Miért van tél?

telHa figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a lét rendje az egyensúly fenntartására törekszik, elképzelhető, hogy a szibériai Ojmjakonban született emberek a nagy hideget a belső melegséggel „kényszerülnek” ellensúlyozni.
Egyre több jel utal arra, hogy minden mindennel összefügg. Nagyon valószínű, hogy van összefüggés egy bizonyos település éghajlata és az oda született, az ott lakó emberek lelki hőmérséklete és vérmérséklete között is.

Városunkban és környékén viszonylag hideg és zord az időjárás. Érdekes módon az itt lakó emberek is azok: kissé hidegek, kissé ridegek. Nem szeretnék ebből szabályt csinálni, és meggyőződésem, hogy vannak és remélhetőleg lesznek kivételek. A cél talán pont az, hogy az itt szerzett tapasztalatok és leckék által kivételekké váljunk.
A hosszú hideg tél talán azért van, hogy lehetőséget biztosítson az embereknek a belső hőmérséklet növelésére.
Hogy túléljék a hosszú telet, a pingvinek szorosan összebújnak egymással. Ezzel most nem arra célzok, hogy mindenki bújjon össze mindenkivel, mert akkor minden rendben lesz! 😉 Viszont nem kizárt, hogy nekünk is az az egyik legfontosabb életfeladatunk, hogy újra megtaláljuk az egymás felé vezető utakat, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, hogy egymás értékeit felfedezve, egymás gyarlóságaiból tanulva együtt megváltoztassuk a belső időjárást, mely növekedésünk, lelki kiteljesedésünk legeslegfontosabb feltétele.
A gyergyói tél alkalmat és lehetőséget biztosít számunkra, hogy a közeliekkel karöltve az otthon melegéről gondoskodjunk, hogy barátainkkal összeüljünk, együtt elmélkedjünk az élet dolgairól. Ugyanakkor a tél kiváló alkalom arra, hogy néha egyedül elcsendesedjünk, megvizsgáljuk, mérlegeljük az eltelt idők eseményeit, történéseit, levonjuk a továbblépéshez szükséges tanulságokat. Azt hiszem, már senkinek sem mondok újat azzal, hogy a mai ember nagyon felgyorsult. Főleg nyáron egyebet nem csinál, csak száguld, gyűjtöget, halmoz. És itt nem csupán az anyagiakra gondolok, hanem az élményekre is. Sok minden történik velünk, sok mindent hallunk, látunk, de az időt, melyet a megélt élmények, a múlt eseményeinek feldolgozására, megértésére kellene fordítsunk, további élmények halmozására fordítjuk. Ekképp rengeteg feldolgozatlan (nyers) élményt, információt raktározunk, mely előbb vagy utóbb súlyos zavarokat okoz elménkben. A hosszú telet mi ezen a vidéken azért is kaptuk, hogy ezt a zavart megszüntethessük, feloldhassuk. A tél számunkra, éppen úgy, mint a fizikai betegség, lassítóként szolgál. Azon kívül, hogy alkalmat biztosít a belső melegség megteremtésére, lehetőséget és időt ad a nagytakarításra, arra, hogy a „nyár” folyamán felhalmozott élményeinket és információkat megemésszük, megértsük, a hasznunkra fordítsuk. A tél bár hideg, és néha kissé kényelmetlen és kellemetlen, egy ajándék, tökéletes eszköz, melyet használhatunk az őszinte önkritikából és önvizsgálatból származó önismeretre, tévedéseink őszinte megbánására, kijavítására, egy erősebb kifejezéssel élve, bűnbánatra. Ne feledjük: „Csak kétféleképpen élhetünk: minden értünk, vagy minden ellenünk.” Tehát mi döntjük el, hogy a tél értünk, vagy ellenünk van.
Sajnos nagyon sokan az anyagi jólétnek köszönhetően télen is „nyaralunk”, tisztítás és érlelés helyett hajszoljuk, és halmozzuk az élményeket. Legyőzött minket a technika. Ha jön a segítő betegség, különböző csodaszerekkel elfojtjuk, és tovább szaladunk. Ha jön a tél, modern öltözékekbe bújva elindulunk a téli élményvadászatra. Ha jól állunk anyagilag, forróvizes dézsákban áztatjuk magunkat a szabad ég alatt, ünnepelve a természet törvényei felett aratott ideiglenes diadalunkat. Félreértés ne essék! Nem arról szólnak ezek a sorok, hogy nem szabad elmenni közbe-közbe sízni, szánkózni, mert biza télen is elkel egy kis szórakozás, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a telet nem nyaralásra teremtette a Fennvaló, hanem tisztulásra, a belső melegség visszaállítására.
Hogy egy kicsit érthetőbbek és emészthetőbbek legyenek a fenti sorok, emlékezzünk az ok-okozat törvényére, mely szerint semmi nincs ok nélkül, minden okozat mögött egy nagyon jól meghatározott ok rejlik még akkor is, ha mi még nem látjuk. Semmi nem értelmetlen, semmi nem szükségtelen. Ekképp a gyergyói hideg is szükség- és értelemszerű. Aki Gyergyó városába, vagy más zord időjárású településre születik, az olyan minőségeket örökölt, hozott magával születésekor, melyek értelmet adnak a külső hidegnek. A gyergyói ember számára tehát szükséges a tél, a gyergyói ember értelmet ad a télnek. DE! Ahogy értelmet ad a télnek, úgy értelmét is veheti. És ez a mi dolgunk ebben a zord időjárású régióban. Ha a tél azért van, hogy segítsen lecsökkenteni az egymás közötti távolságokat, hogy együtt megteremtsük a hiányzó, vagy hiányos belső melegséget, akkor talán ideje arra összpontosítanunk, hogy nyáron, mint a melegtől felgyorsult atomi részecskék, ne távolodjunk el egymástól. Ha a tél azért is van, hogy alkalmunk legyen őszinte önvizsgálatot, önkritikát és „bűnbánatot” gyakorolva a növekedésre, a kiteljesedésre, akkor ideje jobban odafigyelnünk arra, hogy a nyár melegétől ne gyorsuljunk fel nagyon, ne feledkezzünk bele annyira a gyűjtögetésbe, a halmozásba, hogy ne jusson időnk minden nap arra, hogy ápoljuk és megerősítsük kapcsolatunkat az örök lét forrásával, hogy a nap végén minden jó és rossz tapasztalattal megbékülve, nyugodtan hajtsuk le a fejünket.
A végtelen tudat értünk teremtette ezt a földi világot. Minden, amit tapasztalunk, értünk van, minket szolgál, még a tél is. Bár látszólag fagyhalált hoz mindenre, kellő odafigyeléssel a tél elhozhatja az életet oltalmazó meleget, melyet elhagytunk valahol a halmozásért való száguldozásban.

