A teremtés és Isten létezésének bizonyítása

Merre tart az az emberi lélek, melyet a szabályok, az ideológiák megakadályoznak a tévedésben, mely lehet egy fontos felismeréssel való találkozás lehetősége? Egy nyitott emberi léleknek sem Jézus, sem Lao, sem Buddha nem adhatja meg a végső választ a nagy kérdésekre. Vajon bölcs dolog-e azt hinni, hogy valaki megmutathatja számodra a nagy igazságot? Vagy tán bölcsebb lenne figyelni, és felfedezni minden létezőben a mestert, akivel csak egy dologért találkoztál:  hogy útbaigazítást kapj a végtelen fele vezető út folytatásához. Látom, amint abban a világban, melyben minden pillanatban minden változik, sokan úgy vélik, hogy megtalálták a nagy igazságot. Ilyenkor egy olyan tompa érzés kerít hatalmába. Valahogy érzékelem, hogy annak, amiről beszélhetünk, amiről képzelődhetünk, amiről elmélkedhetünk, az a kis rész, amit énnek nevezek, csupán egy parányi, mikroszkopikus méretű töredéke. Tele vagyok félelmekkel, ragaszkodásokkal. Folyton beleütközök korlátaimba, de nem adom fel, meg akarom érinteni a végtelent, a számunkra talán (még) elérhetetlent. Végső megoldásokat szeretnék találni, és egyben könyörtelen ragaszkodással birtokolni azokat, nem véve észre, hogy ez által nem teszek egyebet, mint korlátokat halmozok a már meglévő korlátaimra.

Egy olvasó ajánlotta figyelmembe az alábbi írást, melynek címe:

A végső Megoldás – A valóság logikus gondolkodás útján való megismerése 

(a címre kattintva lementheted/ megnyithatod az állományt)

Bevallom, már a címe kíváncsivá tett, mivel egy jó ideje azt vallom, hogy az ember azért kapta az érzékeit, az értelmét hogy segítségükkel megértse a valóságot, melybe beleszületett, mintsem hogy vakul elfogadjon különböző vallások által kínált  hittételeket. Az iromány első fele következetes, logikus gondolatsorokkal történő bizonyítása a teremtésnek, a teremtő létezésének. Élvezettel olvastam, amint az érvek, a gondolatsorok egymásba fonódnak. A szerzemény következtetései szerint az evolúcióelmélet és vele együtt a materializmus egyaránt bukik a teremtéselmélettel szemben. A huszonegyedik század elején elmondhatjuk, hogy az evolúcióelmélet egyre inkább hadilábon kezd állni, ami talán nem is olyan nagy baj, ha az ember önmagára találása a tét. Nem szeretném kielemezni a teljesen a művet Helyette javaslom, ha időd engedi, és foglalkoztatnak létezésed kérdései olvasd át te is.

A személyes véleményemet most még nem fejtem ki teljes egészében, mert nem szeretnék senkit túlzottan befolyásolni “A végső megoldás” értelmezésében. Viszont meg szeretnélek kérni, hogy ha elolvastad, és véleményed van, amit nyíltan is vállalsz, szólj hozzá, mert nagyon kíváncsi vagyok, hogy te mit szűrtél le belőle. Ha már vannak hozzászólások, én is megosztom az “eddigi végső” következtetéseimet. Jó olvasást!

A végső Megoldás – A valóság logikus gondolkodás útján való megismerése

Advertisements
Categories: Elmélkedések, Minden | Címkék: , , , , , , | 25 hozzászólás

Bejegyzés navigáció

25 thoughts on “A teremtés és Isten létezésének bizonyítása

  1. Olvasom, van pár csúsztatás.

    6.old.: az első, emberről szóló bekezdésben az ember-állat különbséget szubjektív szinten teszi: mert felháborítaná, ha emberrel kereskednének. Ez az ő személyes véleménye, vannak, akiket nem és vannak, akiket az állatkereskedés is felháborít. No jó, értelmezzük jóindulatúan: a második kérdéskör nem az “ember”, hanem a “tudatosság” témaköre, amiről, ha türelmesek vagytok, lesz valamikor írásom.

    Az oldal alján kiderül, hogy abból a premisszából indul ki, hogy kell lennie egy ilyen végső igazságnak és megtalálása egy folyamat befejezése. Ez kizár minden olyan utat, ami a keresést, vagy a nemcselekvést definiálja legfőbbnek. A végső igazság keresése viszont nem zárhat ki semmit, ez is csak eddigi előítéletei megerősítése.

    Szintén nem ismeri, hogy miről szól a relativizmus. A r.izmus nem világleíró, nem ismeretelméleti, hanem etikai elmélet. Ez olyan, mint a belső égésű motorok elméletét alkalmazni a szobanövényeimre: annak alapján nem működhetnének és mégis! Akkor rossz az elmélet? Nem. Csak keverem a szezont a fazonnal. A logikai érvelés során továbbá nem csak egy-két szabályt kell betartani, hanem rengeteg logikai hibát véthetünk. V.ö: http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_fallacies

    A vallások népszerűségéről is hibásan érvel. A két legnépszerűbb: iszlám és katolicizmus az üdvösség kizárólagosságát hirdeti. Akkor is, ha belül léteznek eltérések az értelmezésben. A népszerűség sosem az intellektuális tartalom, hanem a szubjektív ragaszkodás függvénye.

    A kauzalitás elve, meg az, hogy ha vitatom, ne is olvassam tovább, kissé arrogáns.
    Ha az ember gondolkodik, miért ne tárjon fel útvonalakat? Itt az író ismét lezár pár lehetőséget, magyarázat nélkül. És ez az áltudományosság, amely csak Einsteinre tud hivatkozni, irritáló. Csak azt mutatja, hogy nincsenek behatóbb tudományos ismeretei, csak amennyit mondjuk a Nők Lapja lehoz.

    A ténylegesen létező pillangó effektus vitatkozna azzal a megállapításával, hogy az energiamegmaradás törvényéből kifolyólag egy okozat nem lehet nagyobb mint a kiváltó ok. Ugyanígy vitatkozna az atombomba is, melynek, ha Hoffman elvét követjük, nem szabadna nagyobbat robbannia az indító trotiltöltetnél.

    A “világ végső oka” gondolatmenet is csúsztat. Ha mindennek van oka, mondja, akkor lennie kell egy első oknak, aminek nincs oka (!), ami csak VAN. Pro primo: ha csak VAN, akkor hogyan okoz valamit? Hiszen akkor VAN és okoz. Pro secundo: És mi van, ha az idő körkörös? Akkor az, amit most teszek, oka annak, hogy valamikor lesz egy ősrobbanás, nem? Ez is elképzelhető. Pro tercio: ha alkalmazhatónak találjuk CSAK VAN leírást valamire, akkor minek olyan messzire menni, miért nem egyből a világra alkalmazzuk? A világ csak van, és kész. Nehéz úgy helyes következtetésekre jutni, hogy a következtetés már benne van a premisszáinkban. Ha eleve azt feltételezzük, hogy az idő lineáris, oda fogunk kilyukadni, hogy az idő lineáris. Ha abból indulunk ki, hogy kell lennie egy alkotónak, akkor oda lyukadunk ki, hogy kell lennie egy alkotónak.

    A “mai ember” nem létező dolog. Arra hivatkozni, hogy a “mai ember” az anyagot, stb… csúsztatás. Már ha statisztikailag is nézem, háromnegyede legalább természetfeletti magyarázatokban hisz.

    Az ősrobbanás nem azt állítja, hogy a semmiből lett valami. A vallási mítoszok állítják azt, hogy a semmiből lett valami. Az ősrobbanáskor a létezés lehetősége, a potencialitás vált aktualitássá. De ez hosszabb mintsem ide kiférjen.

    Az, hogy az evolúció tudományosan nem bizonyítható, csak arra utal, hogy nem is ismeri az evolúcióelméletet. Valójában kevés olyan elmélet létezik, ami annyira sokrétűen megalapozott lenne mint az evolúcióelmélet. Továbbá, az ev.elm. nem

    kozmológiai elmélet, hanem az élő anyag alakulásának az elmélete. Jaaa, és akkor jön itt azzal, hogy a termodinamika második törvénye. Nem is tudja, miről szól. A
    Föld nem egy zárt rendszer, állandó energiainputot kap a Napból. Ezzel téma lezárva.

    A “teremtett világ” rendje dupla csúsztatás. 1. előre feltételezi, hogy teremtett, ezért oda lyukad ki, hogy teremtett. 2. ha random, hogyan lehetnek törvények benne? Hát onnan, hogy az már matematikailag bebizonyított tény (lásd: Szemerényi, Ábel-díj 2012), hogy egy nagy pakli kártyából ha te véletlenszerű ritkítással össze akarsz engem zavarni, én úgy is képes leszek egy törvényszerűséget felfedezni és képlettel leírni. Minden elég nagy random rendszerben létezni fognak “fizikai” törvények. Max nem ilyenek mint ebben.
    “az emberiség nagy része azt hiszi, hogy az evolúció igaz”. Téves. Nagy része tagadja, még az egyesült államoknak is 40%-a (!) a pár napos teremtésben hisz, a szó szerinti leírások egyikéban, pár százalék elfogadja az evolúciót, a többi meg azt sem tudja mi az.

    Egyáltalán honnan veszi ez a pasi az információit?

    És ez a modern inkvizició, hát épp fordítva van, de mindegy, nagyon erős elővéleménye van HJ-nek a világról, még a tények sem változtatnak rajta.

    Na neee! Az átmenti fosszíliák… MINDEN EGYES FOSSZÍLIA átmeneti! Ezek szerint csak akkor látná be HJ az elmélet helyességét, ha minden valamikor létező hullát kiásnának. Az ev.elm. nem csak fosszíliákra épül, hanem mai megfigyelésekre is, stb. Ismerethiánya meg elképesztő. Ezek szerint nem ismer ma is létező, parti homokban sétáló vagy ugráló halakat…

    No, azt hiszem, tovább nem kínzom magam, mert ez egy falusi prédikáció szintje.
    “be kell tudnunk bizonyítani, hogy a biblia az első betűtől az utolsóig igaz…”
    kérdem én: melyik biblia? Mert olyan nincs, hogy “a biblia”.

    A biblia állítja magáról, hogy igaz. Ugyanígy, a “Látnok Marika” állította magáról, hogy igazat mond. Ez körkörös érvelés: a biblia igaz. Miért? mert isten szava. honnan tudjuk? mert benne van a bibliában? honnan tudjuk, hogy hihető? mert a biblia igaz. miért? mert isten szava…stb.

    a biblia elpusztíthatatlan…. a nemi erőszak is, már amikor az ember azt hinné, hogy az összes ilyen alakot kasztrálták, mindig megjelenik valaki ezzel a hajlammal. mégsem mondanám, hogy igaz és szent, mert elpusztíthatatlan.



