Gondolkodsz vagy oltódsz? – A biorobot születése

A következő bejegyzés enyhén súlyos tartalma miatt, kötelességemnek érzem az idetévedt olvasót figyelmeztetni, hogy nem pozitív gondolatok következnek. De nem is negatívak! Erős, enyhén sokkoló, az emberi valóságot élethűen tükröző sorokat olvashat, aki bátorkodik az oldalt továbbgördíteni. Ismételten hangsúlyozom azt is, hogy akik a pozitív gondolatokat vadásszák az interneten, azok inkább valamelyik MULTI LEVEL MARKETINGES cég, esetleg valamelyik ultra-spirituális vallási mozgalom  honlapját böngésszék. Csak azok görgessenek tovább, akik az emberi lét valóságát, az által meg a saját önvalójukat szeretnék jobban megismerni/megérteni. 

Az interjúból: Dr. Ócsai Lajos: “Ez nem megfélemlítés kérem! Az állam átvállalja a felelősséget a szülőtől. Az állam dönt a szülő helyett, mert a szülő nem biztos, hogy annak a tudásnak a birtokában van, amivel a magyar állam és annak képviseletében, tehát a szervek rendelkeznek a védőoltások terén. ” Tehát tény, hogy az állambácsi (feltehetőleg jogosan és okkal) hülyének nézi a polgárokat. Ezért “átvállalja a felelősséget” tőlük. Szóval!? Hogyan is születik a biorobot?

Nánó vagy, szenvedsz

Ennek a bejegyzésnek eredetileg a “Nánó vagy, szenvedsz” címet szerettem volna adni. Végül meggondoltam magam, mert mégiscsak az oltásokról vagyon szó benne.

A nánó szó, valószínűleg, az anyaország területén nem használatos. Székelyföldön viszont annál is inkább. Megpróbálom körülírni, hogy azok, akik szájukra veszik ezt a fura szócskát, körülbelül mit érthetnek alatta, amikor kimondják.
Székelyföldön nánó az olyan ember, aki annyira tehetetlen, hogy ha egy fél napra teljesen magára marad, két nap múlva már temetik. Nánó az olyan, akinek mindent a szájába kell rágni, egyetlen árva saját gondolata nincs. Rosszabb mint egy számítógép, mely néha azért csak megmakacsolja magát, és irányíthatatlanná válik. Aki nánó, legfeljebb csak az előre megírt teendők végrehajtására alkalmas, de arra is csak szigorú felügyelet mellett. Nánó az olyan ember, akinek kevesebb az egyénisége mint egy kínai rizsszemnek. A nánó gyakorlatilag az ideális biorobot, melyet olcsó eszközként lehet használni. Amikor teljesítménye csökken, félre lehet tenni, lassan de biztosan ható méreggel, mint patkányt, kiirtani. Mára a korszerű, munkát végző robotok sokkal értékesebbek lettek mint a nánó biorobot, ugyanis sokkal megbízhatóbbak, még véletlenül sem pofáznak vissza, gazdaságosabbak, nem szemetelnek, nem szarnak büdöset, fölöslegesen nem szaporodnak, stb.
A nánó az ideális tégla a  hatalom falában. Kicsit puha ugyan, és könnyen szétmállik, de könnyen cserélhető, helyettesíthető. A nánót egy kicsi ésszel használod addig, míg megunod, majd a végén elnyomod, mint egy szivarcsikket.

