Az áldozat/ A dráma

DSC_0200_21298

            Az ember olyan mint egye veder amelyben víz van. Ha a veder folyamatosan azon van, hogy kisebb vedreket feltöltsön vízzel, és nem figyel oda magára, akkor előbb-utóbb azon kapja magát, hogy kifogyott, nincs már több vize. Nemhogy a többi vederbe, de még neki sem jut. És adakozó helyett a veder koldussá válik. Pontosan úgy mint az áldozatot vállaló szülő, aki a gyerekétől koldulja a sikert, hogy az által ő is értékessé váljon. A társadalom és annak összes szabálya arra nevel, hogy ilyen veder légy te is. Adjál adjál adjál. Még ha ki is ürülsz adjál. Szinte az összes vallás az összes szabály abba az irányba tuszkol, hogy légy te is egy ilyen üres veder, amit már könnyen lehet rakosgatni. És ha dobnak bele egy kegyelem garast, örök hűséget esküszik egy idióta eszmének, egy szent háborúnak, ha kell. Borzalom! Az a veder, mely odafigyel arra, hogy folyamatosan tele legyen vízzel, hogy teljese legyen „élete” az állandóan képes adni, mert mindig van amiből. És akarva-akaratlanul is megtölti a kisebb vedreket. De az a veder, amely egy idióta eszmét követve elhanyagolja magát, annak annyi, nemhogy segít, hanem megnyomorít maga után más vedreket is. Aki ezt nem tudja megérteni, abból automatikusan koldus veder lesz, amit alkalomadtán csak eszközként használnak a szar tárolására. Figyelj oda magadra, mert ha megvonod magadtól a figyelmed, képtelen leszel bárkin is segíteni. Sem anyádon sem apádon, sem gyerekeiden, senkin. Mindenkinek csak a terhére leszel. Energiát szívsz el a környezetedtől, miközben azt hazugod magadnak, hogy jó adakozó vagy. Kérlek, ne tedd ezt! Légy felelős életedért, hogy olyan veder lehess amelyik soha nem fogy ki, amelyből mindig meríthetnek mások is.

            Annyira megtetszett nekem a tetőn a csillagos ég alatt, hogy arra kértem jótevőmet, hogy engedje meg, hogy fent aludhassak. Nem volt semmi ellenvetése Hikmatnak, sőt, neki is annyira tetszett az ötlet, hogy magának is a csillagtakaró alatt vetett ágyat. Leírhatatlan érzés nyugovóra hajtani a fáradt fejet kint a szabad levegőn, hol a kellemes nyári szellő simogat álomba.

            Reggel korán a napsugaraival együtt jött a tetőre a reggeli tea is, kedves, jó reggelt mosoly társaságában. Úgy éreztem magam ott, mintha oda születtem volna. Jól telt Hikmatéknál, jó volt a társaság, jó volt a hangulat. Éreztem, hogy szívesen látott vendég vagyok. Másnap együtt motoroztunk vissza a városba, ahonnét traktoron utazva távolodtam 8 kilométert 2 nappal korábban. Hikmat az irodájába sietett, én meg egy csendes lepattant kajáldát kutattam fel, ahol leülhettem írni. Késő délután  értem haza. Azt mondtam, ha nem veszik rossz néven, egyet én szeretnék főzni nekik valami otthonit. Neki is fogtam pityókát hámozni, hagymát pucolni. A kuktában hamar megfőtt az ízes pityóka leves, amit ők is előszeretettel fogyasztottak. Este megint sokáig beszélgettünk. Igazi Rómeó és Júlia történet. A nehézségek, még jobban összefűzték őket. Argentin filmsorozatba illő dolgokról halhattam egész este. Azt mondta a srác, hogy úgy érzi, hogy ha felesége meghalna, ő sem akarna tovább élni. Ugyanezt az asszony helyett is elmondta. Úgy gondolja, ha ő halna meg előbb, a kedvesének sem lenne boldog az élete nélküle.

            Én valósággal le voltam rökönyödve, hogy milyen csapdákat állít az ember maga és felebarátja elé. Mondtam neki, hogy barátom, bármennyire is szeretlek titeket, kötelességemnek érzem ezekre az öngyilkos gondolatokra őszintén reagálni, ha már az én füleim voltak azok, amelyek felfogták és továbbküldték az információt az agyam felé.

