Zeitgeist 3 (magyarul)

Ezen gondolatok segíthetnek a berozsdázott zárakat újra kinyitni. hallgasd meg őket, és ha megértetted, mi az üzenet, add tovább, hogy más is hasznát vehesse. A film első és második részét megtalálhatod a Filmek menüpont alatt.

Ha tetszett a vasárnapi élménybeszámoló, és szeretnél felkerülni a szabad-gondolat levelezőlistára, kérlek jelezd szándékodat a szabadgondolatunk kukac gmail pont com e-mail címen, vagy itt egy commentben (ne feledd beírni a pontos e-mail címet).

Reklámok
Categories: Filmek, Minden | Címkék: , , , , , | 5 hozzászólás

Bejegyzés navigáció

5 thoughts on “Zeitgeist 3 (magyarul)

  1. Pszichosokk

    Szóval most azt szeretnék, hogy egy tökéletesség közeli társadalmat hozzanak létre, amiben nincs erőszak, pénz, bűn, szomorúság, boldogság, öröm és semmilyen emberi érzés? Ez lenne a nagy új világrend ami úgy szembetűnő a videó 1,5 órája után. Egy tökéletességen alapuló társadalom, ahol a véletlenszerűségnek minden hatása ki van szűrve éppoly kártékony, mint a mostani, ha nem rosszabb.

    A videót szerintem a rendszer emberei készítették, akik megpróbálják magukat másképp gondolkodónak vallani, de valójában azon kívül, hogy leleplezik e rendszer hibáit egy még sokkal károsabb és rosszabb rendszeren fáradoznak. Ami még ki is mondják globális. Tehát ismét uralmi, ismét egy rendszer és ismét ellenőrzés alatt állna mindenki. A Zeitgeist összes része igen manipulatív és megtévesztő.
    Az igazságot vegyíti a hazugsággal és megtévesztéssel illetve helyet kap a tökéletesség, a gépiesség is.

  2. Pszichosokk

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Ut%C3%B3pia
    A késői reneszánsz nagy utópiáinak nevelése
    Morus és Campanella utópiái