    Na jó, végigfutottam az írást és csak nem ad magyarázatot arra, hogy hogyan lett, ami lett, meg mi a tudatosság, meg stb, csak azt állítja, hogy minden azért van így, mert valaki így akarta és kész. De ez nem magyarázat, csak a magyarázat áttolása. Ezért nem is tekinthető a végső igazság keresésének, mert a titokzatosság nem a válaszok tulajdonsága, hanem a kérdéseké.

    • Van egy történet Ifj. William Pitt angol miniszterelnökről, akit 24 éves korában választottak meg ebbe a pozícióba, bizonyítékául annak, milyen okos, intelligens ember volt. Volt egy közeli barátja, aki hívő keresztyén volt. Szerette volna, hogy a barátja is megmentést nyerjen (megtérjen), ezért elhívta egy Istentiszteletre a gyülekezetébe, és Pitt el is ment. A lelkipásztor nagyon tisztán és érthetően hirdette az evangéliumot úgyhogy Pitt barátja örvendett, hogy biztosan megértette, és meg fog térni. Hazafelé a kocsiban kérdezte tőle, hogy mit értett meg, az igehirdetésből? Azt válaszolta, hogy semmit, neki ez nem mondott semmit.
      Hiába rettentően intelligens, hatalmas tudású ember valaki, Isten dolgait pusztán értelemmel nem lehet felfogni. Az a véleményem, hogy az 1. hozzászóló esetében is sajnos ez a helyzet.

      “Ezeket hirdetjük is, de nem emberi bölcsességből tanult szavakkal, hanem a Lélektől jött tanítással, a lelki dolgokat a lelki embereknek magyarázva. A nem lelki ember pedig nem fogadja el az Isten Lelkének dolgait, mert ezeket bolondságnak tekinti, sőt megismerni sem képes: mert csak lelki módon lehet azokat megítélni.” (1 Korinthus 2:13 – 2:14 MBT új ford)

      Talán Isten ad majd számára is világosságot.
      “Senki sem annyira vak, mint aki nem akar látni”

      • Neki ez nem mondott semmit. Szerintem ennyi.

        És ami apropóján elhangzik, az alaptalan minősítgetés.

        Amúgy nekem roppant feltűnő, kedves Hoffman József (apropó, engem sokan Csiki Attila néven ismernek), hogy az írása elején azt állítja, hogy logikai észérvekkel fog dolgozni, most meg, hogy kimutattam pár kijelentéséről, hogy sem nem logikai, sem nem észérv, abba menekül, hogy a végső igazság logikus érveléssel fel nem fogható.

        Mondok én mást is.

        Tudatában vagyok annak, amit Loyolai Szent Ignác írt a Lelkigyakorlatos Könyvében (amit párszor, mint jezsuita szerzetes el is végeztem, a hosszú formáját), miszerint: nem a sok ismerettől lakik jól a lélek, hanem a dolgok belső ízlelésétől.

        Igen, egyetértek azzal, hogy a teljes valóság észleléséhez nem elég csupán az, hogy ha logikus érvekkel és halmozott ismeretekkel közelítjük meg. De ez nem jelenti azt, hogy a logikus gondolkodást ki kellene dobjuk az agyunkkal együtt az ablakon, csak annak a kedvéért, hogy elfogadjunk olyan dolgokat, amik tényszerűen képtelenek.

        A belső ízlelés által olyan ismereteim lehetnek egy dologól, amit észérvekből nem tudok kihozni. Úgy, ahogy annak érzését sem lehet érvekkel kihozni és megmagyarázni, hogy milyen a cukor íze. Nem azért, mert a cukor olyan misztikus dolog lenne, hanem azért, mert egy érzéki benyomás, a tapasztalat minősége játszik közzé.

        Akkor tehát mi is a bajom tulajdonképpen? Az, hogy ha el is fogadom azt, hogy a dolgok belső ízlelése ugyanolyan fontos ismeretszerző módszer, mint az észérvek, allergiás vagyok arra, ha valaki keveri. Ha úgy tesz, mintha logikusan le lehetne vezetni a cukor meg a só ízét, érveket hoz fel arra, amire nem lehet, ahelyett, hogy egyből kimondaná: “az én hobbim az, hogy a kakasos nyalókát nyalom-falom reggeltől estig és élvezem az ízét”. Ez egy teljesen fair énközlés lenne. Valami gyanús abban, amikor valaki úgy érzi, meg kell magyaráznia az ízlését és logikai érveket kell hoznia. Ezt a jelenséget racionalizálás néven ismerik és ott jelentkezik, ahol bizonytalanság van és a belső világ tagadása. Ámen.

      • Tisztelt József!

        Elolvastam az Ön által írt “végső megoldást”.
        Én is évek óta azon gondolkodom, hogy hogyan működik az élet és hogy honnan származik minden és hogy a földön kívül ki tudja még mi minden van.
        Sajnos nekem a szüleim gyerekkoromban a Jehova tanúi szektát tanulmányozták sok éven át, ezáltal engem is belekényszerítve. Nagyon rövid időszak volt az, amikor talán hittem azokban a dolgokban, később ahogy nagyobb lettem, már gyűlöletet éreztem az egész iránt és tehernek éreztem, hogy rám erőltetik.
        Azóta már csak nevetek az egészen és az összes többi valláson.
        Viszont Jézus és Buddha tanításait attól függetlenül elfogadom.
        Visszatérve arra a szektára, sok bánatot okozott nekem és sok támadás ért amiatt gyerekkoromban.

        Aztán elfelejtettem azt az egészet és jött a TITOK.
        Csöbörből vödörbe érzés.
        Örvendeztem, hogy megtaláltam az igazságot, ami működteti a világot.
        Magamra erőltettem akkor, hogy mindig pozitív legyek, hogy mindig vizualizáljak, hogy a gondolataimmal bármit elérhetek, megvehetek.
        Jött a nagy tévhit, hogy azért nincs pénzem, mert szegénységtudatos vagyok és hogyha minél boldogabban költöm el a pénzemet, meg fizetem ki a csekkeket, akkor annál könnyebben és annál több pénz fog felém visszaáramlani.
        Csak ki kell tölteni azt a kamu csekket. “Rendeld meg az Univezumtól” és akkor bevonzom meg stb stb stb.
        Ez az életfelfogás oda juttatott el, hogy elfordultak tőlem az emberek, mert én mint egy hülye magyaráztam mindenkinek ezt az elvet, hogy az élet így működik és hogy minden milyen egyszerű, eszetlenül költöttem a pénzemet minden hülyeségre, “mert hát az univerzum tárháza kifogyhatatlan, meg hogy a pozitív megerősítéseket kell a tudatalattinkba beleprogramozni és akkor majd árad felénk a bőség, meg hogy mindent pozitívan kell felfogni…..
        A legjobb barátaim hülyének néztek, elfogyott a pénzem, ez befolyásolta a munkahelyemet is és én pedig szép lassan elkezdtem lefelé csúszni.
        Majd azt kaptam másoktól, hogy az én kis elgondolásom, hová juttatott, de akkor már kinevettek.

        Ezek után én már beleástam magamat a fehér mágiába, a fekete mágiába, az okkultizmusba meg egyéb elvek tanulmányozásába.
        A gyakorlati lépéseket viszont sose csináltam meg semmiből.
        Ezek után kezdtem rájönni, hogy ez sem visz közelebb a célomhoz, amit akarok, se nem leszek tőle gazdagabb, se nem leszek boldogabb és még csak több barátom sem lesz.

        Már több mint féléve egyáltalán nem érdekelnek ezek a dolgok.
        Elegem lett a különböző vallási feltételezésekből, hittérítésekből, besokalltam ezzel a témával. Természetesen én is abban hiszek, hogy mindennek oka van.
        Az utóbbi időben Napoleon Hill, Brian Tracy, és Dale Carnegine könyveit olvasom (ezeket már régebben is olvastam), úgy gondolom, hogy ezekre van inkább szükségem, jövőm formálása érdekében azonkívül, hogy naponta TENNEM KELL ÉS CSELEKEDNEM IS KELL, ahhoz hogy el is érjem a kitűzött céljaimat.

        Hiszem, hogy van egy erő, nevezzük Istennek, aki megteremtette a világegyetemet.
        Jézusról viszont eddig azt gondoltam, hogy ő is egy “átlag” ember volt, aki ugyanúgy, mint Buddha tanította az embereket. Ez a véleményem most már megváltozott.
        Elfogadom Jézust, de nincs az a vallás vagy hitrendszer, amivel én még egyszer foglalkozni akarnék.
        Őszintén szólva, tetszett az Ön írása, de amikor megláttam a Baptista “gyülekezet” linkjét az olvasmány végén, olyan érzés kapott el, hogy megint egy szekta akar meghülyíteni a tanításaival. (Már elnézést, de ezt gondolom).

        Én úgy gondolom, hogy hinni kell Istenben, mert ő tényleg létezik, Jézust is el kell fogadni, viszont én a Bibliában sem bízok meg vakon, mert az idők során, ki tudja, hogy hányszor írták már át vagy tettek hozzá vagy tettek el belőle.

        Köszönöm.

        Üdvözlettel Zoltán.

    • Végső megoldás – a cáfolat cáfolata

      Csak most jutott rá időm, hogy a cáfolati kísérletre részleteiben válaszoljak. Íme az én megállapításaim róla:

      Az ember személyességének megítélése szubjektív megállapítás csupán?
      Nem.
      Itt nem bizonyítottam ezt, de később máshol megtettem. Az ember lelkének létezése és annak személyessége bizonyítható.
      http://www.vanmaselet.hu/letoltes/Hogy_is_van_ez.pdf 26-30. oldal

      Amikor valaki vizsgálni kezd valamit, akkor rendszerint egy előfeltevésből indul ki, amelyet aztán vagy sikerül bizonyítani, vagy nem. Az én előfeltevésem az volt, hogy létezik végső igazság, amely kielégítő mértékben megismerhető. Ezt bizonyítottam is, így nem szükséges más utakat vizsgálnom, mert azok biztosan zsákutcák.

      Azt, hogy ki nem ismeri, miről szól a relativizmus, talán jobb volna nem firtatni. A Wikipédiát elfogadjuk meghatározásként?
      „A relativizmus (a latin relativus szóból, jelentése viszonylagos). Az emberi megismerés viszonylagoságát, feltételességét és szubjektivitását hangoztató filozófiai ideológia. „
      http://hu.wikipedia.org/wiki/Relativizmus
      Mondhatjuk azt tehát, hogy a relativizmus érinti az emberi megismerés mikéntjét? Azt mindenképpen mondhatjuk, hogy vannak mások is, akik így gondolják. (pl. a wiki lap szerkesztői)
      Az erre alapuló érvelést a szezonnal meg a fazonnal így nyugodtan semmisnek vehetjük.
      Fenntartom tehát, amit a relativizmusról írtam: olyan filozófia, amelyben a tudás viszonylagos: mindenkinek az igaz, amit a maga számára igaznak tart.
      Ez a cáfolat megcáfolva.

