Pozitív vagy Negatív?

lil` family 2_01Úgy érzem, hogy az előző bejegyzés kicsit félreérthető volt, és talán még ez is az lesz. Nem vagyok az írott szavak mestere, de még ha az is lennék, úgy gondolom,  az ember rendelkezésére álló verbális eszközökkel lehetetlen olyant alkotni, mely egyformán érthető minden fogyasztó számára. Azt hiszem, hogy egyesek azt szűrhették le az egészből, hogy mivel a vak pozitív gondolkodást veszélyesnek tartom, ezért a negatívnak mondott attitűdöt népszerűsítem. Nem! Nem szeretnék senkit sem a borús életszemlélet viharába küldeni. Csak arra szerettem volna felhívni az előző bejegyzésben a figyelmet, hogy ha élesen ketté választjuk a jót a rossztól, e kettő harcterén veszítjük mi is életünket. Egy pap barátom ekképp fogalmazott: az Istent szerető embernek a rossz is a javára válik. Mivel én pap nem vagyok, és kevés a valószínűsége, hogy ebben az inkarnációmban a leszek, úgy fogalmaznék, hogy az igazságra/valóságra szomjas embernek az is a javára válik, amit egykor rossznak hitt. Nincs jó és rossz. Mindez csak a korlátos emberi elme találmánya. Minden, amivel a kereső szembetalálja magát, egyformán hasznos eszköz lehet, az igazság felé vezető út lerövidítésében.

Kicsit visszatérek a pozitívnak nevezett lelki méreghez. 🙂 Tudom, hogy egy egyszerű csavargónak nehéz ellensúlyozni azt a pozitív programot, amelyet “A Titok”-hoz hasonló alkotások terjesztenek, de azt is tudom, hogy lesz egy néhány olvasó, ki hasznát fogja venni ezeknek a főáramú “tanításoktól” gyökeresen eltérő gondolatoknak. Továbbra is csak tűnődök, és próbálom megérteni, miért szeretné fenntartani az ember a pozitív világ illúzióját, akár külső eszközök segítségével is. Próbálom tisztábban látni, mit nevez az ember jónak, avagy pozitívnak. Elmélkedéseim során arra jutok, hogy azt gondolja az ember jónak vagy pozitívnak, ami megőrzi őt maximális nyugalmi illetve kényelmi állapotában, ahol továbbra is biorobotként, termelő-fogyasztó, mulandó dolgoknak örvendő, azokat halmozó, külső programokat végrehajtó számítógépként éli az életét.
Lehet te is tapasztaltad már, hogy amíg minden jó, és minden pozitív körülötted, addig nem érzel késztetést arra, hogy megfejtsd léted misztériumát, hogy megtudd ki is vagy valójában, azon kívül, hogy egy kedves, pozitív, vidám kedélyű, szakmájában, anyagiakban sikeres földi halandó vagy. Talán emlékszel rá, hogy amikor jött egy negatív élmény, akár egy pofon, egyből elkezdtél gondolkodni, hogy hoppá, nem mind arany, ami fénylik, és a mesét nem tudtam csak félig.

Úgy-e tudatában vagy annak, hogy bármelyik percen, akár a következőben is elveszíthetsz egy számodra közeli embert (pl. férjed, feleséged, testvéred, édesanyád, édesapád), egy számodra közeli eszmét vagy más fajta értéket, tárgyat (autó,  munkahely, stb…) Feltételezem, ezeket nem pozitív élményként éled meg. Valahol mélyen te is tudatában vagy, hogy a fenti dolgok egy része be is fog következni, ha tetszik- ha nem. Tehát igaznak tűnik a kijelentés, mi szerint hiába fordítasz hátat az általad negatívnak ítélt dolgoknak, hogy csak a pozitívakat érzékeld, előbb-utóbb mégis szembetalálod magad velük, mert ők is az élet szerves részeit képezik, és arra próbálnak késztetni, hogy elgondolkozz, hogy miért, hogy mi marad, ha…? Úgy észlelem, hogy az ember minél inkább belegöngyölődik a csak pozitív szemléletmódba, annál nagyobb sokként érheti az elkerülhetetlen kényelmetlen, kellemetlen.