    “Az ember alaptermészete: a boldogságkeresés. A társadalom az általános boldogság felé törekszik, de amit elér, az mindig a maga ellentétébe csap át. Emberi reagálás: elvágyakozás a szolgai létből egy idealizált világba, az utópia megteremtés. Ami a jelenben hiány, az az utópiába belekonstruálódik. Morus és Campanella társadalmát diszharmonikus működés jellemezte. A fennálló rend helyett egy másikat teremtettek. Egy nem létező helyen: egy eldugott, lakatlan szigeten megalapítják a maguk társadalmát. A fiktív valóság, akár ’tökéletes’ is lehet, ahol a boldogság megvalósítható. Az utópiák társadalmát áthatja egyfajta tökéletesség-keresés. Ehhez elkerülhetetlen a tanulási folyamat: hogy az állampolgárok hajlamai megfelelően fejlődjenek ki, hogy erényesen éljenek, hogy csak a jót válasszák. A boldogságra nevelés szigorúan szabályozott. Campanellánál szigorú szabályok vannak a családtervezést illetően: már fogantatáskor szabályozva van, hogy jó fajta jöjjön létre. S vegyítik a különböző tulajdonságokat: a nagy képzeletű és szeszélyes férfiakat kövér, nyugodt, szelíd természetű nőkkel hozzák össze. Morusnál a papok – akik a sok gondolkodás eredményeképpen gyengébb életösztönnel rendelkeznek – kapják a legkiválóbb asszonyokat, mert máskülönben satnyább utódokat nemzenének. A gyermekek nehéz helyzete: idő előtt elválasztják őket az anyáktól, megfosztva őket attól, hogy az egyéni bánásmód következményeképpen kialakuljon a személyiségük. Éheztetik és lehullott morzsákkal táplálják őket. A fiatalok szolgálják az idősebbeket, és azt esznek, amit az idősebbek nyújtanak nekik. Az öregeknek, felügyelőknek az a feladatuk, hogy a fiatalokat rendszabályozzák; büntetés adható már a legkisebb engedékenységért. Kisebb bűnök esetén csak megfenyítés történik, de súlyosabb bűnök elkövetésekor a közerkölcs védelmében nyilvános büntetésekre van szükség. A véletlennek kártékony hatását se a Napváros-, se a Sehol szigetiek sem engedik meg: mindenben szigorú szabályok kötik a gyerekek fejlődését, életüknek szigorú törvényekkel körbebástyázott jellege van. Legyen szó: étkezésről, öltözködésről, játszásról, munkáról. (Nincsen egyéni ízlés kialakítására mód: azonos ruházkodás, azonos városszerkezet, azonos ízű ételek… ) A gyerekeket mondhatni idomítják arra, hogy engedelmes tagjaivá váljanak a társadalomnak: fiatalon munkába fogják őket, B. F. Skinner módszeréhez hasonlóan, az embereket idomítják, mintha patkányok lennének: büntetik (megvonják tőlük az élelmet) és jutalmazzák (öt éves kortól fizetést kapnak, az elvégzett munkájukért). Már idejében megtanulják, hogy az egyéni igények, a saját választás, a más eszmék iránti rajongás rossz. Kiskortól kezdve belenevelik az engedelmességet, a tiszteletet, a kötelességet, hogy majd felnőve a társadalom teljes értékű, boldog tagjává váljanak. A papok feladata, hogy az üdvös és áldásos elveket a fogékony gyermeki lelkekbe már kicsi kortól elhintsék. Ha egyszer aztán belevésődtek a gyermekekbe, elkísérik őket egész életükben, és az állam fönntartásában nagy szerepet játszanak. A gyerek a köztársaság tulajdona. Arra a szakmaválasztásra kötelezték őket, amelyre a társadalomnak szüksége volt. Már kisgyermekkortól kezdve munkára (kötelességeinek teljesítésére) nevelték őket (tétlenkedés, henyélés kizárva a mindennapjaikból, nehogy alkalmuk legyen az önálló gondolkodásra). Egy olyan gyerekkor az övék, ahol még a játék is kötelező, így nem alakulhat ki az éntudat. Már ott belevésték felnövekvő fiatalság gondolkodásába, hogy a társadalom boldogsága a legfontosabb. A felnőtteket sem kezelik másképpen: akik szabályt sértenek, szigorú büntetésekkel sújtják, nehogy elfelejtsék, hogy hol a helyük a társadalomban. S így nem jönnek rá, hogy ugyanolyan szolgai világban élnek, amelyből elvágyakoztak”

    • Ne haragudjál, de nem teljesen értem, miért idézted be ezt az irományt ide. Elfogadom, hogy te olyannak látod a filmet amilyennek. Teljesen természetes dolog, hogy ugyanazt a dolgot teljesen másképp látják különböző egyének. Én úgy vagyok egy-egy ilyen dokumentumfilmmel, hogy nem hiszek semmit el belőle. Elfogadom azt, amit megértettem és azt használom. Igyekszem viszont a mosdóvízzel a gyereket nem kiönteni. A manipulációt a kontrollt én sem támogatom. Ha beleolvastál eddigi írásaimba, láthatod. Az ember egyéniségének a teljes mértékű kibontakoztatását viszont nagyon fontosnak tartom. A szisztematizálást semmilyen szinten nem támogatom. Na de ettől függetlenül vannak amolyan gondolatébresztő dolgok a Zeitgeist filmekben. Ezért raktam fel a blogomra őket. Nagyon fontosnak tartom, hogy az ember önmagáért gondolkodjon, felelősséget vállaljon ahelyett, hogy megvárja, hogy valaki egy bizonyos sült galambot betoljon a szájába.

  3. Toth Vilmos

    szeretnék felkerülni a szabadgodolkodok listájára és örülök hogy láthattam ezeket a filmeket.

  4. Gáspár Béla

    Értékes gondolatok.

SZABAD A GONDOLAT! (vélemény/kérdés/üzenet)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.