      A vallások népszerűségét érintő állítólagos hibás érvelésemben valójában nem is értem, mit akar cáfolni. Nem is írtam olyasmit, amit meg akar cáfolni. Mit számít az, hogy egy vallás mennyire népszerű vagy sem? Csak az számít, hogy a valóságnak megfelelő igazságot hirdeti-e!

      Miért nem mondhatnám azt, hogy csak az olvasson tovább, aki nyitott az új – az övétől esetleg eltérő ismeretek – megismerésére? Arrogánsnak az tartja, aki nem nyitott ilyesmire, és a figyelmeztetés ellenére mégis tovább olvas. Aztán meg csak azt keresi, hogy mibe köthetne bele.
      „Csak azt mutatja, hogy nincsenek behatóbb tudományos ismeretei, csak amennyit mondjuk a Nők Lapja lehoz „ Egy ilyen célozgatás mi, ha nem arrogancia? Tehát: mielőtt más szemében a szálkát, előbb a magáéban a gerendát…!
      Csiki úrról mindenesetre feltételezhetjük, hogy hatalmas tudományos ismeretei vannak, és nem is rest kérkedni azokkal…

      Szívesen vitatkozok a pillangó effektussal – bár még sohasem vitatkoztam effektusokkal -, de – ha létezik egyáltalán ilyen -, az sem cáfolná meg azt, hogy a kiváltó ok mindig nagyobb, mint az okozata. Egy a tudományárára oly büszke ember azt állítaná, hogy pusztán egy pillangó szárnycsapása okoz, mondjuk egy tornádót? Én nem gondolom, hogy sikerült volna már hitelt érdemlően ezt az effektust bizonyítani, de ha így is van, akkor is inkább „utolsó csepp” vagy „szikra” effektusnak kellene nevezni. Valami önmagában jelentéktelen esemény beindítja a már felgyülemlett energiák kirobbanását. De nem kizárólag a lepke szárnya az ok önmagában.
      Az ok-okozat törvénye azt mondja ki, hogy az okozat nem lehet nagyobb, mint ok vagy okok ÖSSZESÉGE.
      Ugyanez igaz az atombombára is. A hasadó anyagokban már ott rejtőzik az az energia, ami felszabadul. Még Csiki úr vádol engem áltudományossággal? Ez volna az ő nagy tudománya, amit itt elővezetett?

      Pro akármennyi. Köszönöm, hogy megcsillantotta előttem latinos műveltségét, de ettől még nem lesznek a következtetései helyesek.
      Ha valami CSAK VAN (és itt a CSAK-on van a hangsúly), akkor az valóban nem hozhat létre semmit. Ha csak az anyag létezett valamilyen állapotában, akkor az abban is maradt volna CSAK önmagától. Ezért szükséges, hogy az első ok személyes, intelligens létező legyen, aki úgy DÖNT, hogy létrehoz valamit. A személytelen anyagnak nincs erre lehetősége.
      „És mi van, ha az idő körkörös?” És mi van, ha narancssárga? Engem vádol logikátlansággal és össze nem egyeztethető dolgok keverésével, miközben ő hoz fel logikátlan felvetéseket! Bizonyítsa, hogy az idő körkörös! Ezt annyira lehet bizonyítani, mint, hogy narancssárga. Miért fecsérelnénk az időkent agyament ötletek boncolgatásával? Azért, mert valamelyik unatkozó filozófusnak „felhágott az eszelője” és bedobott a köztudatba ilyen marhaságot, nekünk nem kell minden ilyen és hasonló őrültséget cáfolgatni. Ha tudja valaki bizonyítani, hogy az idő körkörös, tegye meg, ha nem, akkor kíméljen meg minket torz agyszüleményeitől.
      Pontosan az evolúciós elméletre igaz, amit itt állít. Feltételezik, hogy kell lennie evolúciónak (mert Istenben mégsem hihetünk), ezért aztán bármi áron oda lyukadnak ki, hogy van evolúció.
      Én azt állítom, hogy Isten létezése logikailag bizonyítható, ahogy a Biblia is kijelenti:
      „Ami ugyanis nem látható belőle [Istenből]: az Ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható. Ennélfogva nincs mentségük” (Róma 1:20)
      A világ értelmes (logikus) vizsgálata révén Isten létezése meglátható. Nincs mentségük tehát azoknak, akik ennek ellenére mást akarnak „tudomány”-nak álcázva bizonyítani. Tévednek. Csiki úr is téved.

      A „mai ember” kérdésében igazat adok. Pontosabb lett volna, ha a „tudomány emberét” írom. Ahogy egy másik hozzászólásomban már írtam, alig tagadható, hogy a „mainstream” vagy „fősodratú” tudomány kizárólag az evolúciós elméletet ismeri el, és üldöz mindenkit, aki ellene mond annak. Véres kardként hordozza körbe a Galilei pert, miközben mára maga állt a Római Kat. Egyház helyébe, mint a másként gondolkozók üldözője.
      Egyetértek azzal is, hogy az emberiség újra kezd a természetfeletti felé fordulni. Csak sajnos nem a Teremtő Isten felé. A Sátán kezdi előkészíteni a terepet az evolúciós elmélet leváltására. Erről is írtam már: „a mór megtette kötelességét, a mór mehet”. Az evolúció elvégezte feladatát, amit a Sátán valójában neki szánt: a „fejlődés” fogalmának elültetését a széles néptömegek fejében. Így az emberiséggel könnyű lesz majd elfogadtatni, hogy a vallásoknak is fejlődniük „evolválódniuk” kell. Sátán akar lenni e továbbfejlesztett, közös vallás istene.

      „Az ősrobbanáskor a létezés lehetősége, a potencialitás vált aktualitássá”. Ez gyönyörű. Van még több ilyen veretes mondat a tarsolyában? Ez a sokat beszélek, de keveset mondok, a „nesze semmi, fogd meg jól” tipikus esete.
      Már sokan vádoltak azzal, hogy nem ismerem megfelelően az evolúció elméletét. Biztosíthatom, hogy ismerem annyira, amennyire szükséges. Miért válnék azonban szakértőjévé olyasminek, amiről tudom, hogy logikai képtelenség?
      Lásd: http://www.vanmaselet.hu/letoltes/Hogy_is_van_ez.pdf A materializmus és az evolúciós elmélet bölcseleti lehetetlensége (17-35. oldal)

      A termodinamika második törvénye. Unalomig ismert ellenvetés, hogy „a Föld nem zárt rendszer”. Maga a Föld valóban nem az. Lényegtelen azonban ez abból a szempontból, hogy kialakulhatott-e rajta az élet, vagy sem.
      „Az okság elve szerint semmi nem adhat másnak olyasmit, amivel ő maga nem rendelkezik! Az atomok, molekulák sem egyenként, sem összevéve sem rendelkeznek az élőlényekre jellemző magasabb tulajdonságokkal. Erőik és hatásaik csak fizikai és kémiai erőket és hatásokat eredményezhetnek. Bármilyen hőfokon, bármennyi nedvességgel, fénnyel, mechanikus mozgással, vegyi hatással párosítva sem jöhet létre belőlük élő szervezet, csak holt anyag.”
      i.m. 23. old.
      Hiába közöl a Nap folyamatosan energiát a Földdel, ez nem lehet oka sem az élet kialakulásának, sem spontán továbbfejlődésének. Mondhatnám én is, hogy „Ezzel téma lezárva”, de nem teszem. A pökhendiséget meghagyom másnak.

      Rendben, hagyjuk most még el, hogy „teremtett”. A világnak van egy rendje. Csiki úr megfeledkezik arról, hogy a törvények önmagukban nem hatnak, kell valami (vagy Valaki) ami (aki) alkalmazza, érvényre juttatja azokat. Az eddig megismert alapvető erők (pl. gravitáció, magerők) esetében senki sem tud rá választ adni, hogy ezek miért, mitől hatnak, max. arra, hogy hogyan (hozzávetőlegesen).

      Már írtam, hogy elismerem, nem voltak pontosak az információim arról, a hogy a népesség hány százaléka hisz az evolúcióban. Nem is ere az adatra alapoztam az érvelésemet, ezért ez a körülmény semmit sem ront annak erején.
      Kedves Csiki úr! Az ön helyében én nem kérkednék az ön információival. Eddig minden cáfolatára megfeleltem.

      Minden egyes fosszília átmeneti? Ez az ön, és az evolucionisták állítása, mellyel én nem értek egyet. Én azt állítom, hogy Isten minden élőlényt a fajtájának megfelelően teremtett, és változások csak ezeken a fajtákon belül lehetségesek. Isten pintyet teremtett, amiből aztán Darvin talált néhány változatot Galapagoson. Ebből tévesen arra következtetett, hogy a pinty maga is úgy fejlődött ki egy alacsonyabb rendű formából. Ezért nincsenek átmeneti formák az élőlények között. Valami vagy hüllő, vagy madár stb. de semmi nem „átmenet”.
      Megnyugtatom, ismerem a parti homokban ugráló halakat. Melyek azonban CSAK halak, melyek speciálisan alkalmazkodtak a körülményeikhez, és eszük ágában sincs mássá alakulni.
      Az ön szűklátókörűsége elképesztő!

      „ez egy falusi prédikáció szintje”. Kezd egyre személyeskedőbbé válni ez a „cáfolat”. Járt már ön falun prédikációt hallgatni? Némely helyen (nem katolikus templomban) volna mit tanulnia az ilyen „falusi prédikátoroktól”, akiket ön láthatólag annyira lenéz!

      Sőt, a Bibliával kapcsolatos ismerethiánya is elképesztő!
      VAN olyan, hogy A BIBLIA! Menjen be egy könyvesboltba, és mutatni fognak önnek egyet.
      Az a körülmény, hogy az egyes fordításokban vannak eltérések, nem jelenti azt, hogy ne tudnánk biztosan, mi Isten üzenete a Bibliában.
      A Bibliában Isten a próféciákkal bizonyítja, hogy az üzenet Tőle származik. Semelyik más vallás szent iratai nem tartalmaznak beteljesedett próféciákat. A Bibliában több ezer ilyen van. EZ jelenti azt, hogy a Biblia önmagát igazolja.
      „Látnok Marika” és a sok ezernyi más „Látó” és önjelölt próféta jövendöléseiről ez nem mondható el.

      Ez az érv a nemi erőszakról egy vicc? A végére kifáradt annyira, hogy csak ilyen ügyefogyott érve futotta?

