Drogok és a mítoszok

MarijuanaMarokkóban egyszer én is kipróbáltam, hogy milyen a hasis nyújtotta öröm, de nekem sokkal többet annál, ami már természetemnél fogva megvolt bennem, nem adott, ezért nem láttam értelmét annak, hogy máskor is nehéz eurókat adjak az öröm forrásáért. Lefényképeztem Marokkóban, hogy készül a hasis. Tulajdonképpen a növény virágport választják szét a növénytől, és gyúrnak kisebb-nagyobb gombócokat belőle, amit majd később a holland és más fiatalok és öregek, beledolgoznak a dohány közé a cigarettapapírba. A marihuána meg maga a növény szőröstől bőröstől. Nem olyan ütős mint a nővére a hasis. Gyakorlatilag olyan mintha söröznél, csak nem kell pisilni menni minden húsz percben. Semmi különbség nincsen. Azt mondják, hogy annyiban különbözik a dohánytól, hogy jól érzi az ember magát tőle, nem annyira büdös, és nem annyira mérgező mint a dohány. Ezt nem én teszteltem, így ez az információ lehet igaz is és hamis is. Tudtommal csak Hollandiában legálisak a füvek. De én azt mondom, hogy nyugodtan legalizálhatnák mindenhol, ahol az annál veszélyesebb drogok mint az alkohol a cigaretta, meg a szintetikus gyógyszerek melyek életfogytiglan függőséget okozhatnak legálisak. Természetesen erről soha nem fognak írni a lapok, mert az alkohol meg a „gyógyszer” gyártása és forgalmazása jó biznisz. Apró léptekben nyírják ki a fogyasztót, úgy, hogy az észre sem veszi. Az összes többit meg tiltani kell, mert úgy szoktuk meg. De elképzelhető, hogy más okok is rejtőzhetnek a tiltások mögött. Ezek a tiltások kicsit olyanok, mint az a kijelentés, hogy te egy teljesen szabad ember vagy, de tilos ártanod magadnak, és sok más dolgot is mi döntünk el helyetted. Ha ártasz magadnak, akkor majd én is ártok neked büntetésből. :))))) Az öngyilkosságot azért nem tiltják, mert ott már nincs akit felelősségre vonni, nincs akit megbüntetni, feltéve, hogy siker koronázza a merényletet. Aki drogot használ, az egy nagyon rossz ember, és elvárom tőled, hogy velem együtt te is rossznak ítéld, mert ha nem, akkor te is épp olyan rossz vagy mint ő, és te is „gyanúba” keveredtél. Nem nagyon reklámozzák, hogy bizonyos drogok hatására olyan állapotba kerül az ember, ahol elszakad a robotias gondolkodás, az agyalás világától, és ez által érzékenyebb lesz az olyan dolgokra, melyek ugyan részei létünknek, de ezekben a száguldó hétköznapokban elkerülik figyelmünket. Meglát és megért olyan dolgokat, melyekről korábban az intenzív robotolás közben nem volt ahogy tudomást szerezzen. De kinek jó az, ha te többet értesz, vagy tudsz mint amennyit értened, illetve tudnod kell? Nem, az nem jó. Az veszélyes. Ha már te is látsz, te is tudatos vagy, hogy fognak belőled programozható-termelő-fogyasztó gépezetet csinálni? A drogok veszélyesek. Olyanok mint a háború, vagy megölnek, vagy ébredéshez vezetnek. Az a baj, hogy az éberek hátára nem lehet hatalmakat építeni, mivel ők nem nagyon irányíthatóak. Ők felelősséget vállalva saját létükért irányítják saját magukat. Röviden fogalmazva veszélyeztetik a „rendszer” biztonságát. Na de mi a rendszer? Kikből áll a rendszer? Vagy pontosabban mikből áll a rendszer? Minél programozhatóbbak, minél kiszámíthatóbbak a rendszert alkotó elemek, annál erősebb, annál stabilabb a rendszer maga. De a programozhatóság meg a kiszámíthatóság nagy mértékben ellentmond annak, hogy minden ember egy egyedi, megismételhetetlen lény. Mi azt is elhisszük, hogy egyediek megismételhetetlenek vagyunk, ha azt mondják nekünk. De nézzük csak, mit mutat a valóság! Gondolkozzunk el néha, hogy mennyire vagyunk egyediek, és mennyire elfogadható, ha netán úgy döntünk, hogy megéljük egyediségünket a mai társadalomban. Azt mondom neked, hogy egy meglehetősen nagyszerű és egyedi emberi lény vagy, de most akkor menj ügyesen tedd ezt meg azt meg amazt, mert én tudom biztosra, hogy az a jó neked. És ha netán nem úgy cselekszel, ahogy mondom, hát kitüntetünk: a társadalom ellensége címet kapod. Egy szóval nincs mit keresned itt. 🙂 Elnézést a mosolyért. Igazából az van, hogy az egyik szemem sír, a másik meg nevet. Tragikomédia. Ez a műfaj helyes megnevezése ha jól emlékszem. Csak érdekességképpen említem, hogy nem rég találkoztam egy hatvan év körüli meglehetősen szabad gondolkodású párral. Olyan aranyosak voltak, olyan szeretetteljesen beszélgettek folyton egymással, és mindenkivel, hogy az valósággal lenyűgözött. Valószínűleg sok hegyen és völgyön túl voltak ők már, amikor mi találkoztunk. A bácsi szerint két -féle drogos van. Van a drogfüggő, aki menekül, és azért oltja magát, és van aki közbe-közbe tudatosan használ LSD-t, amelyről „köztudott”, hogy segít az embernek tudatára ébredni. Kanadában mai napig is használják a pszichiáterek. Látszólag a legtöbben, menekülnek, mert valahogy nem jön be nekik a lecsó, amibe belekavarta őket az élet, de még azt sem tudják, hogy merrefelé kéne tartani, így ideiglenesen mindig megoldást jelent egy kis zsibbasztó.

