogja kijelenteni, pontosabban fogalmazva nem tudja kinyilatkoztatni azt.
Ha az üzletember képtelen meglátni egy üzleti ajánlatban a lehetőséget, nincs ahogy haszonélvezője legyen annak. Más szóval: élvezheti-e bárki egy fel nem ismert lehetőség hasznát? Fogyaszthatunk-e gyümölcsöt, ha előbb nem találjuk meg a gyümölcsfát? Vagy csillapíthatjuk-e szomjunkat addig, amíg meg nem találjuk a forrást? Azt hiszem, ebben nincs semmi érthetetlen vagy logikátlan.
Az önmagunkkal szembeni legnagyobb tiszteletlenség, az önmagunk feletti legsúlyosabb ítélet és a legnagyobb fékező erő az a szó, hogy “megváltoztam”.

Az élet mindenkire annyit mér, amennyit megbír, annak érdekében, hogy tényelegesen és állandóan változhasson, növekedhessen, nemesedhessen.

Az a kijelentés, hogy „megváltoztam” önteltséget, önhittséget, gőgöt szül, ami a valódi változás legnagyobb ellensége.

Örvendjünk tehát, ha minden nap, minden órában egy kicsit változhatunk, növekedhetünk a teremtés igazságában. Adjunk hálát érte, és sose veregessük a saját vállainkat, hogy egy súlyos, akár végzetes hibát elkerülhessünk.

Ezen felül még a mások felénk irányuló dicséretei- és hízelgéseire is érdemes odafigyelni, hogy nehogy megkísértsenek, és arra késztessenek, hogy járművünket leparkoljuk, és hosszabb időre a parkolóban felejtsük.
A valódi változáshoz tehát, valódi mércére van szükség, melynek fényében fontos megvizsgálni minden egyes kijelentést, állítást és „igazságot”. Ennek a mércének a megtalálásához őszinteséget, kitartást, bátorságot és látást kívánok minden kedves olvasónak!
Isten áldjon!

egy Szabaduló Gondolat”

HANGOSAN:

Reklámok
Categories: Minden | 1 hozzászólás

Bejegyzés navigáció

One thought on “A változás legfőbb ellensége a “Megváltoztam!”

  1. Visszajelzés: Találkozásaim médiumokkal, test nélküli szellemi vezetőkkel, entitásokkal |

SZABAD A GONDOLAT! (vélemény/kérdés/üzenet)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.