      „Ezért nem is tekinthető a végső igazság keresésének, mert a titokzatosság nem a válaszok tulajdonsága, hanem a kérdéseké”.
      Igen, a mai ember, melynek ön az egyik prototípusa, folyton csak kérdéseket akar feltenni a nélkül, hogy a válaszok érdekelnék, vagy elfogadná azokat. Mert akkor dönteni kellene valami mellett, amelyet nem akar megtenni. Szeretik az „intellektuális szárnyalásokat”, de nem az elköteleződést.
      Igazán szólt róluk Pál apostol:
      „Kik mindenkor tanulnak, de az igazság megismerésére soha el nem juthatnak.” (2 Timótheus 3:7)

      Tehát Csiki úr: az a kijelentése, melyet később tett, hogy „kimutattam pár kijelentéséről, hogy sem nem logikai, sem nem észérv” cáfolva van. Megpróbálkozott ennek kimutatásával, de nem sikerült.

      • József, ismereteimet nem a Wikipédiáról szerzem, ajánlom hogy keressél jobb forrásokat.

        Mitől veretesebb az a mondat, amiben arra célzok, hogy az valósult meg, aminek megtörténte lehetséges volt annál, hogy “Véres kardként hordozza körbe a Galilei pert, miközben mára maga állt a Római Kat. Egyház helyébe, mint a másként gondolkozók üldözője.” Szerintem nem kell versenyeznünk.

        Az okág elve meg egy sci-fi, ilyen nincs, csak a pszeudotudománys felfogásban.

        És mégegyszer: “a Biblia”:
        1. a héber Biblia (Tanakh)
        2. Szamaritánus Tóra
        3. Vulgáta
        4. Ágostoni változat
        5. Pshitta (szír biblia)
        6. Antilegomena
        7. Etióp Otodox Kánon
        8. Kopt Biblia
        9. King James
        10. Szeptuaginta
        11. New Revised Standard Version, stb

        Adj egy használható okot rá, hogy miért pont az a bibliaváltozat az “igazi”, “a Biblia”, amit Te annak tartasz.

        Ha a különféle bibliákban más és más áll (és mi mégis tudjuk, “igazából” mi áll benne), akkor nem arról van szó véletlenül, hogy a saját elképzelésünket vetítjük ki egy halom írásra? És nem az írás elképzeléseit tesszük magunkévá?

        ?

        Aztán szándékosan egy elrettentő példát használtam, hogy megmutassam: ha nem adsz semmi más kritériumot a szentségre, csak az elpusztíthatatlanságot, akkor millió szent dolgot sorolok fel neked, aminek felétől elborzadsz és olyanokat mondasz, hogy “ez egy vicc”? Nem vicc. A te játékszabályodat alkalmaztam dolgokra.

        Én nem állítottam, hogy az idő körkörös, hanem felvetettem, hogy ez a geometriai struktúra is létezik. Kell olvasni egy kis Hawkingot, meg odafigyelni mértanórán.

  2. Kedves Csiki Attila!
    Én tisztelem a véleményedet, de nem értek vele egyet. Ez az írás nem egy finnyás intellektueleknek szánt doktori értekezésnek készült, hanem hétköznapi embereknek, akik a maguk szintjén el kívánnak gondolkozni az Élet dolgain. A világ mozgatórugóinak megismerésén gondolkodni nem csak az egyetemet végzettek privilégiuma.
    Sajnos minél okosabbnak képzeli magát valaki, annál kevesebb az esélye rá, hogy Isten Igazságára eljusson. Már Jézus megmondta: “Bizony mondom néktek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképpen nem megy be abba.” (Lukács 18:17).
    Amikor azt írtam, hogy hiába rettentően intelligens, hatalmas tudású ember valaki, Isten dolgait pusztán értelemmel nem lehet felfogni, akkor arra gondoltam, hogy Istennel kizárólag hit által lehet kapcsolatba kerülni. “Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, akik őt keresik.” (Zsidók 11:6). A hit azonban nem jelenti azt, hogy eldobjuk az agyunkat. Isten azért adta a logikus gondolkodás képességét, hogy használjuk az eszünket. Így tettem én is, amikor a “Végső megoldás”-t megírtam. Ez nem sokkal a megtérésem után történt, ezért részleteiben talán nem elég kiforrott, azonban a lényegi következtetéseit ma is vállalom.
    Te és énköztem úgy látom, az a lényegi különbség, hogy te az emberi megismerést, a “tudományt” helyezed minden fölé, még isten és a Biblia fölé is. Én viszont Istent és az Ő ihletett kijelentését a Bibliát helyezem minden, még a “Tudomány” fölé is.

    “kérdem én: melyik biblia? Mert olyan nincs, hogy “a biblia”
    Mi az, hogy nincs olyan, hogy “Biblia”? Már hogyne volna! Pontosan tudjuk, hogy mi az, hogy Biblia, és mit tartalmaz. És azt is tudjuk, hogy mi nem az.
    Én is lehetek cinikus: “Egyáltalán honnan veszi ez a pasi az információit?”

    Még ennyi:
    Elismerem, nem voltak pontosak az információim arról, hogy az emberek hány százaléka hisz az evolúcióban. Isten bocsássa meg nekem ezt a szörnyű tévedésemet. Azt azonban nehezen lehetne tagadni, hogy az oktatásban és ismeretterjesztésben – sőt még a gyermekműsorokban is – ez a nézet dominál. Mit dominál, kizárólagos, egyeduralkodó. Nem sokat nézek tévét, de még csak nem is hallottam róla, hogy még véletlenül is lett volna teremtéstudománnyal foglalkozó műsor a televízióban, bármelyik csatornán.

    Az evolúciós paradigma minden állítólagos „megalapozottsága” ellenére a történelem legostobább elmélete. Ezt mindenki tudja, még azok is, akik vehemensen védelmezik. Minden értelmes ember, ha valóban elgondozna rajta, akkor fél perc alatt felismerhetné, mekkora képtelenség. Nem kell hozzá három diploma, csak egy cseppnyi józanész.

    Kár azonban túlzott erőforrásokat fecsérelni az evolúciós elmélet cáfolatára, mert a nem túl távoli jövőben úgy is egy csapásra el fog tűnni az Antikrisztus színrelépésével. Az ateizmussal együtt fog eltűnni.
    Az emberiség utolsó bő kétszáz évét leszámítva soha nem volt divatos az ateizmus. Az emberiség mindig is és mindenhol hitt valamiféle természetfelettiben. A Sátánnak nem is az a célja, hogy az emberek ne higgyenek a természetfelettiben. A célja az, hogy a Teremtő Istenben ne higgyenek. Ehhez felhasználta eszközül az evolúciós elméletet, mint az ateizmus „eredetmítoszát”. A Sátán fő célja azonban az, hogy az emberek benne higgyenek, nem az, hogy a véletlenben. Az evolúció tehát csak egy eszköz a számára, ami mihelyst betöltötte feladatát, megy a süllyesztőbe. Az evolúció valódi célja az, hogy elfogadtassa az emberekkel a változás, fejlődés gondolatát. Minderre a Sátánnak azért van szüksége, hogy „átverje” az emberiségen a vallások továbbfejlesztésének szükségességét. Egy ilyen vallási evolúció eredményeképpen létrejövő egész világra kiterjedő szuper-vallásnak aztán ő lehet majd az istene. Amint ez megvalósul, a most oly divatos evolúciós elméletre már nem lesz szükség. Valószínűleg maga az Antikrisztus fogja elpusztítani azokat, akik még mindig kitartanak majd mellette. Mindezek meg fognak történni, ahogy Isten előre megmondta, hogy így lesz.

    Végezetül egy figyelmeztetés:
    “Ezt mondja az Úr: Ne dicsekedjék a bölcs az ő bölcsességével, az erős se dicsekedjék az erejével, a gazdag se dicsekedjék gazdagságával; Hanem azzal dicsekedjék, aki dicsekedik, hogy értelmes és ismer engem, hogy én vagyok az Úr, aki kegyelmet, ítéletet és igazságot gyakorlok e földön; mert ezekben telik kedvem, azt mondja az Úr.”
    Jeremiás 9:23 – 24

    • Kedves József, elsősorban visszautasítom a fenyegető hangnemet, akárki nevében is teszed ezt. Ez az érzelmi zsarolás egyik legaljasabb módja.

      Továbbá, az evolúció és a “Biblia” között nincs szükségszerű ellentét. XII. Piusz 1950-ben írt Humani Generis enciklikájában kijelenti, hogy a katolikus hit és az evolúcióelmélet között nincs ellentét. Ezt később II. János Pál explicitebben is kifejezte, hozzátéve, hogy az evolúcióelmélet napjaink egyik legmegalapozottabb elmélete.

      Nincs szándékomban tekintély-érvet alkalmazni, csak egy másik szempontot is be szerettem volna mutatni.

      Nekem határozottan az a gyanúm, hogy nem is tudod, mi az evolúcióelmélet. Valószínűleg abban az evolúcióelméletben, amire te gondolsz, én sem tudnék hinni, annyira kezdetleges, hogy egy bélyeg hátán elfér. Létezik az érvelésnek egy olyan hibája, amit a pálcikaember lerombolásának neveznek. Ilyenkor a vitapartner nem magát a megértett elméletet támadja, hanem felépít egy hozzá nagy vonalakban és vázlatosan hasonlító elméletet, és azt ledöntve el akarja hitetni, hogy magát az elméletet cáfolta meg.

      Például: ha azt mondjuk az evolúcióelméletről, hogy az elmélet szerint halaknak lába nő és köveknek karja, és majom embert szül, akkor egy ilyen pálcikafigurát állítunk fel. Lehet, hogy az “egyszerű nép” – akihez méltóztatsz magasságos helyzetedből leereszkedni – ezt a változatot megérti. De ha te tudod, hogy ez a vizezett verzió, mert csak ezt lehet legyőzni, akkor mi alapon várod, hogy amit teszel, ne egyszerű demagógiának és tömegmanipulációnak tekintsem? Ha nem találod képesnek a népséget arra, hogy tudományos tényeket értsen meg, akkor miért érvelsz nekik tudományos tényeket felhasználva? Ez írva és mondva: MA-NI-PU-LÁ-CI-Ó! Csupán azért használsz tudományos elnevezéseket és ismertebb tudósneveket, hogy érveidnek tekintélysúlyt adhass. Ugyanis logikai súlyuk nincsen.

      József, különbség van aközött, hogy valaki úgy támad egy nézetet, hogy beható ismeretei vannak róla, és aközött, hogy sosem szánt a tanulmányozására pár percnél többet (vagy sok időt szánt rá és mégsem érti).

      Az általad lekicsinylett tudomány teszi lehetővé, kiszámíthatóvá, hogy egy ilyen internetes infrastruktúra segítségével folytassunk párbeszédet. Ezt ne feledd.