Igen, romboló vagyok, illúzió-romboló. Hogy, miért vállalom ezt a látszólag hálátlan, “romboló” szerepet? Többször fontolóra vettem, hogy hallgassak, húzódjak vissza egy egyszerű, civilizációtól távoli helyre, és csendben elmélkedjek mint egy remete, vagy maradjak, és folytassam tovább az illúziók fátylának a megsemmisítését. Úgy döntöttem, még egy kicsit maradok. Miért? A válasz röviden és tömören az, hogy ha tudnám biztosra, hogy a “pozitív” (a valóság egy jó része felett szemet hunyó ember) nem fog egy napon jajveszékelni, nem kezdik ki testét a betegségek, a rák, a fájdalom, akkor egy szót sem írnék. De mivel határozottan tudom, hogy ez be fog következni minden, tekintetét az igazságtól elfordító ember életében, leírok egy két látszólag “negatív”, illúzió romboló gondolatot, melyet ha megért az olvasó talán elejét veheti annak a mély fájdalomnak, szenvedésnek, mely egy szép napon beköszönt hozzá, hogy megkérdezze tőle, tudod-e ki vagy te valójában, hajlandó vagy-e végre az eszközt, amit kaptál, arra használni, amiért kaptad, hogy eljuttasson téged a célba, vissza a forráshoz, ahonnan származol. Volt, hogy én is visszaigazolást kaptam egy két olyan gondolatból, melyet előttem leírtak, hátra hagytak az utókornak. Ennek köszönhetően erőt kaptam, hogy tovább tapossam az önismeret útját, mely egy napon talán eljuttat a lét teljes igazságának forrásához. Tehát az van, hogy beadósodtam. És adósságomat örömmel törlesztem. Nem várok felszólításra, hogy törleszteni valóm van, hanem önkéntesen, örömmel egyenlítem a számlát, Függetlenül attól, hogy mit kapok cserében. Úgy érzem, én már megkaptam a legnagyobb fizetséget az által, hogy ezen gondolatok eszközéül szolgálhatok, és amíg van, mit ennem, van hol aludnom, ezt folytatom. Ez úttal arra bíztatok minden kedves olvasót, hogy tegye ugyanezt, mert ahogy az itt olvasható sorok útjelzőként szolgálnak, ugyanúgy a te őszinteséged is hasznos útmutató lehet mások száméra. Nem olyan nehéz dolog. Sőt! Ha az ember rááll az igazság felé vezető útra, az eszközök szinte hívatlanul jönnek, segítve mindenkit a keresésbe és a segítésbe egyaránt. Legelső lépésként javaslom, hogy kezdd el feltárni az teljes őszinteség eszközeit, próbálj úgy cselekedni, úgy beszélni, úgy élni, ahogy érzel, ahogy gondolkodsz, legjobb tudásod szerint kerüld a megjátszást, a “kétéltűséget”, kétszínűséget mert ha valós dolgokat hozol a felszínre, valós válaszokat kapsz, a valóságot fogod tapasztalni. Ne zavarjon, hogy megbántasz valakit az őszinteséggel. Inkább most bántódjék meg egy kis őszinteségtől, minthogy később fuldokoljon a hazugságözönben, ahonnét majd sokkal nehezebb lesz a partra jutás, és veszélyeztet a fulladás. Csokorba szedtem az általam ismert/felismert eszközöket Az Élet Piramisá-ban, bízva abban, hogy mások is hasznát veszik.
Kedves olvasó, kérlek ne vedd rossz néven eme illúzióromboló sorokat. Nincs okom rá, hogy bármilyen módon is bántsalak. Ha más nem is fogott meg ezekben a kevésbé pozitív de részemről semmiképp nem negatív gondolatokban, kérlek próbáld meg értékelni bennük az őszinteséget, mely oly ritka ebben a felszínes formai világban, akár a fehér holló.

Szeretettel,

“egy Szabad Gondolat”

Advertisements
Categories: Minden | 6 hozzászólás

Bejegyzés navigáció

6 thoughts on “Pozitív vagy Negatív?