Isten bocsássa meg nekem, hogy amikor megnéztem a hír televízió által készített interjút a magyarországon még mindig kötelező védőoltásokról, ez jutott eszembe: HA NÁNÓ VAGY, SZENVEDSZ ÉS EZ ÍGY VAN RENDJÉN!
Ma találkoztam egy újabb történettel a védőoltások kapcsán, aminek ha csak fele igaz, akkor is nagyon ütős. Egy bácsiról szól, aki tolószékben töltötte életének körülbelül 90 százalékát, és még beszélni sem tud. Bár makk egészséges babaként látta meg a napvilágot, 7 hónapos korában beoltották, 34 sorstársával egyetemben, akik mind az ő sorsára jutottak: lebénultak. Akkoriban még persze nem nagyon lehetett reklamálni. Na de nem is nagyon volt ki reklamáljon. Akkor is erős volt a félelem vize, mely az emberi elméket mosta.
Úgy képzelem, hogy ezt követően lehetett egy kis zsörtölődés, amolyan nánó módra. A szülők valószínűleg szidták egy darabig az államot, meg a hatóságokat, akik önkényesen megmérgezték gyerekeiket, oszt szépen egy kis állambácsitól kapott kártérítés fejében belenyugodtak a sorsukba, és visszakapcsoltak a biorobot üzemmódba, rakták tovább a téglát a hatalom falába.

Még mielőtt a szóban forgó oltásokról szóló interjút belinkelem, és a néző elkezd háborogni az állam, a hatóságok ellen, hangsúlyoznám, hogy én “az ő oldalukon vagyok”. Az, hogy Magyarországon még mindig van kötelező, törvényes mérgezés (védőoltás), az a magyar bólogató nánó embereknek köszönhető, kik még mindig előszeretettel hibáztatnak másokat, saját problémájukért, kik még mindig azt hiszik, hogy ők csak ártatlan elszenvedői, az állam, a hatóságok, a zsidók irányából a nyakukba zúduló könyörtelenségeknek, “igazságtalanságoknak”. Nyilván, ha nem lenne szüksége a biorobotnak a törvényre, és a hatóságokra, nem teremtené meg őket. Tehát elmondható, hogy egy ország törvénykezésének minősége nagyon valósághűen tükrözi az ott élő emberek fejlettségi szintjét, életminőségét. Ez a gondolatsor egyben még arra is magyarázatot kínál, hogy miért van az, hogy egy magyar ajkú felfedezőnek, ha élni, teremteni, újítani, alkotni akar, el kell hagynia a magyar nyájat. Vajon mennyi időnek kell még eltelnie, amíg észrevesszük, hogy az értékünket nem az határozza meg, hogy milyen zászlót lobogtatunk és milyen magasan, milyen hangosan döngetjük a mellkasunkat, milyen hangosan szólnak az ezer éves indulók, mekkora cinizmussal és pökhendiséggel helyezzük mások fölé magunkat?

Nem, kedves olvasó! Nem az állam, nem a hatóságok, nem a zsidók, nem a cigányok, nem a képzeletbeli ellenség a hibás a magyar ember szerencsétlenségéért. A magyar ember szerencsétlenségéért, “sorstalanságáért” a végtelenül büszke, de ugyanakkor nánó magyar birka a felelős, akiben ezek a sorok ellenszenvet keltenek csak azért, mert hatásukra az évezredek óta éltetett illúzióvilág omladozni látszik. A magyarországi emberi életet ellehetetlenítő törvénykezések, az azok mögött álló bácsik és nénik, a magyar büszke de ugyanakkor nánó birka életmód természetes következményei. Tudnod kell, kedves olvasó, hogy sokan vannak ma is Magyarországon, kik nem oltatnak, kik kikapcsolták a nánó biorobot üzemmódot, vállalják a felelősséget az életükért, és boldogan élnek. Nem várják a mennyei mannát kintről, mert tudják, hogy a megoldás, a változás kulcsa az egyénben van, és még véletlenül sem az önkényesen bíráskodó pásztorok kezében.

Bevallom, tévedtem korábban, amikor azt írtam, hogy nincs szükség a törvényekre. A nánó biorobotnak igenis szüksége van a törvényekre a szabályokra. Tulajdonképpen ő az, aki valósággal követeli, megteremti a törvényeket és azok képviselőit, a hatóságokat. Ő az, aki hajlamos másra bízni az egyént illető felelősséget, aki másokra “szavaz”, aki az igazságot mások szájában keresi, észre nem is véve, hogy pont őt sújtják a legerősebben ezek a törvények, mert ő az aki nem látja, hogy neki nem törvényeket, törvényhozókat kéne szülnie, hanem megértést, bölcsességet.