      Aztán: attól, hogy valamit tudománynak nevezel, attól nem az. Teremtéstudomány? Inkább teremtésmítosz! Vagy csak tényleges ismeretek híján, tíz bemagolt, demagóg Bible Belt eredetű, csúsztatott érvcsökevény segítségével azoknak a babérjaira törsz, akik évek komoly tudományos kutatása alapján merik csak elmondani, hogy ők tudományt gyakorolnak? Miért?

      Felháborodsz, ha valaki hit nélkül mer a hit témájáról beszélni, de az viszont oké, hogy te a tudományos módszer legnagyobb ívű kerülésével és gyakorlatilag tudás nélkül beszélsz a tudományról?

      Az egyszerű suszter is belátja, hogy nem atomfizikus, ezért nem is nevezi tudománynak a cipőkészítést, hanem szakmának, mesterségnek, és marad a kaptafánál.

    • R. Barna Péter

      De ha AZ IDŐ KÖRKÖRÖS AKKOR IS VÉGTELEN, NEM?

  3. Kedves hozzászólók! Úgy érzem, hogy nekem hozzátok képest jogtalan, a különböző könyvekből beszerzett információk alapján labdába rúgni ebben a témában. Én csak arról tudok beszélni, amit zarándokolásaim során megfigyeltem a világ különböző tájain, ahol jártam. Személyesen tapasztaltam, hogy mit tud okozni a hit. Az én értelmezésemben a hit fogalmában benne van az is, hogy vak.Tehát matematikai axiómaként, bizonyítás nélkül fogadunk el bizonyos tételeket. Itt nem csak a vallás dogmáiba vetett hitre gondolok, hanem mindenféle hitre. A hit számomra, amint már korábban is írtam, olyan mint egy vírus (inkább spyware) a számítógépen, mely segítségével a gép fölött átveheti az irányítást egy kívülálló személy. Arra lettem figyelmes, hogy mindenki, aki manipulálni akar, aki hatalmat akar gyakorolni embertömegek felett, első lépésként hitet kínál nekik. Anélkül természetesen nem lehet. Ezt teszik a politikusok, a hittérítők. De a jelenség ugyanúgy jelen van a kereskedelemben is. Az embernek mára már meggyőződésévé vállt, hogy “hinni kell” valamiben. Fel sem merül annak kérdése, hogy talán ne is kell hinni semmiben. És ez elég is. Megkockáztatom, hogy azt mondjam, hogy azok számára, akiknek jó az, hogy az ember sötétségben él, szinte teljesen mindegy, hogy a ma ismert mesegyűjtemények közül melyikben hisz, mert amikor az ember hisz, szinte gyökeresen felszámolja az esélyeit, hogy megértse, hogy merről jött, mit keres itt, és merre tart. Még egy dolog, amire figyelmes lettem: legtöbb esetben a hit kényelemből, felelőtlenségből, és FŐKÉPP félelemből fakad. Eddig úgy véltem, hogy úgy általában a vallások azok, akik a sötétséget az emberi elmékben előidézik, és szinten tartják. Miután elolvastam az írásodat, kedves József, azóta még jobban kikristályosodott bennem, hogy “a probléma forrása” már a nagy könyvekben is benne van. Nem mondhatom, hogy ától zéig áttanulmányoztam a bibliát. De fiatalabb koromban viszonylag sok időt töltöttem a lapozgatásával magyarul és angolul egyaránt. Másrészt hallottam azokat, akik a szentírás nevében hirdették az igét. Már az általad idézett részek is tele vannak megfélemlítéssel. Nagyon sok esetben a saját elmélete szerint is bukik az egész ideológia. Egyik alapszabály: ne ítélkezz. Ugyanakkor azt mondja, hogy az Istenhez vezető egyetlen út Jézus Krisztus. Kérdem én tőled, kedves József, hogy ezen kijelentés által hány milliárd ember felett mond ítéletet a keresztény “szent írás”, akik talán még csak nem is hallottak Jézusról? A muszlimok szerint ugyanígy, mindenki elkárhozik, aki nem Allaht keresi. Meggyőződésem, hogy ha az ember teljesen megismeri önmagát, a félelmeit, és azok forrását, bukik az összes hitrendszer, úgy omlik össze mint egy kártyavár. Nem muszáj nekem válaszolj a kérdésre, elég ha őszintén tudsz önmagadnak válaszolni rá. Hogy érzed, ha nem lenne benned istenfélelem, és nem lenne meg benned az az “egós” vágy, hogy halálod után megváltást nyerj, még meddig lapoznád a szentírást? József oly sok ízben megtapasztaltam már, hogy mit okoz a félelem, a ragaszkodás, aminek nagy része, meggyőződésem, hogy ezekből a szent könyvekből ered, hogy én már nem tudok rábólintani ezekre az üzleti ajánlatokra, melyek indirekt módon arra bátorítanak, hogy vessem el annak gondolatát, hogy megismerjem önmagam, helyette higgyek, mert jön majd a juttatás.
    Azt még elmondom, hogy nem lázadok ellened, a hívők ellen, mert felülről próbálva szemlélni az egészet, látom, hogy milyen fontos szerepetek van nektek is az emberek ébredésében. Az is meggyőződésem, hogy a harcosokat nem kell bántani, mert a harcos mindig megtalálja méltó ellenfelét egy másik harcos személyében. És erre jó példa a te műved. Ugyanúgy küzdesz a másság ellen, mint ahogy a mások küzdenek ellened. Evolúcióelmélet VS. Biblia. Nagyon jó a mozi. Meggyőződésem, hogy az alázatosan figyelők leszűrik a legjobb következtetéseket a viaskodásotokból, amit eszközként felhasználhatnak lelki beteljesedésük útján. Közben van egy benső mosoly, mely abból született, hogy nagyjából sejtem, hogy egy szent könyv szabályai szerint élő embernek mi a véleménye a fenti sorokról. Igen. Én vagyok az ördög, a megtestesült Lucifer, aki engem használva írja ezeket a sorokat. Egy a gond: nem hiszek én benne. Nem hiszek a jóban, nem hiszek a gonoszban. Eddigi “tudásom” szerint az egész csak egy illúzió, amibe az ember kézzel lábbal körömmel, félelmében kapaszkodik. És igen, Jézus lehet megváltó, de lehet gyilkos is egyben. Ez az őt szemlélő, megérteni kívánó embertől függ: https://szabadgondolat.wordpress.com/2011/11/11/jzus-a-gyilkos/
    Az embernek talán legnagyobb ellensége a jó és a rossz létezésébe vetett hit, melynek legfontosabb generálói a különböző szent könyvek. Amennyiben ezáltal az ember elveszíti legértékesebb kincsét, a figyelmét, nyugodtan ki lehet mondani, hogy ha van ördög, akkor az összes szentírás, mely a megfélemlítésre a hitre alapul ördögi eredetű, mert ezek a legerősebb eszközei az ember bűnének (CÉLTÉVESZTÉSÉNEK). A napokban került szemeim elé egy sor, mellyel akár le is zárhatom eszmefuttatásomat: “Találd meg önmagad, és sem Isten, sem ördög nem számít”…én egyelőre még csak itt tartok. Derűs napokat minden kedves és kedvtelen felebarátomnak! 🙂

  4. György László

    Az emberek keresik a választ a nagy kérdésre: Mi van? Nem tudom másképp megfogalmazni azt a sokrétű kérdést, ami megjelent lelkemben. Talán több kérdés tudja egy kicsit érthetőbbé tenni, hogy mire is gondolok. Mindenki ismeri őket. Íme: Mi vagyok? Mi az ember? Mi az élet? Mi az Igazság? Mi értelme az egésznek? Mi a lényeg? Mi a halál? Mi a lélek? Mi a Jó?

    Még biztos van kérdés, ami találna ide, de most csak ezek jutottak eszembe. Erre a kérdésre akar választ adni minden keresés: tudomány, filozófia, vallás, mitológia, vagyis általában az emberi szellem, vagy lélek, vagy elme. Attól függ, hogy ki, melyiket, minek tartja. Valamilyen válasz kell nekünk erre a kérdésre: Mi az, ami van? Hogyan jött létre, és hogy ér véget? Alfa és omega. Mi az oka mindennek? Tudni akarjuk. Érteni akarjuk. Miért? Miért akarjuk tudni? Miért akarjuk érteni?

    Miért volt fontosabb a Tudás fája, mint a Élet fája? Ez a mi szerepünk. Én úgy érzem, hogy nem vagyunk véletlen a világ történetében. Az emberi lény, mi, te és én, akik tudattal bírunk, mert tudunk önmagunkról, sajátos szereppel rendelkezik a Létben, az Egészben. Még egy olyan Rész nincs, mint mi vagyunk. Ez a szerep a miénk, ha akarjuk, ha nem. Látva lenni benne abban, ami Van. Az a Rész vagyunk, melynek megadatott a Szem, amivel látni tudja az Egészet. És nem a fejünkön levő két szemről beszélek, hanem a Harmadik szemről, vagy Tudatról, vagy Egóról, vagy nem tudom, na… 🙂 Ezek a szavak, a francba.

    Le kellett válnunk az Egészről, el kellett távolodnunk Istentől, hogy láthassuk. Isten eltávolodott önmagától, hogy végre csodálhassa önmagát. Innen a félelem az emberben, az Egészről levált tudatban. Innen a félelem minden részben. Az állatokban is ott a félelem, de nem tudnak róla, hanem megélik, eltölti őket, nem tudják tudatosítani, hogy úgy mondjam. Na, de ki vagyok én, hogy ezt biztosan kijelentsem, igaz? Honnan tudom, hogy az állatokkal mi a helyzet? 🙂 Látom a gyümölcsöt, és megismerem a fát, mert úgy vélem, hogy a fát a gyümölcséről ismerjük meg. Az, ami Van, önmagáért beszél. És azt a szerepet az Egészben, amit az ember tölt be, még egyik másik Rész sem vállalta fel. És minden Rendben van, mert a Lét, Isten így akarta. De ez sem helyes, amikor kimondja az ember, mert Ő nem akar semmit. És így sem helyes, mert nincs “Ő”, abban az értelemben, ahogy az ember használja. Szóval… kimondani nem lehet. De addig kell keresned a szavakban, amíg elérsz a szavak világának a peremére, és leesel. És akkor már nem akarod megfogni a szavak szerinti megértéssel azt, ami Van, mert tudod, hogy semmi sem lesz Az, ami korlátozva van szavaid által.

    Engedned kell, hogy legyen az, ami Van. Meg kell értened a “Legyen meg a Te akaratod!” kijelentést, ami sajnos, így szavakba foglalva, nem fejezi ki Azt, de mégis… Legyen! 🙂 Nincs Te. Nincs akarat. Rend van, ami mindent áthat. Ezt a Rendet akarjuk érteni, tudni, leírni, megfejteni… miért? Hogy birtokoljuk, hogy a miénk legyen, mert a tudás hatalom, s a hatalom biztonság. Így gondolkodik a félelem által áthatott kis Én, a levált kis Rész, ami még nem fedezte fel magában az Egészet. És ez is Rendben van.