–        Te tényleg azt hiszed, hogy egész életed értelme, hogy szerelmes légy egy bizonyos személybe, önfeláldozóan megvond a figyelmedet minden más környezetedben létezőről ezért? Sajnos, ha azt mondod, hogy nem szeretnéd, hogy a feleséged előtted meghaljon, akkor meg kell tapasztalnod az ő elvesztését. Mert az lesz a végső inger számodra, melynek következtében kinyithatod a szemeidet a világ felé melybe bele lettél teremtve. Teljesen normális dolog, hogy az embernek szembesülnie kell félelmeivel. Ez egy ajándék, egy nagy lehetőség, a félelemmentes, teljes élet lehetősége. Egyszerre sok irányból ordít felém, hogy az emberek áldozatoknak vannak nevelve. Ezért kénytelen vagyok írni erről. Te meg elolvasod, elítélsz ha jól esik, vagy felhasználod valamire saját belátásod szerint. A tipikus én a tied te az enyém történet. Megint visszakanyarodunk a birtokláshoz, a birtokolni akaráshoz. Szentül meg vagyunk győződve, hogy boldogságunk, ha birtokolhatunk olyan dolgokat, amelyek már a születésükkor elmúlásra voltak ítélve. Miért ragaszkodunk ahhoz, hogy ennyire becsapjuk magunkat? Mi ez, ha nem hitetlenség, a teremtéssel szembeni teljes bizalmatlanság jele? Az ember aki hisz, és nem pedig hitet hazudik magának, hogy jónak gondolhassa személyét, nem tesz ilyent. Ha van bűn, íme, itt van. A fenti sorokban olvashatod. Már most szembe kell nézzenek az elvesztés félelmével, mert a meglehetősen jó képű fiatalembert környékezik a lányok. Hívogatják, üzeneteket küldözgetnek. Ő meg eszeveszettül „védekezik” ellenük. Elmondja nekik, hogy nős, és két gyereke van, de csak nem hagyják békében. A feleségének is folyamatosan elmondja, hogy mi történik, akarata ellenére. A felesége meg otthon eszi a kefét, hogy vajon szeretett férje munkában van-e vagy csajozik. Istenem, de jó, hogy van ez az idegtépő féltékenység, de jó hogy gyötörni tud mindaddig amíg az ember látni kezd, vagy végleg lehunyja szemeit. Szelíden de ugyanakkor tárgyilagosan próbáltam szemléltetni velük, hogy mi az amit ezzel a magatartással bevonzanak maguknak. Mondtam, a birtokolni akarásnak semmilyen köze nincs az igaz szeretet kinyilvánításához. Mondtam Hikmátnak, ha igazán szereti feleségét, engedje őt szabadon. Sőt, kérje meg rá, hogy néha egyedül elmenjen otthonról, amíg ő vigyáz a gyerekekre. Egyedül lehessen saját gondolataival, saját életével, hogy pihenjen, elmélkedjen, „meditáljon” kicsit, elmenjen a barátnőihez, megtapasztalja a környezetet, amibe bele lett teremtve, és ezáltal megérthesse saját életét, hogy szebbé, színesebbé, értékesebbé válhasson. Így sokkal vonzóbb lesz férje számára is. Az évek, évtizedek telhetnek nyugodtan, mert a szépségét és a varázsát soha nem veszíti el. Így igazi élmény lesz a férjnek is minden együtt töltött perc. Természetesen ez fordítva is érvényes. A fiatal női és férfi test vonzalma alábbhagy és szépen elmúlik az öregedéssel, de a belső fény vonzalma, megrészegít mindenkit maga körül, még évtizedek után is. És ezt nem kezdi ki az idő foga. Hagyjátok a fenébe egymás terrorizálását és féltését, mert az a másik test amit birtokolni akartok, már rohadásnak indult, és lassan elmúlik.

Keményre gyúrt galuskák voltak ezek a fiatal párnak. Tussi nem beszélt angolul, de szemmel láthatóan értette, amit mondok. Fáradtnak látszott mindkettő, amikor befejeztem a feltett kérdésre az élettől jövő válasz tolmácsolását. Hikmat szenvedett a szavak súlyától. De nem baj. Inkább most szenvedjen, és essen túl rajta, mintsem egy életen keresztül ne legyen egy igazán felszabadult, őszinte tiszta pillanata. Elbúcsúztam tőlük, felmentem a tetőre, belebújtam a hálózsákomba, és magamra húztam a csillagtakarót.

Advertisements
Categories: Minden, Nepál | Hozzászólás

Bejegyzés navigáció

SZABAD A GONDOLAT! (vélemény/kérdés/üzenet)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.