Szeretettel,
„egy Szabad Gondolat”

Hangosan:

Advertisements
Categories: Minden | 3 hozzászólás

Bejegyzés navigáció

3 thoughts on “Miért van tél?

  1. Igen, a tél a belső felé való fordulás, az elcsendesedés, a magunkba nézés ideje. 🙂

  2. KKatalin

    Nagyon kedves gondolatok, kedves Szabad Gondolat 🙂 Mondhatni, helyettem is megfogalmaztad, és nagyon szépen formába öntötted azokat a gondolatokat, érzéseket, amik néhány megélt évtized után egyre inkább érnek, érlelődnek bennem… (Mellesleg megjegyezve, a kályha vagy kandalló melegében való meghitt összebújásnak is, kiváltképp kedvez ez az időszak :-))

    Már csak az önsajnálatra kellene találnom valami jól használható “gyógyírt”, hogy ne azt sirassam ami elment, ami elmúlt, hanem azt tudjam maradéktalan örömmel fogadni, amit éppen ma kínál fel nekem a teremtő. Nem kifejezetten a témához kapcsolódó gondolat, de belőlem meg -időszerűsége miatt – ez kívánkozott ki az írásodat olvasva 🙂
    További szép napokat, “életet oltalmazó melegedést”, meghitt “összebújásokat” és kellemes téli hangulatot kívánok, szeretettel! 🙂 Kati

  3. Valamikor regen meg neztem tv sorozatokat. Az egyik kedvenc: A miert eppen Alaszka? Szamomra nem maga a sorozat tortenesei voltak megragadoak, hanem az a lelki hatter, amit a szineszek probaltak atadni, egy ilyen kis kozosseg megeleseirol. Szivet melengeto erzes volt nezni. 🙂

SZABAD A GONDOLAT! (vélemény/kérdés/üzenet)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.