Alázat

6301938112_c3690865df_z

Többször emlegettem az alázat fogalmát, mint egyik legfontosabb eszközt, mely ahhoz szükséges, hogy tisztán lássuk, és megértsük létünk misztériumát. Nem nagyon tanulmányoztam az alázat eddigi definícióit. Csupán arról tudok egy két gondolatot megosztani, ahogy én értelmezem az alázatot. Bízom benne, hogy hasznosnak találod.

Az alázat helyett használhatnám a harcnélküliség/harcmentesség fogalmat. Tehát ha úgy érezzük, hogy szükségünk van az alázatra a tisztánlátáshoz, a minket körülölelő környezet és annak történéseinek megértéséhez, akkor fontos abbahagyni a harcot. Ismételten abból a felismerésből indulok ki, hogy minden okkal történik. Semmi sincs ok nélkül. Semmi nem értelmetlen. Minden amit tapasztalhatunk ebben az életben értelemszerű. Az a jelenség, hogy mi nem értünk dolgokat, még nem jelenti azt, hogy nincs is értelmük. Az csak annyit jelent, hogy mi még nem találtuk meg azt. De hogyan is tudnánk az okokat és az értelmet megismerni, ha nem vagyunk alázatosak, tehát ellenkezünk, harcolunk, viaskodunk, küzdünk egy olyan dologgal amit nem értünk.

A megértéshez vezető utunk legelső és legfontosabb lépése az elfogadás. A harc, a küzdelem, az idegesség, a külső és belső viaskodások az alázat ellentétei. Ha ezek léteznek, nincs elfogadás. Ha nincs elfogadás, nincs amit megérteni. Hogyan érthetnék meg egy olyan dolgot, amit visszautasítok, ami ellen harcolok, amit nem tudok elfogadni? Lehetetlen! Ezért utaltam többször is arra, hogy az igaz gyógyulás egy testi vagy lelki betegségből sem következhet be, amíg annak a teljes elfogadása meg nem történik. De alázat nélkül nincs elfogadás. Tehát alázat nélkül nincs, gyógyulás, nincs megértés, nincs lelki fejlődés, nincs újjászületés, nincs élet.

Veszekedsz valakivel? Ellenkezel egy elkerülhetetlen történéssel? Frusztrált vagy? Ideges vagy? Menekülsz valami elől? Tűzön-vízen keresztül, eszeveszett sebességgel száguldasz, hogy elérj valamit? Valamit nagyon akarsz? Akaratos vagy?

Harcolsz! Nincs benned alázat. Nem jön a megértés. Nem jön a lelki béke. Nem jön az igazi öröm. Nem érted meg a lét misztériumát. Visszautasítod a fejlődést. Nem élsz. Kedves olvasó, állíthatom, hogy egy olyan világban melyben erény a harc és a száguldás, nehéz alázatosnak lenni. Ha az életet választod, nem lesz könnyű dolgod, mert szinte az ellenkezőjét kell tedd annak, amire eddig nevelt téged a társadalom.

Te melyiket választod? Az életet vagy a halált? Az alázatot vagy a harcot? Légy szabad minden kötődéstől. Engedd el a félelmet. Adj fel mindent! Engedj el mindent! Ez az egyetlen módja annak, hogy mindened meglegyen, hogy megismerd azt, amire mindig is kíváncsi voltál: az ÉLETET.

Szeretnéd, hogy más is elolvassa?

Reklámok
Categories: Elmélkedések, Minden | Címkék: , , , , , , , , , | 3 hozzászólás

Bejegyzés navigáció

3 thoughts on “Alázat

  1. Mennyire igaz írás.
    Amikor harcolunk ellenállunk,falat emelünk és az bizony visszaüt.

    Amikor már megadom magam,vagyis elengedem, és elfogadom..legyen aminek lennie kell…”Legyen meg a Te akaratod”….akkor egyszerre megoldódik minden. Zöld utat kapok…

    Ami jön fogadd el, értsd meg miért kapod, tanulj belőle és az élet könnyebbé válik.

  2. Dark

    Ha harc, hat ne legyen harc.

  3. Visszajelzés: A változás eszköze « Szabad Gondolat

SZABAD A GONDOLAT! (vélemény/kérdés/üzenet)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.