    Most már sok mindent tudunk, sok mindenben hihetünk, sokféleképpen érthetjük. Jaj, de jó, hogy az embereknek nincs akkora hitük, hogy hegyeket mozgassanak! Jaj, de jó, hogy a Rend szerint, csak az Egész tudatban élő ember képes arra, hogy hegyeket mozgasson. És csak az embernek adatott meg az Egész tudat lehetősége. Isten hasonlatosságára lettünk “teremtve”. Isten gyermekei vagyunk! Tehát bennünk az isteni csíra, ha akarjuk, ha nem. Jó nekünk itt lenni!

  5. Laza a szavak világa…én is egyre többször érzem, hogy olyan hasztalanok….annyira alkalmatlanok, hogy kifejezzék azt, ami van. Arra kifejezetten alkalmasak, hogy illúzió birodalmakat építsünk belőlük. De semmi egyébre nem jók.
    Egyre gyakrabban találkozok azzal, hogy nagyon sok szavak formájában kimondható fogalom, a szó által lekorlátozódik, és ahelyett, hogy tudást adjon, inkább elvesz belőle. Butít. Minden ismert fogalom “pre-definiált”, ami kizárja a tartalmas kommunikáció lehetőségét.
    Sokszor tapasztalom azt, hogy nagyon sok fogalom le van csupaszítva, le van vetkőztetve. Akadémikusan van adva egy értelem, egy magyarázat neki, mely felhúz köréje egy magas kőfalat, ami egy butító árnyékot borít az emberi elmére.
    Fogalmak, melyek eszembe jut a téma kapcsán, melyek az utóbbi időkben kerültek terítékre szürkeállományom asztalán: ítélet, felelősség, tudás…de ha jól belegondolok, rengeteg ilyen levetkőztetett jelentésű predefiniált fogalom van. Ez a predefinált fogalom nem is létezik a szótár szerint. Miket írok itt én balga? 🙂 Előre meghatározottat szerettem volna mondani vele 🙂
    Akik már megérezték, hogy ezek a szavak, ezek az általunk használt fogalmak mennyire gyengék, mennyire lekorlátozzák azt, ami van, azok mit gondolnak, hogy jogos lenne-e a szavak csatája után a csend tanácsát is kikérni? 🙂

    Egy másik dolog: pont a szavak tehetetlenségének köszönhetően megtapasztalom, hogy minden igaz és hamis egyben. És valamelyest erről szól a “Jézus a gyilkos” című bejegyzés is a blogon. Semmi, ami szavakban kifejezhető nem lehet egyértelműen igaz, sem egyértelműen hamis. Az ember az egyértelmű igazsághoz, vagy hamissághoz ragaszkodva csak önmagát korlátozza, önmaga esélyeit számolja fel, hogy mélységeiben megértse, hogy miről szól a lét. Minden, amit én írhatok, egy időben igaz és hamis. Azok számára, akik ráhangolódnak a gondolatmenetre, vagy arra a bizonyos felismerésre (egy kicsit nagyképű kifejezés :)), melyről az iromány szól, lehet az igaz és jó eszköz is egyben, mely segíthet az úton. Azok számára, akik nem tudtak ráhangolódni arra a bizonyos gondolatmenetre, egyértelműen hamissá válik az, és még az is lehet, hogy kizárja a dolgok minden jövőbeli hasonló módon történő megközelítését részükről. Jézus és a többiek voltak, akik voltak. Az ők létüket ezek a tompa lekorlátozott fogalmak próbálták leírni. Én meg értelmeztem, ahogy tudtam, aminek következményeképpen lettem én jó illetve rossz ember. Az igazság odaát van, ahogy mondták ezt Mulderék. Én “hiszek” nekik. 🙂

    Egy dologra szinte mérget mernék venni. El fog jönni egy időszak az emberiség életében, amikor szavak nélkül sokkal pontosabban, kifejezőbben fog majd kommunikálni, mint ahogy azt most tesszük a szavak segítségével.
    Zárásként egy gyarló gondolat:
    Azon tűnődtem, hogy mivel lehet fokozni a marhaságot, mitől lesz egy sültelenség abszolút sültelenség. Oszt arra gondoltam, hogy az akadémikus marhaságot nehéz túlszárnyalni. Ahhoz van pecsét, aláírás, meg egy néhány elismervény is. Az akadémikus marhaságok irányítják ezt a világot. Ettől ilyen jó buli ez az élet! Ezennel zárom is soraimat, hadd folytatódjon a tangó! További jó bulizást minden kedves felebarátomnak!

  6. Olvasom az értékes megjegyzéseket. Közben eszembe jut, hogy nem először tapasztalom, hogy a “szent szellem” által ihletett gondolatok, ellenséges viszonyulásokat, haragot, idegességet, harcot, elkülönülést szülnek. Tehát a szent szellem szemmel láthatóan megoszt. A szent szellem nevében szóló fél legtöbb esetben elveszíti nyugalmát, fenyegetőzik, a végén meg bezárja a vitát azzal, hogy “te ezt nem értheted”, és hogy “maga az ördög beszél rajtad keresztül”, “a poklot választottad”, “el fogsz kárhozni”, stb. Megsértődik, hogy nem vagy hajlandó hinni csak azért, mert a szent könyvek egyike arra biztat, hogy higgy (Ne érts, higgy!). És érzékelteti is, hogy ő nem ereszkedik le arra a szintre, hogy az ördög provokációira válaszoljon. Ami még nagyon abszurd számomra az, hogy akik “megtalálták a végső megoldást”, azok hajlandóak is harcolni érte. Sőt tanítják, és arra biztatnak, hogy harcolj a gonosz ellen. Ezután már csak a gonoszt kell hivatalosan, könyv szerint megnevezni, és mehet a dzsihád. Ez számomra olyan, mint harcolni a békéért, ahogy az amcsik teszik. 🙂 A bigott muszlimok, épp úgy mint a bigott keresztények HISZNEK a szent háborúban, ami véleményem szerint az ember által használt legabszurdabb fogalmak egyike. Ez egy kicsit megrémiszt. Egyáltalán nem nehéz két ideológia zsoldosait egymással összeugrasztani. Na de miért tenné ezt valaki? Talán azért, mert a harc a legjobb figyelemelterelő hadművelet. A FÉLELEMBŐL eredő harccal és a gyűlölettel lehet megfosztani az embert igazi önmagától, annak lehetőségétől, hogy igazi önmagára leljen. Ez alkalommal külön gratulálnék is a “szent szellem”-nek nevezett entitásnak és a csapatának. Üzenem nekik, hogy Kiváló munkát végeznek. És a humorérzékük is figyelemre méltó: “Szent háború”, “szent szellem” (farkas báránybőrben). Vajon ami igazán tiszta, igazán szent, annak szüksége van arra, hogy a szent jelzőt használjuk mellette? Annyira briliáns alkotás ez a szentírás, hogy akik felesküsznek rá, azok a legjobb szándékkal, jót akarva vastagítják a sötétség függönyét. Egy nagyon jellegzetes mozzanata a színdarabnak, amikor kezet a szentírásra téve esküsznek. “Bocsáss meg nekik, nem tudják, mit cselekednek.” Még a vak is látja, benne van a levegőben: már a kereszténységen belül is olyan mértékű a megosztottság, hogy az valami hihetetlen. Érdekes módon a forrás közös. Érdekes módon, mindenki a maga szemszögéből az igazat vallja. Érdekes módon minden más, ami nem az, amit ő is vall, bűnös, gonosz, rossz, ami ellen harcolni nem bűn. Mitől ilyen nehéz látni, hogy folyamatosan mi magunk generáljuk a szent háborúkat?

    • R. Barna Péter

      Biztosan a Szent Szellemtől jönnek azok a bizonyos gondolatok? Istentől és a Szellemétől békesség árad. Honnan tudod, kitől jönnek a békétlenséget keltő gondolatok?

      • Tapasztalataim szerint azoktól, akik nem fogadják el a másságot, akik ördögi, gonosz és az elkárhozott jelzőkkel illetnek mindenkit, akire a szent könyv leírása nem húzható rá, akik ellen harcolni, akiket irtani sem bűn, hanem isteni cselekedet. Fáj a lelkem belé, amikor ilyent tapasztalok. És tapasztaltam már elég sokat. A megosztottság a kereszténységen belül a legnagyobb. A kereszténységen belül, mindenki jobb, igazabb mint a másik. Gusztustalan harc lenézés, megvetés, és ebből következő megosztás uralkodik a keresztény világban. 😦

  7. Elnézést de a következő dolgok mindegyike létezik bizonyítottan:
    – lélek
    – aura
    – Reiki energia
    – akupunkturas pontok vagyis Meridiánok
    – Qi Energia
    – Jezus vagy Krishna
    – termeszetfeletti erok vagyis Isten, Allah, Mohammed, Zeusz, szentek
    – pokol, menyorszag
    – halalon tuli elet
    – csodak

    Itt a bizonyitek: MI VAGYUNK.

    • Hehe. Nagyon érdekes dolgot vetettél fel, mert ezzel az érvvel sok helyen találkoztam már.

      Elemezzük csak ki.

      “X jelenség létezik, mert ÉN létezem.”

      Következmények:
      1. Mivel nincs kritérium arra, hogy az X jelenségnek pontosan milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie, ezért a fenti kijelentés felírható az

      “Y jelenség létezik, mivel ÉN létezem” formában, ahol Y=(-X).

      Magyarra lefordítva: az X jelenség ellentettje létezik, mert ÉN létezem. Továbbá, mivel X nem Létezhet és Nem-Létezhet ugyanabban az időben, a fenti kijelentés nem lehet igaz. Tehát léteznie kell olyan kritériumoknak, amelyek behatárolják az ÉN létezésemből következtethető jelenségek számát és faját, viszont ezek az érvek ilyennel nem szolgáltatnak, max csak továbbtolják a választ egy másik titokzatos fogalomra.

      2. Ha az én létem bizonyíték valaminek a létezésére és a nem-létezésem viszont nem, akkor ez azt jelenti, hogy

      a) létezésem a fent említett lista szükségszerű következménye.
      a1) mivel (a) és (1), ezért létezésem _minden lehetséges jelenség_ szükségszerű következménye. Ha létezik akár egy jelenség, melynek nem szükségszerű következménye a létezésem, akkor ez az állítás nem igaz és a fenti kijelentés sem lehet igaz. És íme: ha a Nap egy százszor ekkora fekete lyuk lenne, akkor én nem lennék, ahogy a többi ember sem. Tehát a létezésem nem szükségszerűen következik bármely jelenségből, ezért a fenti kijelentés ismételten hamis.

      b) Ha a létem szükségszerűen következik a természetfeletti okokból, akkor például Istennek nem volt más választása, mintsem engem megalkosson. Ha az ilyen okokat törvényszerűség köti a létezésemhez, akkor nem tekinthetők szabadnak, sőt, nagyon is bizonyos törvényeknek alávetettnek tekinthetőek. Ez viszont kizárja azt, hogy a természetfölöttinek legyenek a részei.