Az alkohol, a cigaretta és a patikában található kőolajszármazékok kivételt képeznek a drog fogalma alól. A foghagyma meg az ayurvédikus(gyógynövénykivonatokból készült…) gyógyszerek használata is már lassan büntetendő cselekedet. Utánuk majd még a citrom következik, amit be kell tiltani, mert egyre csak azt hallani, hogy nagyon egészséges, hatalmas a tisztító és az immunrendszert erősítő hatása. Tehát veszélyes :).

Visszaolvasva a soraimat arra lettem figyelmes, hogy az szűrődik le belőlük, hogy folyamatosan egy külső gonosz személyt hibáztatok. Ezért fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nem! Amiről beszéltem, az nem más mint a végeredmény, Frankenstein szörnye. Sajnos a doktor aki kezében ott volt a szike te voltál, és én. Mi teremtettünk minden érdekességet ami fölött, most én olyan jól tudok ítélkezni. Magamat ítélem el, és téged, aki segített nekem ezt a szörnyet megteremteni olyannak, amilyen. Ő nélkülünk nem létezhetne. De milyen jó, hogy van! Segít nekünk tükörbe nézni, megismerkedni önmagunkkal annak reményében, hogy felébredünk és megállítjuk, akár visszafordítjuk ezt a mérges folyamatot.

A következő folyóparton töltött nap is hasonlóképpen telt: reggeli után autóra ugrottunk, és elindultunk a folyó mentén felfele, hogy majd valami turistákkal visszajöhessünk a vízen. Két francia és egy holland srác voltak a befizetők. Én szinte mint alkalmazott vettem részt az akcióban. Segítettem, amit tudtam az előkészületekben. Ez a szakasz amolyan hetven év fölöttieknek való szakasz volt a vadságát tekintve. Arra volt jó, hogy jókat beszélgettünk a srácokkal miközben haladtunk a folyón lefelé. Csak egy olyan szakasz volt, ahol rendesen meg kellett kapaszkodni, ahol a kapitány hátulról a nyakamba repült. Miután megérkeztünk a bázisra, még egyet kajakoztam is. Közben eltűnődtem, hogy mi minden jóban van részem anélkül, hogy kérném azt valakitől, vagy hogy kelljen fizessek érte. Ezek a fiuk eurók százait fizették be erre a kirándulásra. Nekem a kirándulás élményei mellett még szállást és ennem is adnak. „Normális” körülmények között ha hasonló élményre vágynék, előbb gürcölnöm kéne, hogy legyen elég pénzem rá. Közben lemondanék szinte minden földi jóról annak érdekében, hogy majd a jövőben befizetek Nepálban egy vadvízi evezésre. Oszt majd ha odakerülök, akkora már olyan nagyok az elvárásaim a pénzemért az áldozatos spórlás után, hogy könnyen megeshet, hogy egy hatalmasat csalódok az egész kalandban. Elmondhatom, hogy amióta lemondtam arról, hogy bármit is akarjak magamnak, azóta a legjobb földi dolgokban van részem a fosást leszámítva. Az sem rossz dolog, mert tudom, hogy általa tisztul a szervezetem. Erre meg az amalgám vacsi után talán szükségem is van. Apropó amalgám vacsi. Több helyen is találkoztam már azzal az információval miszerint az amalgám tömések meglehetősen károsak az egészségre, amiben a több napos szenvedés után én sem kételkedek. Állítólag a Merkúrt tartalmazó tömésnek rákkeltő hatása is van. Áldott állapotban levő hölgyekre nézve kimondottan veszélyes, főleg ha a terhesség ideje alatt megpiszkálódik a tömés, mert olyankor szabadul fel, és kerül a szervezetbe a legtöbb mérgező anyag. Tehát aki teheti, növesszen új fogakat, vagy ha az nem megy, cseréltesse ki a fém töméseket, mert a rákra vannak más jó lehetőségeink is manapság.

Egyelőre így telnek a bőrönd nélküli egy száll gatyás napok. A folyóban úszás egyúttal tisztálkodásnak is megfelelt. A nadrág meg az ing is tisztult egy fokot rajtam. Partot érés után körülbelül egyszerre száradtam a ruháimmal. Nem lettem az a patyolat tiszta Hófehérke, mert a folyó vize meglehetősen zavaros ezekben a napokban, de mocskosnak sem mondhatom magam. Amióta belekezdtem ebbe az utazásba lassan megszokott dologgá vált, hogy sosem vagyok túl tiszta és soha nem vagyok túl mocskos. Ha már az országút közelébe megyek számolnom kell azzal, hogy egy egy kamion megtölti a nyakamat és a ruháimat porral. Ezt még elég jól viselem. Leginkább a tüdőimet sajnálom. Bízom benne, hogy nem vállnak használhatatlanná időnap előtt.

Ha örömödre vált olvasni a fenti sorokat, megkérlek oszd meg másokkal is az alábbi lehetőségek közül választva. Ha követni szeretnéd az utat, kattints a jobb oldalon levő feliratkozom gombra, hogy értesítést kapj az újabb bejegyzésekről.  A teljes történetet szöveges formátumban letöltheted a “Letölthető Szabad Gondolatok” link alatt. Jó testi és lelki egészségeket kívánok! 🙂

Reklámok
Categories: Minden, Nepál | Címkék: , , , , , | Hozzászólás

Bejegyzés navigáció

SZABAD A GONDOLAT! (vélemény/kérdés/üzenet)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.