Ultra-spirituális világunkban megtanultuk, hogy mindannyian teremtők vagyunk. Csak azt nem vesszük észre, hogy egyelőre még csak a tudatlanságunkkal és a vakságunkkal teremtünk, a teremtményünk meg élve felfal, megemészt, majd kiszar minket.

További oltásokról szóló bejegyzések:

https://szabadgondolat.wordpress.com/2012/03/30/eletolto-vedooltasok/

https://szabadgondolat.wordpress.com/2012/03/31/tudjuk-e-mit-teszunk-amikor-oltunk/

https://szabadgondolat.wordpress.com/2012/06/07/miert-bunteti-kemenyebben-az-allam-az-oltast-megtagado-szulot-mint-azt-aki-bantalmazza-a-gyermeket/

Oltsunk vagy ne oltsunk! from tudattagito on Vimeo.

Beszélgetés az oltásokról Labant Csabával és feleségével, Adával a VNTV-ben:

Oltás elleni oltás from tudattagito on Vimeo.

Reklámok
Categories: Minden | Címkék: , , , , , , , , , , , , | 23 hozzászólás

Bejegyzés navigáció

23 thoughts on “Gondolkodsz vagy oltódsz? – A biorobot születése

  1. Ez az írás nem az oltásról szól. A kötelező oltás csak apropója a kifakadásnak. Ilyen “betelt pohár”-érzésből fakadt Kertész Ákos írása is, melyben a magyart genetikailag alattvalónak titulálta, és ennek igen rossz következményei lettek. Kertész Ákost nagyra tartom azért az írásáért (is). Thomas Bernardtól az osztrákok szintén megkapták a magukét az 1970-es évek elején. Még régebbi népostorozás Rotterdami Erasmusé, Herakleitoszé stb. stb. a sor végtelen. Az ember nem tanul, de szaporodik, ilyenformán érhettük el a “Hülyeség kora” filmcím és tartalom jogosságát.
    Amikor egykori mesterem szavait idézem valahol, mindig egyetemes fölháborodást tapasztalok: “Egyetlen kizsákmányoló hatalom nem létezhet a kizsákmányoltak aktív közreműködése nélkül.” A náno tehát nem pusztán elszenvedő birka vagy biorobot. Bármilyen kényelmetlen meglátni, aktív közreműködő. A fenti cikkben is van erre utalás. Nem várom a birkától, hogy forradalmárrá váljon, kimenjen az utcára hőzöngeni, csak az aktivitását csökkentse már!

    • 🙂
      Kedves Zsóka…nekem így sikerült kifejezni, azt ami szemmel láthatóan benned is jelen van. Én is azt emelném ki az egészből lényegként, hogy a biorobot tudatlansága nélkül, nem létezhet semmilyen-féle elnyomás, szerencsétlenség, igazságtalanság. És igenis szükséges minden, amit kapunk. Kell az ébredéshez. ha túl nagy a csend, az álom végeláthatatlan. Derűs napot!

  2. Huliganthropus

    No comment…

    http://www.naturalnews.com/vaccine.html

    • én már valósággal undorodom ezektől a hírektől…annyit foglalkoztam már ezzel a dologgal, hogy nehezemre esik minden egyes új sor elolvasása a témában….
      Meggyőződésem, hogy vannak, akiknek még oltatni kell, akiket még nem pofozott eleget az élet ahhoz, hogy elgondolkodjanak. Azok számára, akik már értegetik miről szól a játszma, bőven van anyag a neten, mely segíthet nekik egy józan, életet megóvó döntést hozni.

  3. vegtelenegy

    Nem tudom mondjam vagy inkább mutassam: EGYet értek 🙂 Kissé elvontabban, de ehhez szervesen kapcsolódó gondolatsort osztanék meg Veled, s a blogot olvasóknak:

    http://blog.fazekas.info/2012/09/15/az-ebredes/

    A birka ma már annyira elvesztette identitását, hogy a pásztor és a kutyája nélkül úgy gondolja, valójában nem is létezne. Ez az, ami a “nánó” identitást generációról generációra újrateremti, ráadásul a pásztornak semmit sem kell tennie érte. Itt a vége, fuss el véle!