  1. Én legtöbbször a dolgok negatív oldalait fürkészem, pontosan azért, hogy ne érjen váratlan meglepetés csak azért, mert idióta pozitíveskedő vagyok. Valójában pozitív ember vagyok, de ismerni akarom a másik oldalt is.
    Azt én is alá tudom támasztani, hogy az ember a gondolatait, a terveit, vágyait nem kell elhallgattassa, jobb azokat elmondani, megosztani, még azzal a rizikóval is, hogy az ellenség az infót magad ellen tudja fordítani. Én mindig elmondtam mindenkinek a legidiótább tervemet is, legyen szó bármiről, azért találom hasznosnak ezt, mert rögtön jönnek a vélemények, tapasztalatok, amik rögtön el is tudnak indítani egy esetleges jó irányba, nem kell időtlen időkig ámítsad magad esetleg egy hamis elképzelésben, amin már mások lehet átmentek és keményen megfizettek érte.
    Sokszor voltam úgy, hogy csak mondtam mondtam az elképzeléseimet, egyszer csak látom mellém állnak, támogatnak, mintha azt mondanák, álmodj helyettünk is, mert mi nem merünk. Többet nyertem azzal, hogy nyitott voltam, mint veszítettem. Lehet, hogy rögtön nem értettek meg az ismerőseim, barátaim, de aztán hallottak máshol valamit és azt mondták jé, van még egy ilyen örült ismerősöm, kinek pont jó lenne ez az infó. Jobb egy adósságra azt mondani, hogy őszintén nem tudom mikor tudom megadni, mint feszt keddről szerdára ígérni.
    Igaz, amikor az ember őszinte akkor lebomlik róla a misztikum, könnyen támadható, könnyen sérülhető, mert lehullik az erőlepel róla. De néha az ellenség is megnyugodott, amikor látta, hogy milyen gyenge vagyok, mert akkor nincs mitől tartson részemről…

  2. Huliganthropus

    Ki a pesszimista? A jól értesült optimista…

    Ha megtalálnak a negatív, vagy rossz dolgok, mit tehetsz? Fohászkodni kezd az ember, hogy forduljon jobbra sorsa, rendeződjenek dolgai. Általában ez az, ami nem következik be, hanem rosszra még rosszabb jön, szinte hullámokként törnek ránk. (A jó-nál ezt a hullámzást észre sem vesszük).
    A pozitív-negatív kettősség olyan, mint nappal és éjszaka. Váltogatják egymást, s ezek hossza sem mindig egyforma. Ezenkívül sötétben is gyújthatsz fényt, vagy világosban árnyékba húzódhatsz. De míg itt tudatosnak mondható a cselekvés, addig a sors váltakozásait aligha tudjuk akaratunk szerint befolyásolni. Erre mondják, szerencsefia az, aki fölött a szerencse csillaga ragyog. (a szerencse eredete hagyományainkban jól lekövethető)
    Ám a szerencse kereke forgandó, nem nézi jónak, vagy gonosznak pördül-e.
    Hullámzás, pörgés, vakító fény és vaksötét. Ennyi ismeretlen kavargásba én már beleszédülök…

  3. Erről a témáról a békafőzés is eszembe jutott. Ahol, ha a békát meg akarod élve főzni szép lassan kell melegíteni. Észre sem veszi és már megfőtt. Az emberek nagy része ott fő a fazékba és észre sem veszi de már félig megfőtt.

  4. Annamari

    Egyszer megfogalmaztam a magam számára, hogy a giccs mindaz ami az élet teljességét megcsonkítván, a negatív oldalt erőszakosan próbálja figyelmen kívül hagyni.
    Ugyankkor érdemes megtalálni a kényes egyensúlyt, mert tény az is, hogy egy rakás mélyen beidegződött negatív program fut bennünk, melyek lebénítják a TEREMTŐ KÉPZELETET. Ha valamit el tudsz KÉPzelni, arra KÉPes is lehetsz. Az a jó “pozitív gondolkodás”, mely ideát szül, és cselekvésre indít. A rózsaszín szemüveg egyértelműen káros, ebben teljesen igazad van. Érdemes a kettő között különbséget tenni.

  5. Visszajelzés: Miben segíthet a Pozitív Gondolkodás? « Szabad Gondolat

SZABAD A GONDOLAT! (vélemény/kérdés/üzenet)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.