      Jelen eszmefuttatásom alatt sokat tanultam. Megtudtam azt, hogy ha elfogadjuk az érvelést, miszerint az istenek létének legékesebb bizonyítéka a mi létünk, akkor
      1. ez ugyanannyira bizonyítéka nemlétüknek is
      2. ha léteznek is, csak fizikai törvényeknek alávetett, természetes lények lehetnek.
      QED.

      Köszi JF, kellett ez a reggeli agytorna, tudom, hogy csak ki akartad provokálni belőlem 🙂

      • György László

        Ez nagyon jól esett. Köszönöm szépen, hogy léteztek (még akkor is, ha annak a szükségszerű feltétele, hogy ti számomra létezzetek, éppen az, hogy én létezzek). Szép ez a napunk! 🙂

  8. Tévedés azt hinni, hogy a kreacionizmus nem tudományra, csak vakhitre épül. Rengeteg kreacionista tudós, kutató létezik ma a világban, (sőt a múltban sokal több a kreacionizmusban hivő tudós, felfedező, mint az evolúciós, ennek utána lehet nézni Pascallal és Newtonnal kezdve) és én is olvastam olyan könyvet, amelyekben olyan kérdésekre kaptam kreacionista, abszolút, tisztán tudományos! választ, amelyekre az iskolában tanult evoluciós elméletek során, sem akkor, sem később nem kaptam választ. A férjem volt egy ilyen kutató előadásán, http://www.creationresearch.net/ de igazából nagyon sok van.

    A lélek eredetét megmagyarázni egy “Vagyok, aki Vagyok” nélkül még senkinek nem sikerült, ahogyan a szeretetet sem! Hiszen vannak… Vagy nincsenek?

    Az ember csak azt kell eldöntse, hogy melyiket akarja hinni, hiszen mindkettőhöz hit kell! Az evolúcióhoz is hit kell!

    • Kedves Zsuzsa! Tetszik a hozzászólásod, és bevallom, hogy Hoffman úr legutóbbi hozzászólása is egy színvonalas szerzemény. Én csak azt kérdezném, hogy muszáj nekünk mindenképp hinni? Ha bízol a gondviselésben, mert láttad, megtapasztaltad, hogy milyen szépen végzi a dolgát, nem bánom. De miért RAGASZKODUNK a hithez, ami nem lehet más, csak VAK? Miért ragaszkodunk? Valaki megtudná-e ezt mondani? Miért AKARUNK tudást, hitet, tárgyakat birtokolni? Miért nem merjük az alázatos megfigyelő szerepét vállalni, hagyni, hogy a Isten, a végtelen, a rend tanítson minket? Miért? Miért kell a félelmet belenevelni az emberbe, amikor tisztán látjuk, hogy a félelem a tisztánlátásnak a felismerésnek a legnagyobb ellensége? Hoffman úr miért a félelmet használja a meggyőzés eszközéül? Hoffman úr erre a kérdésre miért nem ad választ? Miért kell az egészet úgy fel fogni mint egy közönséges bizniszt? Ha adsz, ha lemondasz önmagad megismeréséről, akkor kapsz? Üdvözülsz, hatvan szűz, mennyország és társai. A véges elme, hogy adhat ultimátumokat a végtelenre vonatkozóan? Miért terjed a félelem? Miért van benne a szentírásban, a gazdaságban, a politikában, a vallásokban. Ha van ördög, akkor vajon meléyik származik tőle? A félelem, vagy a tiszta felismerés, a megértésen és elfogadáson alapuló szeretet. Egyre inkább csak azt látom, hogy ha van ördög, akkor annak köze van mindenhez, ami a félelemből származik, ami a félelmet terjeszti. És az ördög nem ott van, ahol keressük, hanem ott ahol a legkevésbé gondolnánk. Ugyanúgy ahogy a báránybőrbe bújtatott farkas veszélyesebb, mint az amelyiknek már távolról kivehető a formája, úgy az az ördög, melyik ott rejtőzködik, ahol a legkevésbé keresnénk sokkal veszélyesebb mint az, amelyik már a távolból felfedi magát. Eddigi felismeréseim szerint minden ami van visszavezethető a félelemre, vagy a szeretetre. Minden cselekvés, történés, emberi megnyilvánulás! Hoffman úr által idézett részekből árad a félelem. Nem tudom ki írta, csak tippelhetek, hogy honnét származik, és hogy született a szentírás. Amit látok viszont nem más, mint megfélemlítés általi meggyőzése az embernek, hogy hagyja abba a keresését, és még véletlenül se jöjjön rá, hogy ki ő valójában. De miért? Nem-e azért, mert abban a pillanatban, ahogy az ember megtudja ki ő valójában, minden földi hatalom megrendül, és összeomlik? Kinek az istenét szolgáljuk? A megfélemlítés, a sötétség, a vakság istenét? Vagy a világosság a tisztánlátás, a szeretet és az elfogadás istenét? Miért mondanak a keresztények ítéletet emberek milliárdjai felett azzal, hogy kijelentik, hogy Jézus az egyedüli út? Ráadásul még a reinkarnációt is elutasítják? És miért mondják rögtön azt utána, hogy ne ítélkezz, hogy ne ítélj? Azért mert az csak az ők kiváltságuk? Miért olyan nehéz látni, hogy ahogy kimondom, hogy Jézus az egyedüli út az üdvözülés felé, emberek milliárdjai felett mondok ítéletet? Miért olyan nehéz látni, hogy ezek a kijelentések embereket, családtagokat távolítanak el egymástól? Mi ez ha nem a megosztás, a félelemkeltés, a gyűlöletkeltés annak érdekében, hogy könnyebben lehessen uralni, és irányítani az embertömegeket? Hoffman úr! Mélyen megtisztelnél azzal, ha megpróbálnád válaszolni a fenti kérdéseket!

  9. Remélem, hogy Hoffman úr olvassa és válaszolni fog. Én megértem, amit írsz. Egyet is értek mindazzal amit írsz a félelemről, és azzal, hogy az ördög nem ott van, ahol az ember gondolná.
    Szerintem a félelem egyszerűen a szeretet hiánya. Ez egyszerű, le is lehet mérni önmagunkon. Nem véletlenül írja a biblia, hogy a teljes szeretet kiűzi a félelmet. És valójában tényleg csak ez a két hatalom van. Kétféle motiváció. Kétféle élet. Lehet Istenben is hinni félelemből, és lehet hinni szeretetből. Ez is nagyon két külön dolog, totál különböző élet, tudom, mert tapasztaltam mindkettőt.
    Az, hogy Jézus az egyetlen út Istenhez, azt nem a keresztyének állítják, Jézus mondta magáról. Erről nincs értelme beszélni, ha nem hiszel a gonosz, a bűn létezésében. Persze, persze, tudom, hogy a jó és gonosz relatív és nem is arra a gyerekes mércére és meghatározásra gondolok, hanem valami sokkal mélyebbre. (pl. szeretet és félelem motivációként – ez is lehet gonosz és jó – szavak ketrece itt is, ugye, de lényeg a lényeg… 🙂
    Úgy beszélsz a reinkarnáció elutasításásról, mintha kirívó, szokatlan butaság lenne. Ez mi, ha nem ítélkezés részedről? Mi, ha nem korlátoltságok, zártság? Ugyanaz megvan benned, amivel a keresztyéneket vádolod.
    A vallásokat támadod, de te is vallásos vagy! Az elveid és a nézeted nagyon is vallásosak. Vallásokat képeznek, azokból veszed, nem saját! Ha olyan helyen élnél, ahol nem a keresztyénség lenne a vallás, akkor lehet, hogy éppen a reinkarnációt támadnád, a keleti vallás elveivel is vannak visszaélések keleten. Akkor lehet, hogy éppen az egzotikus keresztyénség elveit fontolgatnád.

    Én hiszek Jézusban, mint SZÁMOMRA egyetlen ÜDVÖZÍTŐ útra Istenhez. Van még más út is persze Istenhez. (a saját szívem, személyiségembe rejtett dolgok, a természet, az emberi kapcsolataim) de ha félelemről van szó, és a tévedéseimről, arra a “lehajolt, megtetesült tökéletesség” a válasz számomra. Nem azért hiszek Jézusban, mert félek a pokoltól, hanem azért mert megértettem általa Isten szeretetét, közelédését, és azt, hogy miért vagyok, vagyunk ilyen csodálatosak, ki vagyok. Jézus az, aki nyugalmat, békét hoz létezésemben. Épp miatta nincs szükségem az egyházra, semmilyen igazolásra, hitem ringatására, sem manipulálásra (csak hogy tudd, én is ki vagyok jelentkezve a hivatalos egyházból, nem vagyok tag sehol, a kisebb lányom meg sincs keresztelve, és bizony társadalmi nyomás is van, az állami suli felől a vallásórák miatt)

    A mai modern spirituális ember szeret maga Istene lenni. Azt hiszi, ő elég. Azt hiszi elég forrás. Azt hiszi, ő Isten. Ez nem új felismerés – a legrégibb bibi. “Tényleg azt mondta Isten?” “Olyanok lesztek, mint Isten” (Genézis) Igaz, hogy teremtünk, ettől vagyunk emberek Isten képmására, és igaz, hogy óceáncseppként magunkban hordozzuk az óceán minden tulajdonságát, és ilyen értelemben óceánok vagyunk, de az óceán nélkül kiszáradunk, és az a céltévesztés, amikor elfelejtjük, hogy szükségünk van az óceánra. A pokol = Isten nélküli elszakítottság, távolság. A modern spirituális önteltség csak előkészítője az Isten nélküliségnek, mégha nem is mondja ki szavakkal, a lelkiállapotot oda fogja sodorni idővel.
    Én szeretek ember lenni. Szeretek függni Istentől. Szeretem egyszerűen megélni emberi mivoltomat. Szeretek Isten gyeremeke lenni, GYERMEKI SZÍVVEL.
    Szeretek ragaszkodni! Mindenhez ami fontos nekem. Főleg a családomhoz. Ettől vagyok ember. Ja, hogy szenvedni fogok? Nem baj. Ez is emberi, és hosszabb távon többé válok. (nem keresem, nem szentesítem, de ha jön, hát az éelt része.. tudom, hogy a múlt szenvedései is segítetettek azzá lennem, aki most vagyok, és aki most vagyok, az jó nekem és a mostnak.
    Aki nem tud ragaszkodni, az szerintem nem tud elengedni sem. Aki nem tud félni, az nem tud szeretni sem. Aki soha nem érzett elszakadást, bűnt, annak nem fog semmit sem jelenteni a megbékélés, megnyugvás. Aki nem mer egyszerű, földhözragadt ember lenni, az nem tud csodálkozni sem. Aki nem tud csodálkozni, az csak egy üres lelkű felnőtt okoskodásra képes egy beképzelt, de monoton életbe zárva, semmi sem fogja tudni megérinteni, annyira megvilágosodottnak érzi a létét. Képetelen lesz a formálódásra, a fejlődésre, már pedig valamilyen irányban való haladásról szól az élet, ha akarjuk, ha nem.
    Inkább szenvedjek, mintsem ragaszkodás, szenvedély, lelkesedés nélkül éljek. Megéri.
    Ha nem ragaszkodsz semmihez, senkihez… akkor honnan fogod tudni, hogy hiszel a reinkarnációban, de nem hiszel a katolicizmus szobraiban??? Látod, neked is szükséged van a ragaszkodásra, ha nem akarsz a következő bejegyzésedben ellentmondani annak, amit korábban írtál. :)))
    Szükség van a félelemre, hogy felválthassa a szeretet. Szükség van a sötétségre, hogy értsem a fényt, és szükség van ragaszkodásra is, meg elengedésre is. Mikor melyikre… Együtt teszik az életet lüktetővé.