  4. az elso videot hallgatva kerdesek fogalmazodtak meg bennem…en nem tudom felfogni, hogy egy szabad allamban, milyen jogon veszi at az allam a szulo feleloseget az oltas kerdesben, es dont a szulo helyett..(mintha minden gyerek allami gondozasban lenne)…ez ellentmond a demokratikus orszag fogalmanak…

    • vegtelenegy

      Minden “demokratikus” ország úgy kezeli a polgárait, ahogy azok hagyják kezelni magukat. Ugyanakkor ideje lenne végre világosan látni mindenkinek, hogy a demokrácia fogalma mit is takar valójában, és hogy mekkora átverése ez az emberiségnek. Leegyszerűsítem: demokráciának nevezzük azt, amikor a többség “törvényesen” rákényszeríti az akaratát a kisebbségre. Mi ez ha nem elve az emberi szabadság brutális megsértése? Paradox módon mégis egy maroknyi kisebbség élvezi a piramis csúcsán a hatalmat és bánik infantilis gyerekként a többséggel. A birkanyájat egy idő után már elsősorban nem csak a pásztor, vagy kutyája tartja egyben, hanem a csordaszellem.

      A csordaszellem az, ami megöli az egyéni gondolkodást és a szabadság illúziójában ringatja magát, miközben a rabszolgaságot intézményesíti különböző társadalmi rendszerek képében. Ne áltassuk magunkat, a demokrácia egy ügyes propaganda arra, hogy a rabszolga önmagát szabadnak képzelhesse. Aki szabadnak képzeli magát szolga létére az ugyanis soha nem fog rendelkezni azzal az igénnyel, hogy átlássa rabságát, és hogy rájöjjön arra az egyszerű tényre, hogy szolgaság csak ott létezhet, ahol az ember kiadja a kezéből a jogot élete formálására. Ott megjelennek rögtön a “szakértők”, akik elmagyarázzák miért jó nekem, hogy rabszolga legyek, megjelennek a “megmondó emberek”, és elhitetik velem, hogy buta vagyok mindenhez ami az életemmel szorosan összefüggő, azokat meghatározó dolgokat illeti. Ha mindezt elhiszem, ebből fakadóan állandóan döntésképtelen leszek. Ekkor jön Állam Bácsi beolt és cucliztat engem, de leginkább szorgosan feji rólam a tejet. Majd megjelennek a bábszínház bábszínészei is, politikus néven és felkínálják a megoldást arra, amit soha nem oldhatnak meg. Hogy majd ők kezükbe veszik életemet, és tejjel-mézzel folyó Kánaánt varázsolnak belőle. Hisz értem vannak, értem élnek…

      Drága Testvéreim, könyörgöm ébredjünk már fel végre, mert a kezünk belelóg a bilibe, és hiába mutogatunk másra ha azt magunk termeltük tele. Nincs baj az ürülékkel sem, csak ne várjuk már mástól, hogy a helyére vigye, mert tartok tőle, csak a szőnyegünk alá fogják önteni, és majd jönni fognak a “megmondó emberek” akik elmagyarázzák, miért jó nekem, ha ezentúl nem csak szemellenzővel, de gázálarccal is járkálok a saját szobámban az elviselhetetlen bűz miatt. Ehelyett ha végre magam veszem kezembe a saját bilimet, akkor az ürüléket az Anyaföldre öntve, abból újra hasznos humusz lesz 🙂

    • Kedves Emese. Válaszként ajánlom figyelmedbe Szűcs Karcsi gondolatait: https://szabadgondolat.wordpress.com/2012/03/05/a-tisztanlato-magyar/

  5. Koszonom az ajanlast…tetszik a gondolkodasmodja.

  6. Erika

    Helo mindenkinek!!!

    A fenti hozzászólások alapján arra kellett következtetnem, hogy nincs senki közületek, akinek kisgyereke volna és személyesen találkozott volna ilyen élethelyzettel. Nálunk sem jobb a helyzet, mint Magyarországon, sőt a kiszolgáltatottságnak még alacsonyabb fokán állunk, ha fogalmazhatok így. Négy éves kisfiunkat kénytelenek voltunk beoltatni, ugyanis, ha élni szerettünk volna a román kormány által közzé tett jogrendelettel, mely alapján szülői felelősségre hivatkozva nem “kötelező” alávetni a gyereket a védőoltásnak, akkor, és itt jön a kisbetűs rész!!!, amit általában elfelejtenek a nyílvánosságra hozni, nem mehet a gyerek közösségbe, úgy mint óvoda, iskola stb. de még játszótérre sem.
    Amit tehettünk, az az volt, hogy homeopátiás szerrel megpróbáltuk kivédeni az oltás mellékhatásait. Ezt azért írtam le, ha valaki hasonló helyzetben van, akkor van ilyen lehetőség.
    Szép napot mindenkinek!!
    Erika

    • Kedves Erika! Köszönöm, hogy megosztottad tapasztalataidat! Azt szeretném hozzáfűzni az észrevételedhez, hogy a https://szabadgondolat.wordpress.com/2012/03/30/eletolto-vedooltasok/ bejegyzésben le van írva, hogy a szülő mit tehet annak érdekében, hogy elkerülhesse gyereke beoltását. “A szülőnek írnia kell egy nyilatkozatot, melyben saját felelősségére visszautasítja az oltásokat. (A román típusnyomtatványt csatolom ehhez a bejegyzéshez.) Ehhez csatolja a családorvos által kiadott dokumentumot, hogy a gyereke jó egészségnek örvend. Ha ezek megvannak, az óvodák, iskolák, táborok azon döntése, hogy visszautasítanak, megkülönböztető visszaélésnek, alkotmányellenes tettnek minősül, mely könnyen megtámadható!”

      • Erika

        Nagyon köszönöm a válaszodat, akkor mi ezt “bírka módra” megkajáltuk a saját gyerekünk egészsége kárára 😦
        Tanulság belőle, hogy az első bezárt ajtó után nem adjuk fel, hanem kopogtatunk a következőnél és fontolóra vesszük, hogy kiben bízunk, mert most egy olyan emberben rendült meg a bizalmam, akiről nehezen hittem volna el, hogy ártani akar/akarhat nekünk 😦
        Mindenképp köszönöm!!
        Erika

      • bocsáss meg neki! Lehet, hogy nem tudta, mit cselekszik.