    • Kedves Zsuzsa! Örömmel olvasom őszinte, szívből jövő gondolataidat. Szavak-szavak. Azt szoktam mondani, hogy nekem nem törvényem, hogy ne ítélkezz. Nincs törvényem. Nekem szabad ítélkeznem. Ebben a formában folyton azt teszem. A véleménynyilvánítás már startból ítélkezés. Nem áltatom magam azzal, hogy nem ítélkezek. Az egyház és a vallások számomra mind egyformák. Lehet rögtön azt mondani erre, hogy igen, mert csak felszínesen ismertem meg őket. Jogos. Én őket nem támadom, vagy ha kell támadom. Részemről ez leleplezés nem támadás.
      És igen, Jézus azt mondta, hogy ő az út. És ez igaz is. De biztosak lehetünk-e benne, hogy mi azt úgy értettük, ahogy ő gondolta? Ő ha “megvilágosodott” rájött, hogy az út benne van, az igazság benne van, nem kint. Tehát ő maga az út. Vallásos vagyok, mert vallom, mert meggyőződésemmé vállt nekem is ez a felismerés. Hogy az igaz tudást nem úgy lehet megszerezni, ahogy hisszük. Az igaz tudás bennünk van. Isten bennünk. Mit tehetünk? Takarítunk, letöröljük a port, és meglátjuk az utat, a bennünk élő istent. Most takarítunk, ítélkezünk, keresünk, küszködünk és harcolunk.

      Azzal, hogy azt mondod, hogy van még más út is Istenhez, az ítélkezés mesterei szerint a bigott vallásosok szerint nem járhatsz te a helyes úton. Ige, az ítélkezés mesterei, akik arra oktatnak, hogy ne ítélkezz. Csak a leplet húzom le róluk, hogy akinek szeme van lásson, akinek füle van halljon.

      Ha soraimból azt olvastad ki, hogy én vagyok AZ isten, és elegendő vagyok magam számára, akkor én valamit nagyon rosszul fogalmazhattam. 🙂

      Zsuzs, én úgy látom hogy alapjában véve ugyanarról beszélünk. MIndennek megvan az ideje mint a szalmakalapnak. nem mondom, hogy a ragaszkodás, a félelem a hitfüggőség hasztalan. Én csak azt mondom, hogy esélyt kell adnunk minden egyes napnak, ami teljesen mást hozhat mint az előző. Az, hogy ma szenvedek, és minden bizonnyal szükségem is van rá, nem jelenti azt, hogy holnap is szenvednem kell. Az, hogy most azt HISZEm, hogy Jézus az én utam, még nem jelentheti azt, hogy az út egy későbbi szakaszában nem lesz rá szükségem. És gondolj bele kedves Zsuzsa, ha ezt most cáfolni akarod, miért teszed? Van-e benne harc? Van-e benne félelem? Miért kell neked megvédeni Jézust, ha valaki azt gondolja róla, hogy egy idióta beképzelt, öntelt fasz volt, aki épp ezért meg is szívta mint lósegge a lázmérőt? Az ember többé-kevésbé a legjobb tudása szerint ítél, véleményez. Az hogy jön Hoffman úr, vagy egy másik hittérítő, és azzal fenyegeti, hogy ő a pokol tüzére jut, ha vissza nem szívja, amit mondott, miben segít annak a személynek? A megfélemlítésekkel fűszerezett irománya mire hat? a szeretetre, butításra, megfélemlítésre? Tiszta belátásra. Vannak szakadások a véges ember elméjével kigondolt eszmefuttatásában, de mivel hatalmas ragaszkodás van benne, ezt ő feltehetőleg soha nem veszi észre, mert a korlátok, a falak körülötte egyre csak magasodnak. Szerinte teljesen értelemszerű, amit leírt, szerintem meg csak egy bizonyos tudatossági szinttel rendelkező ember számára meggyőző, és amennyiben ő vagy az olvasó ragaszkodik azokhoz az alkotás állításaihoz, lelke börtönének falait vastagítja. Ledöbbentő, hogy az ember képes azt hinni, hogy csak a Nagy könyv követői tudnak őszintén szeretni. Ő szeret! Az ő definíciója szerint szeret, de az alkotása érdekes módon ellenséges érzéseket váltott ki emberekből. Ha van jó, és van rossz, én azt mondom, hogy az ember legtöbbször a legjobb indulattal cselekszi a rosszat! derűs napokat na….bocsássátok meg, hogy ilyen pimasz vagyok, és nem hiszek az illem, az erkölcs, a vallás, az etika, stb, szabályaiban. Én egy rossz ember vagyok. Van bátorságom rossz lenni ebben az irtózatosan jó világban 🙂

  10. Azt kérded, hogy miért kell nekem cáfolni? miért kell védeni Jézust? Van-e benne harc, félelem? Ígérem, elgondolkodom rajta. De ugyanakkor én is megkérdezlek: miért kell neked leplet lerántani? 🙂 Van-e benne harc? és félelem?
    És tényleg, miért is kell nekünk? Hiszen fentebb azt volt szépen megfogalmazva, és nem először, hogy semmit nem kell védeni, de leleplezni sem, hiszen minden az, ami. Az igazság az, ami, önmagáért beszél. ) Amikor például te leleplezel, akkor azt mondod el, ami van, amit látsz. Én is elmondom, ami van, amit én látok.
    Tudod, hogy miért kommentálok annyit itt? 🙂 Mert a saját életemből is rájöttem, hogy jó és kell a leleplezés egy adott dolgot illetően, de az csak az első lépcső. Azt túl kell lépni aztán, ha csak nem erre szakosodik aztán az ember. Ha igen, akkor bocs, eljönnék konferenciára is, de ha nem a leleplezés az életcél és elhivatés, akkor úgy érzem, azt mutatod sokszor, hogy mi van akkor, ha az ember vallásos, vagy ha hisz a bilbia szó szerinti Jézusában. Egy tükröt tartasz, de csak ennyi. Az ok, hogy ezt leleplezed, de lépj tovább és mutasd meg azt, hogy mi van akkor, ha nem úgy hisz. Mi van akkor a helyébe? Nem tudom, ha érted mit akarok mondani… ezek a szavak! 🙂 Mutasd meg a gyümölcseit Jézus-nélküliségnek, mutass szépeket, jókat, igazakat, hogy lássam, hogy érdemes. Meg lehet mutatni egy zsákutcát is, de a legtöbb ember nem a sok zsákutca nevét akarja megtanulni, hanem azt, hogy melyik a főút, ahol végre úgy sétálhat, hogy révbe ér.
    Nem kell megmondani senkinek, hogy ha eldobta a vallás Jézusát, akkor miben higgyen, hová járjon, mit keressen, mindenki maga kell megtalálja, de ha segíteni akarsz, akkor esetleg megmutatod a te szabad életed gyümölcseit.
    Ismerek néhány embert, nem egyet, aki csalódott a keresztyénségben és aktív egyháztagság után nem érdekli semmi ilyen téma. Kétféle módon viszonyulnak. Van az egyik, amelyik azóta is, hosszú évtizedek óta csak még mindig leleplez és bírál. És van a másik, amelyik már nem beszél róla, csak az új útjának a szépségeiről. Szerinted melyik a szabad?

    • ismételten örömeket okozol a soraiddal drága Zsuzsa! 🙂 Én egyelőre itt vagyok. Ezt teszem. És semmit nem kell. Nem kell leleplezni. Ez számomra talán egy egós öröm. Másokat megfigyelve, másokkal beszélgetve, másokban önmagamat megfigyelve megláttam ezt, azt, amazt, amit szívesen megmutatok másoknak is, akik arra alkalmasok. Vannak, akik nem alkalmasok. Vannak, akiknek már nincs szükségük rá. Egyszerűen csak vagyok. Az vagyok, aki vagyok, aki örömmel vagyok. Tudom milyen volt a fekete függöny mögött. Tudom, milyen most. Adok, kapok, teszek, veszek. Azok az emberek, akiket ismertél nem jó emberek Zsuzsa. És én nem vagyok jó ember. Nincs olyan hogy jó, így olyan sem lehet, hogy még jobb. Utak vannak. Utak melyek véget érnek, újak kezdődnek. Én nem tudok arról az útról beszélni, amelyiken még nem jártam. Most ezt az utat taposom. Erről beszélek, ha jön. Ezt olvassák mások, ha jön. 🙂 Tudom, hogy te rajongasz Jézusért. Én másképp vagyok szerelmes belé. S ez így rendjén lenne. Egy dolgot azt hiszem, elmondhatunk, Jézushoz akárhogy viszonyulhattunk mostanig, akik ezeket a sorokat olvassák, és írják, azok nem kaptak sem tőle, sem mástól beteljesedést. lehet drámákat írni, romantikus költeményeket. Lehet verseket zengeni. Én azt mondom, hogy lócsics. Mi van? Hol vagyunk? Jézus vagy Pista, vagy épp Móricka…Természetesen nem mindegy! És ragaszkodunk is ahhoz, hogy nem mindegy. Olyanok vagyunk mint egy autó, télen nagy hóban kopott nyári gumikkal. Erőlködünk, zúgunk búgunk, leforgatunk. Ez egyébként azt is megmagyarázza, hogy folyton zabálnunk kell. Nem tudunk soha betelni. Sűrű ételeket fogyasztunk, és az állatok lemészárlását szent ünnepként élük meg. Jó ez a kis színdarab. Nekem legalábbis nagyon bejön, mert szeretem a humort. Na vidám vasárnapot! 🙂

SZABAD A GONDOLAT! (vélemény/kérdés/üzenet)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.