  7. Visszajelzés: Napi Szabad Gondolat – 14. hét « Szabad Gondolat

  8. A témáról annyit, hogy ameddig a cél a buta birkák termelése, (lásd mindenféle népszaporító segély, anyák munkavállalását korlátozó rendelkezés), addig nem is várható változás. Hiába akarok én minőséget és kitörést, hiába akarom látni tanítani a vakot, ha arra nincs igény, ha inkább maga a vak tapos rám, csak hagyjam már őt békén boldogtalanul élni, siránkozni!
    Amíg a kisfiam nem vált cukorbeteggé, fel sem tűnt, hogy minden téren mekkora probléma van! Csak dolgoztam meg dolgoztam meg dolgoztam és vártam az élet ajándékát, hogy végre nekem is lehessen családom. Most meg sorra ütközöm a problémákba, vállalom a konfliktusokat, mert azért a gyerekeimet csak nem hagyom védtelenül, kiszolgáltatva!!
    A cukorbeteg gyerekemmel kezdődött minden. Mert az ovi közölte, úgy járhat oda, ha viszem az összes ételét, max ebédig maradhat, de az óvónők nem vállalják a vércukorszint mérését sem, de azt sem garantálják, hogy a megfelelő időben enni kap! Próbáltam szép szóval, oktatással meggyőzni őket, hogy dehát dolgozom, nem lehetek munka nélkül, mert nem tud a család megélni. Válasz: Dehát a gyerek 10 éves koráig jár a GYES!!! – értettem én mindjárt, az, hogy a 26 hónapos gyerekem egy életre beteg lett, nem számít ám, de a GYES miatt, mind a nettó 26.000.- forint miatt irigyel a kedves pedagógus hölgy! Próbálkoztam mindenfelé, szép szóval, hangosabbal, de csak nem sikerült semmi. Majd jött az Ombudsman, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Oktatási Jogok Biztosa. Persze hivatalosan, levélben mind kifogásolták, törvény(ek) ellenesnek mondták az ovi, konyha és önkormányzat eljárását. Az iratokat le is adtam a jegyzőnek. És mi történt? SEMMI! Egy év alatt SEMMI! Szerencsém volt, találtam más megoldást, súlyos tízezrekért, amit bizony én fizetek. De a gyerekeim nem fogják azt elfelejteni, mikor az egyik járhatott az önkormányzati oviba, a másiknak pedig tilos volt! Most már egyet sem járatok oda, kiordítottam magamnak, hogy a nagyobbikat is el tudjam onnan hozni, jegyzői engedéllyel. Jelzem, a gyerekek milliószor jobban jártak enélkül az intézmény nélkül!
    Azóta van még egy testvérük és nekem rányílt a szemem a “védőoltások”-ra is. Már csak azért is, mert a legnagyobb gyerek egész csecsemő korában tele volt kiütéssel, ami folyton kiújult, majd most, a kötelező oltása után 10 perccel a hátán allergiás reakció jelentkezett, amire újabb injekciót kapott. Ekkor tudatosult bennem, ugyanez játszódott le nála csecsemőként is! Persze oltóorvos nem jelentette sehová. A védőnők félve emlegettek bizonyos neveket, akiket fel tudnék hívni ezügyben, de ahogyan azt észrevettem, tilos volt nekik felém segítséget/információt nyújtaniuk. Tovább mentem, mire megtudtam, hol kell a nemkívánatos reakciót bejelenteni és azt is megtudtam, hogy én magam is jelenthettem volna. Hát megtettem utólag. Most a választ várom. A másodikat, mert egyet már kaptam, ami kb. nesze semmi fogd meg jól típusú. És azon dolgozom, hogy a legkisebb gyerek hogyan jöjjön ki jól ebből az oltás mizériából!

    Szóval, az állam bácsi/néni alkalmatlannak tart arra, hogy eldöntsem, akarom-e a gyerekeimnek a védőoltásokat, de alkalmasnak tart arra, hogy teljesen magamra hagyjon a beteggé tett/vált gyerekemmel és őt éjjel-nappal folyamatosan ápoljam, ellássam.Az oltás következményei ergo mind az enyémek, segítséget adni már nem ad senki.

    ÉS mindez még csak egy kis szelet a szép magyar valóságból. Azt már meg sem említem, hogy a gyereket úgy diagnosztizálták, hogy a digagnózisa nem állja meg a helyét. Főként azért nem, mert alig végezetek el bizonyos pontosabbb viszsgálatokat!

    • Kedves Eszter!

      Engedélyedet szeretném kérni, hogy a hozzászólásaidat egy bejegyzésben
      közzétegyem, bízva abban, hogy szomorú beszámolód ébresztően fog hatni
      az olvasókra.
      A szabad gondolat szerkesztője,

      Attila

      • Kedves Attila,

        Tégy úgy, csak a nevemet szeretném bizalmasan kezelni.

        Eszter

      • Kedves Eszter!

        Kérésednek megfelelően fogom közzétenni a hozzászólásaidat. Kíváncsiságból kérdem, hogy miért fontos neked a névtelenség? Azt, ami van, ami történt, nem mered nyíltan vállalni? Csak kíváncsiskodok. természetesen tiszteletben tartom a döntésedet.

        Attila

      • Kedves Attila,

        Kisvárosban élünk, az ÁNTSZ-nél folyamatban van a fiam oltás mentességi kérelme, az önkormányzatnál és az oviban már így is szereztem “jóakarókat”, mivel az, hogy a másik gyereket is kivettem az ovi nagycsoportjából és máshová vittem, elég érzékenyen érintette őket. A helyi konyha vezetőjével is összekülönböztem azon, hogy hiányzik belőlük az odafigyelés és jóakarat, mert a cukorbeteg gyereknek való étel elkészítéséhez csak ennyi plusz kell! A környezet, amiben élünk, igen kevésbé igényli az esetleg színvonalasabb ellátásokat, oktatást, gondolkodást. Sajnos nem állnak azon a szinten, ahol értelmesen lehet beszélgetni. De ezt nem szeretném így nyíltan kimondani, mert vannak közöttük jó emberek is, akik magukra vennék, pedig nem nekik van szánva és nem róluk szól. De nem tudom, mit hoz még az iskolák államosítása is, mert eddig nagyon más településre szerettem volna a gyerekeket majd beíratni, de amennyiben ez nem lesz lehetséges, úgy nem szeretném, ha az érintett felek rajtuk állnának bosszút. Csak példaként: az Ombudsman elmarasztaló levelét leadtam az oviba is, ahol aztán később, maguk a szülők csináltak ebből ügyet. Véletlenül sem a gyerekem mellé állva, hanem kritizálva, hogy hogyan merek én úgymond “mindenfelé” levelezgetni! Elfelejtve, hogy ezzel törvényt szegnek és lelkiismeret furdalás nélkül kiközösítve a gyerekemet! Jelzem, a gyerekek is más színvonalat képviselnek, a helyi közösségben a nagyfiamnak 3 év alatt nem akadt fiú barátja, csupán az értelmesebb lányokból három is. Sajnos nem az a tendencia működik, hogy a minden téren elmaradottabbakat emeljük, fejlesszük, hanem a jobbakat próbálják az igénytelenekhez legyalulni, ami a gyerek lelkét tönkreteszi.
        Csak plusz dolog, hogy gyerekorvost is váltottam az eset után, így most már elmondhatom, hogy szinte mindenki haragszik, amiért egyáltalán élni merek a jogaimmal. Ha nagyobb településről volna szó, nyíltan vállalnám a nevemet is, de itt már a saját szüleim is ostoroznak azért, mert nem a gyerekeket trenírozom engedelmessé és járatom arra alkalmatlan pedagógusok keze alá, hanem kiállok a szabad, tehetséges fejlődésük mellett!

        Eszter

  9. katika

    Olvasván Erika bejegyzését, eszembe jutott, hogy amikor közöltem a családorvossal, hogy köszönjük, de nem kérjük az oltást, pont ezzel fenyegettek többek között, hogy vigyázzunk, mert nem fogják felvenni a gyermeket semmilyen közösségbe, óvodába, iskolába oltás nélkül. Hát itt óriási ellentmondás van: ugyan milyen veszélyt jelentene egy beoltatlan gyerek a többi gyerekre akik, ugyebár, “védve” vannak az oltás által? Szerintem inkább fordítva van. Hihetetlen…Sajnos az első gyerekemnél ezeket én is mind megettem, úgy simán, anélkül, hogy gondolkoztam volna. Igazi birka módjára vittem minden egyes oltásra,ahányszor hívtak . A szívem szakadt meg, amikor kellett vinni. Most a második babával akkora megkönnyebbülés, hogy nem kell kéthavonta kínzásra vinni.Igazán jól érzem ettől magam. Igaz, hogy a családorvos felelőtlen szülőknek titulált minket, de szerencsére ezek mind leperegnek rólam.
    A Labant Csabás filmecske nekem sokat segített a döntésemben. Ajánlom minden szülő figyelmébe, akik vacilálnak, hogy adassanak vagy sem.

    Egészséget,
    Katika

SZABAD A GONDOLAT! (vélemény/kérdés/üzenet)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.